Blogger Widgets

2013. december 16., hétfő

Színezd újra, színezd újra! - Anett alkotása



Fehér holló

Még az árnyvadászok idejének elején élt egy nagyon jó, bár ismeretlen árnyvadász, az eredeti neve ismeretlen, és nem is fontos. Minden alkalmat megragadott, hogy démonokat öljön, már-már mániákusan.
Azt szintén senki sem tudja, mi különös baja volt a démonokkal -különösen a Shax démonokkal- azon kívül, hogy undorítóak, többnyire buták, gonoszak és sosem szűnnek meg teljesen létezni. Persze, ez a mániákusság jó is volt, hisz a maga idejében ő ölte meg a legtöbb démont, Jonathan Shadowhunter után, legalábbis úgy mondják, illetve írják -régi naplókban, feljegyzésekben, számításokban, ahol rengeteg adat volt az árnyvadász démonölő tevékenységéről, annak mérete miatt.
Egy alkalommal túl kevés árnyvadász akart legyőzni egy túl nagy démonhordát, akik London keleti felébe vették be magukat valamiért. Nagyon sok különböző faj volt, de a Shax démonok voltak arányában a legtöbben, és kicsit olyan volt, mintha ők irányítottak volna.
Emiatt az árnyvadász természetesen összeszedte a barátait és családtagjait, és azonnal odament. A harcban nagyon sokan meghaltak, köztük többen az árnyvadász családjából. Őt magát is megmarta egy Shax, ráadásul a horda egy része meg- és elmenekült.
Az árnyvadász tudta, hogy nem fogja túlélni, nem is engedte, hogy tegyenek érte bármit. Az utolsó napjaiban a sebtől és a bűntudattól, hogy miatta haltak meg annyian, szinte megőrült.
Miután meghalt, hamar eltemették, egyszer kegyeleti okokból, kétszer mert a Néma Testvérek mihamarabb igényt tartottak a testére, hogy megvizsgálhassák és erősítsék a poraival a védelmet.
Akkor még a temetéseken olyan színben voltak, amilyet a halotthoz illőnek tartottak, de ez nagyon sok vitát okozott, mert mindenki másnak ismerte és más színt akart viselni, de azt, hogy mindenki más színben legyen, mint egy „cirkuszi gyülekezet”*, elfogadhatatlannak tartották.
Az árnyvadász temetésén zöldben voltak, inkább a túlvilági nyugalma, mint a jelleme miatt.
Azt monda a családi legendárium -ami nem csak családi-, hogy a szertartás azon pillanatában, amikor kimondták a „nyugalmas zöld hozzon békés pillanatokat” szavakat, egy holló szállt a sírra, ami így önmagában nem is különös -a hollók arra gyakoriak, és sokat tudnak, gyakran jelennek meg az árnyvadászok életének fontos pillanataiban-, az már inkább, hogy hófehér volt.
Azt mondják, a holló megszólalt, de legalábbis hangot hallatott, és megkérdezte, kit temetnek. Amikor meghallotta a választ, felfénylett és halk, de mindenki által hallható hangon kezdett beszélni. Megkérdezte, miért zöldben temetik, aztán azt, hogy nem jár-e mindenkinek a zöld nyugalma, a sárga vidámsága, a vörös szenvedélye? Az árnyvadászok lehajtották a fejüket.
A holló feltett a meghatározó kérdést: melyik színben van meg az összes többi? Az árnyvadászok azt felelték, hogy a fényben, ahhoz pedig a fehér áll legközelebb. A holló újra kérdezett: nem azért ritka-e fehér holló, mert ritka az is, hogy egy emberben meglegyen minden érzelem és tulajdonság, ritka, mint az, hogy az amúgy fekete hollóban meglegyen minden szín, és fehér legyen? Az árnyvadászok újból bólintottak.
A holló azt mondta, tudja, hogy az árnyvadászok értik, mit akar jelenteni, amit mondott, és eltűnt. Pontosabban felgyulladt, de nem közönséges tűzzel, hanem aranyló, hideg fényű, de meleg mennyei tűzzel és abban tűnt el, mint egy torz főnix. Egyesek szerint egy angyal volt, de nagyon sok minden mást is feltételeztek róla.
Az árnyvadászoknak nemsokára meghalt egy újabb családtagjuk, és annak a temetésére már mind fehérben mentek el. Amikor megkérdezték, miért, hisz komor és igazságtalan ember volt, akihez jobban illett a fekete, elmondták a történetet, amit azok is továbbadtak és egyre többen öltöztek fehérbe, míg egyszerű felfogásból az lett az elfogadott, amit a Tanács is írásba foglalt.
Ezután a névtelen árnyvadászt Fehér Vadászként emlegették, és a családja Whitewild** néven élt
tovább.  A mai világban annyira nem ismertek, de ha egy árnyvadász meghallja a nevet, pontosan tudja, hogy mit jelent. A család gyűrűjén természetesen fehér holló van.

*korabeli forrásból tudjuk :)
**azért így fordítottam, mert a Whitehunter túl Shadowhunteres, és a „fehérvad” jobban hangzik:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendeljétek meg innen Cassie könyveit!

Blogger Widgets