Sziasztok!
A posztért előre is köszönet
Hóvirágnak, aki nagyon sokat segített, még ha nem is tud róla. :)
Talán a legtöbb teória az Infernal Devices-szal kapcsolatban van, pontosan azért, mert ennek a végéről akaratlanul is többet sejthetünk, mint a TMI végéről, hiszen már ismerjük a jövőt.
A kérdések sora, ha nem is végtelen, de hosszú. Micsoda is Tessa valójában? Kivel jön össze a végén? A TMI-béli Herondale és TDA-béli Carstairs család Will és Jem közvetett vagy közvetlen leszármazottjai? És a Lightwoodok? SPOILER! És mégis kicsoda Zakariás testvér?
Többet nem sorolnék fel. Néhányról már írtam, néhányról még fogok. Most azonban ez a teória egy ennél átfogóbb dolog lesz. Nem annyira a részletek számítanak majd, sokkal inkább az összkép.
Kezdjük ott, hogy Cassandra Clare előszeretettel hivatkozik klasszikus irodalmi példákra a könyveiben, és ezek gyakran nagy szerepet is játszanak a történetben. Nem is tagadja például, hogy sokat merített a Csontvároshoz a Büszkeség és balítéletből vagy Milton Elveszett paradicsomából. Szép számmal vannak párhuzamok a Harry Potterrel is (erről már van egy rovat), sőt még a Star Warsszal is (erről meg lesz egy rovat).
Ez éppúgy igaz az Infernal Devices sorozatra, mint a TMI-ra.
A könyvekben újra meg újra megemlítésre kerül egy Dickens regény, a Tale of the Two Cities. Magyarul több címen is megjelent, Két város meséje, Két város regénye és simán Két város címen is megtalálható.
A könyvekben is többször felbukkan. Összeszedtem a lényegesebb részeket:
Az Angyal
"De Tessa már egy ismerős kötetet szemlélt az egyik polcon, és gyorsan oda is sietett, hogy régi barátként üdvözölje. - A Twist Olivér? - kiáltott fel. - Más könyvek is vannak Mr. Dickenstől? - Összecsapta a tenyerét. - Ó! Megvan a Két város regénye?
- Az a butaság, amiben a férfiak fogják magukat, és gondolkodás nélkül lecsapatják a fejüket a szerelem nevében? Nevetséges."
"– Néha, ha meg kell tennem valamit, amihez nem fűlik a fogam, azt képzelem, hogy egy könyv főszereplője vagyok. Így könnyebb kitalálni, ők mit tennének.
– Tényleg? És kinek gondolod magad? D’Artagnannak? – kérdezte Tessa. Erre az egyetlen névre emlékezett A három testőrből.
– Amit most teszek, sokkal, de sokkal jobb mindennél, amit valaha tettem – idézte Will –; és mindennél, amit valaha ismertem, jobb lesz a rám váró pihenés.
– Sydney Carton? Nem azt mondtad, hogy gyűlölöd a Két város regényét?
– Igazából nem. – Will láthatólag egyáltalán nem szégyellte, hogy hazudott.
– És Sydney Carton alkoholista volt.
– Pontosan. Egy értéktelen ember, aki tisztában volt ezzel, és mégis, akármilyen mélyre süllyedt, mélyen, legbelül megőrizte emberi nagyságát. – Will egészen halkan folytatta. – Mit is mond Lucie Manette-nek? Hogy bár gyenge, mégis képes égni?
Tessa, aki többször olvasta a Két város regényét, mintsem hogy öszsze tudta volna számolni, suttogva elevenítette fel a mondatokat. – Mégis megvolt és most is megvan bennem a gyengeség, hogy szeretném, ha tudná, mily váratlan hatalommal lobbantott lángra engem. – Habozott. – De ez azért volt, mert szerette.
– Igen – bólintott Will. – Carton eléggé szerette hozzá a lányt, hogy tudja, Miss Manette-nek jobb lesz nélküle. – A fiú még mindig Tessa kezét fogta, melegsége a kesztyűn keresztül is égetett. Az éles szél alaposan összeborzolta Will haját, amíg átszelték az Intézet udvarát a kocsi felé tartva. Ettől fiatalabbnak és sebezhetőbbnek tűnt – és a tekintete is mintha nyíltabb lett volna."
Clockwork Prince - A Herceg
(mivel ez még nem jelent meg magyarul, csak angolul tudok részletet hozni)
"Will hopped up onto the nearest table and sat, swinging his legs, obviously giving the question some thought. “The Castle of Otranto—”
“Isn’t that the book in which the hero’s son is crushed to death by a gigantic helmet that falls from the sky? And you said A Tale of Two Cities was silly!” said Tessa, who would have died rather than admit she had read Otranto and loved it.
“A Tale of Two Cities ,” echoed Will. “I read it again, you know, because we had talked about it. You were right. It isn’t silly at all.”
“No?”
“No,” he said. “There is too much of despair in it.”
She met his gaze. His eyes were as blue as lakes; she felt as if she were falling into them. “Despair?”
Steadily he said, “There is no future for Sydney, is there, with or without love? He knows he cannot save himself without Lucie, but to let her near him would be to degrade her.”
She shook her head. “That is not how I recall it. His sacrifice is noble—”
“It is what is left to him,” said Will. “Do you not recall what he says to Lucie? ‘If it had been possible . . . that you could have returned the love of the man you see before yourself—flung away, wasted, drunken, poor creature of misuse as you know him to be —he would have been conscious this day and hour, in spite of his happiness, that he would bring you to misery, bring you to sorrow and repentance, blight you, disgrace you, pull you down with him—’”
A log fell in the fireplace, sending up a shower of sparks and startling them both and silencing Will; Tessa’s heart leaped, and she tore her eyes away from Will. Stupid, she told herself angrily. So stupid. She remembered how he had treated her, the things he had said, and now she was letting her knees turn to jelly at the drop of a line from Dickens."
"What she really wanted to read was A Tale of Two Cities, but Will had quoted Sydney Carton to her enough times that she was afraid that picking it up would make her think of him, and make the weight of her nervousness greater. After all, it was never Darnay he quoted, only Sydney, drunk and wrecked and dissipated. Sydney, who died for love."
City of Lost Souls - Elveszett Lelkek Városa
(először is CoLS spoiler!!! Másodszor igen, a TMI-ban is benne van, nem véletlenül. És még mindig angol, mivel nem jelent meg amgyarul.)
"He scooted back against the pillows, reaching for the stack of books by the bed. “Anything particular you want to hear?” With a xourish he picked up the book on top of the stack. It looked old, leather-bound, the title stamped in gold on the front. A Tale of Two Cities. “Dickens is always promising…”
“I’ve read that before. For school,” Clary recalled. She scooted up on the pillows beside Jace. “But I don’t remember any of it, so I wouldn’t mind hearing it again.”
“Excellent. I’ve been told I have a lovely, melodic reading voice.” He xipped the book open to the front page, where the title was printed in ornate script. Across from it was a long dedication, the ink faded now and barely legible, though Clary could make out the signature: With hope at last, William Herondale.
“Some ancestor of yours,” Clary said, brushing her finger against the page.
“Yes. Odd that Valentine had it. My father must have given it to him.” Jace opened to a random page and began to read:
“He unshaded his face after a little while, and spoke steadily. ‘Don’t be afraid to hear me. Don’t shrink from anything I say. I am like one who died young. All my life might have been.’
“‘No, Mr. Carton. I am sure that the best part of it might still be; I am sure that you might be much, much worthier of yourself.’”
“Oh, I do remember this story now,” Clary said. “Love triangle. She picks the boring guy.”
Jace chuckled softly. “Boring to you. Who can say what got Victorian ladies hot beneath the petticoats?”"
És ahogy a már korábban emlegetett Elveszett paradicsom is felbukkan rész eleji idézetként, úgy a Két város regénye is, méghozzá a Clockwork Prince elején:
“I wish you to know that you have been the last dream
of my soul. . . . Since I knew you, I have been troubled by a remorse
that I thought would never reproach me again, and have heard whispers
from old voices impelling me upward, that I thought were silent for
ever. I have had unformed ideas of striving afresh, beginning anew
shaking off sloth and, sensuality, and fighting out the abandoned fight.
A dream, all a dream, that ends in nothing. . . .”
—Charles Dickens, A Tale of Two Cities
Na, és akkor ennyi idézet után akkor térjünk a lényegre.
Ahogyan ez már az idézetekből is kiderülhetett, a történetben kibonatkozóban van egy szerelmi háromszög.
Ez a fülszöveg (amiért köszönet
Hóvirágnak):
"Két város - és két férfi, akikre lesújtanak a francia forradalom
rettenetes eseményei. Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől
menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay
és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a
fiatal nőbe szeret bele. Darnaynak akarata ellenére vissza kell térnie
Párizsba, és szembe kell néznie a Terror anarchiájával. Carton sorsa
végzetesen összefonódik riválisáéval, s a végső próbát neki is Párizsban
kell kiállnia."
És jelentem, a további rész bőven tartalmaz spoilert a történethez, ezért bocsi, ha valaki szeretné elolvasni, és ezért nem akarja tudni a Két város regényének végét, akkor ne olvassa tovább!
Szóval a lényeg a következő. Sydney Carton egy link, részeges alak. Charles Darnay a komolyabb, szelídebb (és Clary szerint unalmasabb) figura. Nem olvastam a könyvet, de most eléggé utánanéztem, és a lényeg az, ha jól értem - és ha nincs igazam, javítson ki, aki jobban tudja -, hogy Darnay-t elítélik, és ki akarják végezni - guillotine-nal. Sidney azonban - a link, részeges - tudja, hogy Lucie szereti őt, ezért feláldozza magát, és őt végzik ki Darnay helyett. Will szerint: "– Pontosan. Egy értéktelen ember, aki tisztában volt ezzel, és mégis,
akármilyen mélyre süllyedt, mélyen, legbelül megőrizte emberi
nagyságát."
Megint csak
Hóvirágtól idézek: "Darnay egy tipikus szerethető hős. Vele rögtön az elején lehet azonosulni, drukkolni neki. Becsületes, tiszta jellem, jó ember." És: "Lucie, szintén szimpatikus. Ő is tipikus alak az efféle regényekben.
Ártatlan, jóságos, gondoskodó, és persze nagyon bájos és kedves és
szépséges."
Na, és akkor mégis hol itt a teória? (Innentől apróbb CP spoilereket tartalmazhat)
Adott Will, a látszólag link, részeges, bordélyba járó, beszólogatós alak, akit a legtöbben alig képesek elviselni. Mélyen belül viszont tudjuk, hogy megvan az oka annak, hogy ilyen: el akar taszítani magától mindenkit, hogy megvédje őket.
Aztán adott Jem, aki elejétől kezdve az ártatlanaul szenvedő, kedves jóságos fiú.
És adott Tessa, aki kedves, okos és szép.
Vegyük Hóvirág leírását Darnay-ról és cseréljük ki a nevét Jemre! Jem egy tipikus szerethető hős. Vele rögtön az elején lehet
azonosulni, drukkolni neki. Becsületes, tiszta jellem, jó ember.
Vegyük Lucie leírását, és cseréljük a nevet Tessára! "Tessa szintén szimpatikus. Ő is tipikus alak az efféle regényekben.
Ártatlan, jóságos, gondoskodó, és persze nagyon bájos és kedves és
szépséges."
Willre nem térnék ki külön, de azt hiszem, a párhuzam nyilvánvaló. Ezt még Will könyvbéli szavaiból is kiérezni. Ő bizony Sidney-vel, a züllött alakkal azonosul.
És akkor vegyük a történetet!
"Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől
menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a
fiatal nőbe szeret bele."
Jem ugyan nem menekül semmilyen bűn elől, de a múltja elől igen. A halál árnyéka ott lebeg mindkettejük fölött. És adott Will, aki züllött életmódot folytat. És ők ketten ugyanabba a nőbe szeretnek bele.
"Carton sorsa
végzetesen összefonódik riválisáéval, s a végső próbát neki is Párizsban
kell kiállnia." - Ez a végső próba ugyebár azt jelenti, hogy halálra váró Darnay-t Sidney megmenti a saját élete feláldozásával.
Azt tudjuk, hogy Jem és Will sorsa már összefonódott, hiszen legjobb barátok és parabataik. A végét pedig azt hiszem, nem kell tovább elemezgetnem: Will az életét adja azért, hogy Jem meggyógyuljon.
Clary megjegyzése, miszerint "az unalmas pasit választja" (mármint Lucie) szintén arra utalhat, hogy Tessa Jemmel jön össze, hiszen valljuk be, kettejük közül Will az érdekesebb alak, akár szeretjük, akár nem.
CoLS spoiler!!!
És ha össze akarjuk fűzni a dolgot egy másik teóriával... Adott nekünk ez a bizonyos Zakariás testvér a TMI sorozatban, akinek múltja van, de még egyelőre nem tudjuk, ki is ő.
Az, hogy Will az életét adja, nem feltétlen jelent halált. Ebben az esetben azt is jelentheti, hogy az élettel teli életet adja fel, és beáll a Néma Testvérek közé, cserébe a gyógymódért. Márpedig ekkor érthető, hogy miért védi annyira Jace-t, hiszen ebben az esetben Jace valószínűleg Cecily leszármazottja. És magyarázat arra is, hogy a Néma Testvérek miért tartoznak a Herondale családnak. És azt is, hogy mi a kapcsolat Magnus és Zakariás testvér között.
