Magnus karácsonyi partija - Anett alkotása

Anett szeretné elmondani, hogy ez egy hangulatkép, azaz a hangulatot hivatott ábrázolni színekkel, és reméli, "hogy azért egy kicsit lejött Magnus." Szerintem igen. :)

Magnus karácsonyi partija - Fummie alkotása

Csak a mienk

- Nem értem, minek ide ennyi ember. Ennek rólunk kell szólnia, nem? – mérgelődött Alec a sarokban. Hátát a falnak döntötte, karjait maga előtt egymásba fonta, és cseppet sem törődött vele, hogy az új, barna öltönye összegyűrődik. Utálta az egészet, csak szerelme miatt viselte el, jó volt látni az arcán szétterülő boldogságot, és tudta, hogy később ki lesz engesztelve.

- De hát rólunk szól, és egy kicsit a karácsonyról. A dekoráció is minket ábrázol, és nézd – a férfi a fiú arcát a szoba közepe felé fordította, ahol a vendégek egymással beszélgettek –, Árnyvadászok, vámpírok és vérfarkasok egymással iszogatnak a mi boldogságunkra. Hát ki másról szólna ez az egész, ha nem rólunk?

Magnus még mindig a narancssárga öltönyét viselte, ami a ceremónián is rajta volt. Át akart öltözni, de Alec morcos tekintetére megváltozott a véleménye. A fiú azt mondta, ha ő nem öltözhet át, akkor a boszorkánymester sem, márpedig neki sokkal könnyebb elviselnie ezeket a hülye göncöket. A végső érvet Isabelle dobta be, miszerint így annyira összeillenek, hogy semmiképpen sem válthat ruhát.

- Rólad. Megint csak egy újabb partit szerveztél, az emberek felét nem is ismerem. Ha már Izzyvel belerángattatok ebbe, legalább azt szerettem volna, ha csak a barátaink vannak itt. Erre te meghívtad New York összes alvilágiját. Még a tündérek is itt vannak – mutatott az egyik bárpultnál álló tündérfiúra.

- Felejtsd el az embereket, ez a mi napunk. Örülj neki, bulizz!

- Tudod, hogy nem szeretem a tömeget, hogy bulizzak, amikor mindenki minket néz?

- Úgy, hogy elfelejted őket. Megmutatatom, hogy kell – azzal Magnus magához húzta Alecet egy igencsak intim csókra. Alec egy pillanatra lefagyott, nem a csóktól, azt már annyiszor csinálták, hogy semmi szokatlan nem volt benne, de úgy érezte, mindenki őket nézi. Azonban ahogy Magnus közelebb húzódott hozzá, minden gondolata elszállt, és csak az érdekelte, hogy minél jobban beleolvadjon a férfi ölelő karjaiba. Egy perccel később, amikor szétváltak, a fiúnak újra visszatértek a gondolatai.

- Biztos vagy benne, hogy jó ötlet volt mindenki szeme láttára ezt csinálnod? – rótta meg Magnust.

- Ugyan már, egy sötét sarokban vagyunk, senki sem néz minket, az italuk fontosabb náluk. Vagy a világító karácsonyfa a másik sarokban, amit nem is tudom, miért engedtem be a házamba.

Alec körbenézett, és tényleg kevesebb emberrel találkozott a tekintete, mint várta volna. Egyedül Clary és Jace fordították arra a fejüket, összebújva táncoltak, de ahogy a friss házasokat nézték, mosoly ragyogott fel az arcukon. Talán tudtak valamit, amit Alec nem.

- Szeretlek, Alexander Lightwood. És most gyere velem táncolni, mert ez az este csak a mienk – rángatta maga után a terem közepe felé a fiút Magnus. Ő pedig hagyta magát, mert tudta, nem létezik nagyobb öröm annál, mint amikor boldoggá teheti azt az embert, akit a világon a legjobban szeret.

Magnus karácsonyi partija - Cassye alkotása

Magnus Bane karácsonyi partija

A kék és a fehér szín mindig is jól állt Magnusnak. Ahogy a strassz kövek vidáman megcsillantak a karácsonyfa égők fényében a férfi elmosolyodott. Szerette magát nézegetni a tükörben, főleg amikor különleges alkalmakra öltözött ki. Mostani szerelése egy fénylő Alec szemszínével megyeggyező strasszos ingből és egy fehér bőrnadrágból állt melyet szegecsekkel díszített. A Boszorkánymester hiába keresett a stílusának megfelelő üzletet, sosem talált. Így hát nagyrészt maga varrta a ruháit.  Hírtelen egy kéz karolta át a derekát.                                                                          - Föld hívja Magnust! - A hang mély volt, mégis lágy, és ahhoz a személyhez tartozott, akiért Magnus bármire képes lett volna. Alexanderhez.                                                                                         - Már fél órája állsz a tükör előtt, és magadat bámulod. Nézd, én megértem, hogy fantasztikusan nézel ki, de öt perc múlva itt lesznek a vendégek, és még semmi sincs kész...            Erre már a férfi felkapta a fejét.                                                                                                                                 - Nos az előbbi kijelentéseddel egyet értek, és ha már itt tartunk, mocskosul sexy vagy öltönyben... - macska szemeit végigfutatta Árnyvadász kedvese szerelésén. Feket öltöny volt rajta - nem meg lepő módon...  Alec folyton feketébe öltözött, pedig  az a kék szem és  szénfekete haj többet kívánt. Az öltönyhöz halvány kék ing és vékony szintén fekete nyakkendő is társult. - Wow! Milyen.... színes. - Mondta egyhangúan Magnus, majd csettintett.                                                                                                                                          Mire Alec észbe kapott öltönye hajtókáját már strasszkövek, haját pedig csillámok borították el. - Magnus! Ne! Csak ezt ne!  - Kiáltotta bepánikolva Alec, és próbálta lesöpörni magáról a csillámport. - Márpedig de, Magnus de.... - felelte kacagva a Boszorkánymester.                       Ne ellenkezz Alexander, tudod, hogy hiábavaló. Másrészről, ha megnéznéd magad egy pillanatra, észreveheted, hogy iszonyat jól nézel ki.                                                                           Alec csöppet elfogulva bár, de a tükörbe nézett... és ledöbbent. A strasszkövek feldobták egyébként egyhangú és unalmas szmokingját. A csillámok pedig mint csillagok a fekete égen, úgy csillogtak a hajában... Ábrándozását a kaputelefon rikácsolása törte meg.                             Alec összerezzent, majd felvette az idegtépő hangot kiadó pokoli szerkezetet. Gondolatban megjegyezte, hogy érti szerelme miért olyan morcos mindig a kaputelefonban. - Ki az?  - kérdezte türelmetlenül. - Ki lenne? - Szólalt meg egy épp ugyan annyira türelmetlen hang, amit Alec annyira ismert mint a sajátját. Jace. - Ja...jó... nyitom! - Felelte akadozva, majd letette a kaputelefont és megnyomta a beengedő gombot. Ezután hátrafordult a még mindig saját magát stírölő Magnushoz. - Itt vannak a vendégek! Kapd össze magad!

Magnus elnevette magát kedvese idegességén. A férfi már vagy 1000 partyt szervezett, Szerelme pedig már fél éve vele élt, mégsem szokta még meg a trükkjeit. Csettintett még egyet, mire a penthouse (tetőtéri lakás) falait selytelmes fénybe vonta a több száz égősor, amiket Magnus elővarázsolt. A plafonból ezüst színű hópelyhek hullottak alá szüntelenül.     A sarok felöl lágy hangon szóltak a karácsonyi dalok a férfi kedvenc tündérzenekara előadásában.   Magnus körbenézett, és elégedetség töltötte el a szívét. Mindig is a kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a party szervezés. Odakint elkezdett esni a hó, ami még hangulatosabbá tette az egyébként is varázslatos karácsonyi díszítést. Ekkor kinyílt az ajtó, és Alec lépett be rajta kék szövetkabátjában dércsípte arccal. Őt körülbelül 20 vendég követte. - Kezdődhet a buli! - Kiáltotta el magát Magnus.  

Magnus karácsonyi partija - Villő alkotása

-Igen, szóval ez a titkos Mikulás. - mosolygott Simon.

-Én még mindig nem értem miért játsszuk ezt. – mondta Jace, miközben Simon háta mögött grimaszolt.

-Mert játsszuk és kész. – állt Clary Simon mellé.

-Ti tudjátok. De ha én húzom Lewist, senki se csodálkozzon, ha kap egy vécépumpát.

-Már miért lenne szükségem egy vécépumpárara?

-Egy szóval sem mondtam, hogy örülni fogsz neki.

-Nem tudnátok békén hagyni egymást? – hitetlenkedett Izzy.

-Nem.

-De. – vágta rá egyszerre a két fiú.

-Kezdjük már el, mert az idő pénz, és a pénz pedig kell annak, aki minőségi sminkeket használ. – mondta Magnus, miközben átkarolta Alecet.

-Jól van, na. – mindenkinek osztott egy-egy papír fecnit, és a tollat körbeadva ráírták a nevüket a lapokra.

Aztán Simon körbement, és mindenki sorban beledobta a papírját egy sapkába. Clary, Jace, Izzy, Magnus, Alec, Maia, és végül Simon is. Majd Simon újra körüljárt, és mindenki húzott a kalapból. Amikor Clary-re került a sor, izgatottan nyúlt bele a sapkába. Kiválasztott egyet, és kiemelte. Magnus neve szerepelt a papíron cirádás betűkkel.

-Amúgy mi van Jardan-nel? – kérdezte Iz.

-Á, valami továbbképzésen van. A fene tudja minek.

-Na, most már el lehet menni? – kántálta folyamatosan Magnus.

-Igen.

-Akkor sziasztok! – majd csettintett az ujjával, és eltűnt.

-Nos, akkor gondolom, én majd sétálok egyedül. – mondta kissé letörten a fiú.

-Nem jössz el az intézetbe velem?

-De. Menjünk! – azzal ők is elviharoztak.

Lassan mindenki szétszéledt. Izzy testvérével tartott, Maia fogott egy taxit, Simon pedig Clary-val indult el a metró felé.

-Te kit húztál? – kérdezte rögtön Clary.

-Ne már! Ez titok.

-Naaa… Légy szíves!

-Jól van, na. Jace-t.

-Komolyan???

-Igen. És te?

-Magnust.

-És mit fogsz neki venni?

-Egész idáig ezen pörgött az agyam. De szerintem valami menő képkeretet, és telerakom az egészet Magnus-Alec képekkel.

-Ez egy tök jó ötlet. Én arra gondoltam, hogy Jace-nek veszek egy gumikacsát, varrok neki egy mini árnyvadászruhát és alkoholos filccel rúnákat rajzolok rá.

-Ez is tök jó! Bírni fogja.

-Akkor jó. – menetközben már le is kellett szállniuk, úgyhogy elköszöntek, és sok sikert kívántak egymásnak.

Clary rögtön nekilátott a készülődésnek. Miután összeszedte a cuccait, elindult a legközelebbi plázába, és keresett egy lakberendezési boltot. Ott aztán a képkeretekhez ment nézelődni. Talált is egy ötleteset. A képkeret egy kockát formázott a térben, ami mellesleg még forgott is. Így hat képet is bele tudott tenni. Megvette, és elindult az Intézetbe. Ugyanis a képkerethez képek is kellenének, ami neki egy szál sincs a fiúkról. Jace-t az edzőteremben találta, ahogy éppen késeket hajigál.

-Szia.

-Szia. – mondta Jace meglepődve.

-Tudnál segíteni nekem?

-Attól függ miben. – válaszolt elég gyanakvó tekintettel.

-Add ide a telefonodat!

-Na, ne. A tévében azok az idegesítő lányok is mindig így kedzik.

-Nyugi, ez nem SMS razzia. Csak add ide!

-Hát jó. – majd vonakodva átnyújtotta a telefont.

-Köszönöm. – feloldotta a telefont, és elkezdett kutakodni a képek között. Jace-nak csak annyi tűnt fel, hogy az egyik telefonról a másikra küld át valamiket, ezért így szólt:

-Nagyon remélem, hogy nem a pucér képeimet küldözgeted magadnak.

-De. Csakis. – mondta a lány a szemét forgatva. Valójában azt a mappát küldte át magának, amit Magnus küldött a nyaralási képeikkel. Miután kész volt, visszaadta a telefont Jace-nak és indult is előhívni a kedvenc képeit. Amikor azzal is megvolt, hazament és berakta a képeket a helyükre. Most már csak egy dolgot nem tudott: hogy mit fog kezdeni magával karácsonyig.

***

-Ki kezdi? – kérdezte izgatottan Simon.

-Kezdem én! – mondta Izzy. Ő és Maia egymást húzták, mindketten sminket vettek a másiknak. Jace Alec-et húzta, ő valami nagyon menő és új szeráfpengét kapott. Alec Clary-t húzta, ő egy szív alakú medált adott neki, amit ki lehet nyitni, benne Jace mosolygós arcával. Magnus Simont húzta, ő egy termosztátot ajándékozott a fiúnak, amibe bele volt gravíroztatva, hogy Egészségedre. Aztán Clary is odaadta a képkeretet Magnus-nak, aki nagyon örült. Végül pedig Simon-ra került a sor.

-Ne már. Engem Lewis húzott? – kérdezte szánakozva Jace.

-Ó, igen. – azzal átnyújtotta a gondosan becsomagolt csomagot. A fiú mit sem sejtve kinyitotta, és a fejét rázva kivette a kacsát a dobozból. Erre természetesen mindenki elkezdett nevetni. Egész élethűre sikeredett. Ezután már mindenki elkezdett cseverészni a másikkal, enni-inni, és a többi szokásos dolgokat csinálni. Valaki karon ragadta Clary-t, és a fülébe súgta, hogy boldog karácsonyt. Az a valaki természetesen Jace volt. Clary hátrafordult, és megcsókolta őt. Majd miután elváltak egymástól, a lány is így szólt:

-Boldog karácsonyt!

Magnus karácsonyi partija - Lyra alkotása

Apróbb CP2 SPOILER!!

 – Mégis mit vegyek fel? – rohangált fel-alá a lakásban Magnus Bane. Karácsony van, és mint mindig, most partit szervezett, de a mai nem csak egy átlagos parti. Ma a családja, és barátai jönnek el. Az a furcsa, hogy Árnyvadászokat is meghívott. Újabban velük barátkozik, de alvilági szövetségesei nemigen nézik jó szemmel. Mit számít az, – gondolta Magnus – csak találjak végre valami jó ruhát. Minden egyes szekrényét feltúrta. Végre az utolsóban, Alec ruhái között, megtalálta a megfelelő darabokat. Egy csillámos, lila csőnadrágot és egy lila flanelinget választott. Cipőt nem vett fel, minek. Gyorsan belőtte a haját, és nekiállt feldíszíteni a házat. Mit tesz ez egy boszorkánymesternek! Kék szikrák röppentek elő a kezéből, mire Miau Ce-Tung, akiről eddig nem vett tudomást, hatalmasat ugrott. Magnusnak eszébe jutott, hogy a macskát be kell öltöztetnie rénszarvasnak. A macska felé fordult, mire az azonnal eliszkolt volna, de gazdája eltorlaszolta az útját, és az állat hirtelen megrázkódott, majd barna ruhában majdnem felugrott a plafonig. Magnus körbe nézett a lakásban. Minden tökéletes lett. Amikor megszólalt a csengő, ugyanúgy felugrott, mint az előbb a macska. Megérkeztek! Hanyatt-homlok rohant ajtót nyitni.

 – Gyertek be – tárta szélesre az ajtót. Kicsattanó örömmel nézett végig a meghívottakon. Catarina Loss, Tessa Gray, Jem Carstairs, Jocelyn Fray, Maryse Lightwood, Isabelle Lightwood, Jace Lightwood, Clary Fray és Seamus… Simon Lewis. Alec?!

 – Alec? – súgta Magnus Izzy-nek.

 – Mindjárt jön, semmi baj, és azt üzeni, hogy tedd le a feneked, és ne hívogasd – tájékoztatta a lány Magnust. A boszorkánymester nagyot sóhajtott, de nem mert Izzy-vel szembeszállni. Nagyon harcias tud lenni. Inkább továbbállt, hogy Catarinával, gyerekkori barátjával, beszélgessen az elmúlt évekről. Körülbelül egy óra, Alec toppant be. Magnusnak leesett az álla. Alec hajában apró hópelyhek foglaltak helyet. A fiú szeme, ha lehet még kékebb volt, mint máskor, de nem is ettől esett le Magnus álla. Alec egy flitteres nadrágot viselt, fekete izompólóval. A pólóra strasszokból ezt rakták ki: „My boyfriend’s a warlock!”*

 – Tényleg hasonlít Willre – törte meg a csendet egyszerre Tessa és Jem. Alec arca elkomorodott. Magnus még mindig nem mesélt neki a múltjáról, ezért is volt mostanában ilyen haragos a fiú. Itt az ideje, hogy családi, baráti visszaemlékezést tartsanak.

 – Mindenkit átinvitálok a nappaliba, hogy karácsonyi visszaemlékezést tartsak Alec kérésére! – kiáltotta el magát Magnus. A társaság egyszerre indult meg az említett helyiség felé.

 – Nos, mindenki foglaljon helyet. Először is honnan ismerem Tessát és Jemet? Az 1800-as években találkoztunk Londonban. Jem és Will parabataiok voltak. Egy nap, Will eljött hozzám, hogy segítsek neki. Abban a hitben élt, hogy nem szerethet senkit, mert egy csalfa démon átkot tett rá. Azért jött el hozzám, hogy vegyem le róla, mert szerelmes egy lányba, de ha az átok továbbra is él, a lány meg fog halni. Ez a bizonyos lány, Tessa volt. Aztán azt is elmondta, hogy hiába való volt a kutatás, mert a lány Jem menyasszonya, és ő soha nem lenne képes elvenni a legjobb barátja, testvére boldogsását.

Magnus még nagyon sokat beszélt az életéről. A többiek vegyes érzelmekkel fogadták. Jace mereven bámult maga elé, Tessa és Jem egymás vállán zokogtak, Clary és Jocelyn megkönnyezték a történeteket. Isabelle érdeklődve hallgatta, míg Simon állandóan közbeszólt. Maryse és Catarina sok helyen bólogatott. Maguk is ismerték a boszorkánymester életét. Alec pedig végig egy helyben ült. Sorra vette magában a történteket, és végre megértette, hogy Magnus miért nem beszélt eddig a múltjáról. Majdnem minden szerette odaveszett, betegségben, öregségbe, háborúban. Alec még csak belegondolni sem mert, milyen érzés lehet, lehetett. Megértette Magnust. Ő sem akarta elveszíteni a családját. Végig nézett a mostanra önfeledten bulizó társaságon. Szerencsésnek mondhatta magát. Miattuk. Halkan odasomfordált Magnushoz.

 – Most már megértelek, cukorborsó – mosolyodott el halványan. Magnus válaszul magához szorította, de olyan erősen, hogy Alec alig kapott levegőt, de nem bánta, inkább így haljon meg. Szerelme ölelésében.

 – Most már nincs titkom előtted.

*My boyfriend’s a warlock!=A barátom egy boszorkánymester!