Sziasztok!
Cassie megosztott egy hosszabb Mennyei tűz városa részletet, amiben sok TDA szereplő is megjelenik. Nem kell aggódni, nem CoLS spoiler. Illetve hivatkoznak egy jelenetre, de annak nincs különösebb jelentősége a TMI története szempontjából.
"Egy pillanattal később Helen visszatért. Most lassan sétált, óvatosan, a karja egy vékony fiú hátán nyugodott, akinek hullámos, barna haja összevissza meredezett. Nem lehetett több tizenkettőnél, és Clary rögtön felismerte. Helen egy fiatalabb fiú csuklóját szorította, akinek a kezét kék viasz borította. Valószínűleg a gyertyatartókkal játszott, amelyek a főhajó falát díszítették. Tizenkét éves körülinek látszott, huncut mosolya volt és ugyanolyan hullámos, étcsoki színű haja, mint a nővérének.
Jules, így hívta Helen. A kistestvére.
A huncut mosoly mostanra eltűnt. Fáradtnak tűnt, rémültnek és koszosnak. Vékony csuklója kilátszott a fehér gyászzakó mandzsettája alól, aminek az ujja túl rövid volt rá. Karjában egy kisfiút vitt, talán két évesnél sem lehetett több, ugyanolyan hullámos barna haja volt, mint az idősebb fiúnak; Úgy tűnt, ez családi vonás. A család többi tagja is ugyanolyan kölcsön gyászruhát viselt: Jules mögött egy tízévesforma barna hajú lány jött, keze egy ugyanolyan idős fiú kezében nyugodott: a fiú kusza fekete haja majdnem teljesen elfedte az arcát. Kétpetéjű ikrek, gondolta Clary. Utánuk jött még egy lány, nyolc vagy kilenc éves, keres arca nagyon sápadt volt a két barna fonat között.
Az arcukról sütő szenvedés Clary szívébe tépett. A képességére gondolt, hogy új rúnákat alkothat, és azt kívánta, bár készíthetne egyet, amivel enyhítheti a veszteségük fájdalmát. Léteztek gyászrúnák, de azok csak azért voltak, hogy tisztelegjenek a holtak előtt, ahogy szerelmi rúnák is léteztek, de csak a szerelem kötését szimbolizálták, mint a karikagyűrűk. Nem ejthetsz valakit szerelembe rúnával, és éppen így nem csillapíthatod a gyászát sem. Annyi varázslat, gondolta Clary, és semmi sem javíthat a szív fájdalmán.
- Julian Blackthorn - szólalt meg Jia Penhallow lágyan. - Lépj előre, kérlek.
Julian nagyot nyelt, átadta a kisfiút a nővérének. Előrelépett, pillantása ide-oda cikázott a szobában. Nyilvánvalóan keresett valakit a tömegben. A válla ellazulni látszott, amikor egy másik alak lépett az emelvényre. Egy tizenkét év körüli lány, gubancos szőke hajjal, ami a vállára lógott. Farmer volt rajta és póló, ami nem volt jó rá, és a földet bámulta, mintha nem tudná elviselni, hogy ennyi ember nézi. Nyilvánvaló volt, hogy nem akar ott lenni - az emelvényen, de még talán Idrisben sem -, de abban a pillanatban, amikor meglátta, Julian úgy tűnt, ellazult. A rettegés eltűnt az arcáról, ahogy a lány mellé lépett, még mindig lehajtott fejjel, hogy eltűnjön a tömeg elől.
- Julian - mondta Jia, ugyanazon a lágy hangon - megtennél nekünk valamit? Felemelnéd a Végzet Kardját?"
Ha valaki esetleg nem tudná: a szőke lány, aki Jules mellé állt, Emma Carstairs, a TDA főszereplője, és Jules parabatai párja. A kisfiú, aki Jules karjában volt Octavius, az ikerpár Livvy és Ty, és végül a kislány Drusilla.
Ha engem kérdeztek, ez Julian édesanyjának a temetése. Igazából nem tudjuk, hogy él-e még, de volt egy olyan megjegyzése Cassie-nek Julianről, hogy gondoskodni akar a testvéreiről, mert nincs más, aki megtegye. Azt tudjuk, hogy az apja elvileg él, de könnyen elképzelhető, hogy nem az a gondoskodó típus. De mivel a Blackthorn gyerekek gyászoltak ennyire, én erre tudok gondolni. És lehetséges, hogy ezért nem tudunk az édesanyjukról semmit: mert a történte spoiletes lenne a CoHF-ra nézve.
Ugye van még egy testvérük, Ariadne, ő egy évvel fiatalabb, mint Octavius, tehát ő itt még tényleg baba, minden bizonnyal ezért nincs ott a szertartáson. És még egy Blackthorn gyerek hiányzik, aki Mark. Lehetséges, hogy ő vigyáz a kis Ariadnera, neki ugyanis - és Helennek - más az édesanyja, mint Julianéknek.
