Blogger Widgets

2013. december 28., szombat

Lily egy török magazin címlapján


Sziasztok!

Lily került egy török magazin januári számának címlapjára. Íme:


2013. december 27., péntek

The Last Stand of The New York Institute - Vélemény/elemzés


Sziasztok!

Én nagyon vártam annak idején a Bane krónikákat. Aztán amikor kiderült, hogy melyik miről fog szólni,
voltak, amiket jobban vártam: a Perust, a The Midnight Heirt, mert tudtam, hogy abban megtudhatunk dolgokat a TID szereplők későbbi életéről és a gyerekeikről. És nagyon vártam például a TMI idején játszódókat is, mert imádom Malecet.
De bevallom őszintén, a The Last Stand of The New York Institute elsőre nem hozott annyira lázba, legalábbis a tartalma alapján. Hát, jó nagyot tévedtem...

A novella két idősíkban játszódik. Az első rész 1989-ben, Valentine Körének ténykedése idején, a másik pedig 1993-ban, amikor is Jocelyn megejti azt a bizonyos első utat a kis Claryvel Magnushoz.

1989-ben Magnus még mindig New Yorkban él, és esze ágában sincs elköltözni onnan. Ám a levegőben már érezni, hogy valami baljós közeleg, ilyen múlttal pedig Magnus nyilván a dolgok közepébe kerül. Fiatal Árnyvadászok, generációjuk legjobbjai összeálltak egy Kör nevezetű csoportba, amelynek az élén Valentine Morgenstern áll. Ugrásszerűen megnő az Alvilági kivégzések száma, a Klávénak pedig esze ágában sincs lépni, szemet hunynak a dolog felett. Amikor azonban New Yorkba is elérnek, és egy érintett vérfarkas család Magnustól kér segítséget, rögtön a dolgok sűrűjébe kerül. Szembetalálja magát Lucian Graymarkkal, a Kör második emberével, Stephen Herondale-lal, Robert és Maryse Lightwooddal és magával Valentine-nal is!

Nagyon nehéz erről a novelláról úgy írni, hogy ne spoilerezzek. Egyszerűen azért mert két dolog adja az igazi szépségét. Az egyik az, hogy tényleg megtudunk belőle dolgokat, amelyekre régóta keressük a választ. A másik az, hogy valami elképesztően gyönyörűen fűzi össze az Árnyvadászok több generációját egyetlen történetbe, csupán a részleteket és a már általunk ismert tudást felhasználva. Edmund Herondale-től egészen a TDA főszereplőiig eljutunk! És nem viccelek!

Az egész tele van apró részletekkel, amelyeket igazán csak az fog érteni, aki olvasta a többi Cassie könyvet. A TID-re és a TMI-ra is vannak utalások sőt, már a TDA-ra is. Igazán az fogja élvezni ezt a novellát, aki tényleg ismeri Cassie regényeit, viszont az nagyon! És ami még plusz jó, hogy Magnus korábbi emlékeivel, tehát a többi Bane krónikák novellával is összefűzi Cassie ezt a novellát, így megtudjuk például, hogy Ragnor éppen Peruban van, mert Magnus nélkül szórakoztatóbbnak találja, de így kerül elő Raphael is. Illetve más apró visszautalások is vannak korábbi részekre. Például amikor Magnus megjegyzi, hogy ő nem Árnyvadász jótékonysági intézmény, vagy amikor kiderül, hogy a Felkelés alatt a kínai negyedben volt az Alvilágiak menedékhelye. (Emlékezzetek vissza! Itt van Luke falkájának búvóhelye is a TMI-ban!)

Kiderül egy dolog, amire már nagyon régóta születtek elméletek, nevezetesen a Bukott angyalok városa óta. Ott ugyebár Jocelyn elárulja Clarynek, hogy rajta is elvégezték a védővarázslatokat, egy Néma testvér és Vasnővér helyett egy női boszorkánymester közreműködésével. Nos, jelentem, ebben a novellában derül ki, hogy mi történt, nem a Mennyei tűz városában! (Lehetséges, hogy ott is lesz róla szó, ezt nem tudom, de a lényeget itt megtudjuk.)

Nagyon jó bepillantást nyerni kicsit ebbe a "sötétebb" Árnyvadász korszakba, és különösen érdekessé teszi az, hogy egy Alvilági szemén keresztül nézzük a dolgot. Ahogy ugyanis ezt a novellát olvassuk, Luke, Robert és Maryse tulajdonképpen ellenségek számunkra! Számomra például sokkoló volt Luke-ot így látni, de azt hiszem, segített abban, hogy összeálljon a teljes kép, hogy micsoda borzalmas dolgokat tettek ők tulajdonképpen. A TMI-ban már mint szülőket ismerjük meg őket, és akármilyen bűnöket is követtek el a múltban, egyrészt ezeket nem látjuk teljes valójukban, másrészt mindig ott van az, hogy valamelyik gyerek szemén keresztül látjuk őket, azok pedig nyilván szeretik őket. Nem tudnak rájuk gonoszként gondolni. Itt viszont a legrosszabb pillanataikat látjuk egy kívülálló szemével.

Visszatérve Luke-ra, nagyon tetszik, hogy pont egy olyan pillanatban kaptuk el, amikor egyszerre küzd benne a két oldal. Egyrészt Valentine parabataia, és feltétel nélkül meg akar bízni benne. Másrészt látja a borzalmakat is, és elkezd felnyílni a szeme. De még mindig inkább a szívére hallgat, hiszen az nem lehet, hogy a legjobb barátja könyörtelen gyilkos!

Nagyon tetszett a Whitelaw család megjelenése is, nyilvánvalóan semmilyen érzelem nem fűzött hozzájuk, mert egy Whitelawt sem ismerünk, de komolyan meggyászoltam őket.  (Ezeket azért merem leírni, mert a TMI-ból már kiderültek.) És imádtam, ahogyan Magnus búcsúzott!

A történet másik feléről, ami 1993-ban játszódik, csak spoilerekkel tudok írni, szóval...

Innentől sajnos nem tudok nagyobb spoilerek nélkül írni a történetről. Szóval egyrészt spoileres lesz a novellára nézve, másrészt spoileres lehet annak is, aki még nem olvasta végig A hercegnőt, harmadrészt mivel minden összefügg, az sem rossz, ha a TMI köteteket olvastátok!

A történet második fele tehát 1993-ban játszódik, amikor is Magnus és Tessa nyugodtan tévéznek, egészen pontosan a Büszkeség és balítéletet nézik, amikor csengetnek. Kiderül, hogy Jocelyn az, aki azért jött, hogy könyörögjön Magnus segítségéért. A kis Clary ugyanis a Látás képességével született, Jocelyn viszont nem akarja, hogy köze legyen az Árnyvilághoz. Tessa meggyőzi Magnust, hogy segítsenek neki. Részletek később, addig is a többi érdekes apróság.

Akkor kezdeném a TMI-hoz képesti múlttal.

Kezdjük a legrégebbre való utalásokkal!
Először is Magnusnak van egy ilyen gondolata:
"Így ért körbe a kerék, gondolta Magnus, egyik generáció a következő ellen. Aloysius Starkweathertől, aki vérfarkas fejeket akart a falára, Will Herondale-ig, aki próbálta elrejteni a nyílt szívét, de sohasem sikerült neki."
Ugye ezt Magnus Stephen Herondale-lal kapcsolatban jegyzi meg, hiszen ő az, aki szembeszáll a szülei generációjával, akik viszonylagos békében éltek az Alvilágiakkal. A dolog pikantériája, hogy mi már ismerjük a jövőt, és tudjuk, hogy a következő generáció megint "szembeszáll" a szülők generációjával. Valentine Morgenstern, Robert és Maryse Lightwood és Stephen Herondale üldözték és gyilkolták az Alvilágiakat. Ezzel szemben a következő generációban Clary legjobb barátja egy vámpír, és mindkét Lightwood gyerek Alvilágival jár.

Aztán szintén még a múlttal kapcsolatban van egy gondolata Magnusnak:
"Szemét a kislányon tartotta, és a fiatal vérfarkas lányra gondolt, akit Valentine megvakított, és Edmund Herondale-ra, akit megfosztottak a Jeleitől egy évszázaddal korábban, és Tessa Jamie-jére és Lucie-jára, és mindarra, amit nekik ki kellett állniuk. Ő maga sem adna át egy gyereket az Árnyvadászoknak, akiknek a Törvény előrébb való az irgalomnál."
Ez is egy olyan gondolat Magnustól, ami összefűzi a generációkat. De ennél is érdekesebb az a megjegyzése, amit Tessa gyerekeiről mondott, és arról, amit nekik ki kellett állniuk. Ez nyilvánvalóan a TLH története lesz, de érdemes össezgyűjteni minden apró morzsát, amit Cassie elhint a jövőbeni sorozatokról.

És akkor jöjjön a Kör időszaka!

Amit érdemes még megjegyezni: Robert Lightwood volt az első, aki Árnyvadászt ölt. Ez érdekes lehet a jövő szempontjából, nem kizárt, hogy ez kicsit előrevetíti Robert esetleges halálát. A köpönyegforgatók a fantasykben a legritkább esetben maradnak életben... Ráadásul Robert a családját védte, tehát nyilvánvalóan hajlandó megtenni bármit értük. Kérdés, hogy ennek lesz-e majd szerepe a CoHF-ben.

És még egy érdekesség a Lightwoodos részben. Magnus és Maryse párbeszéde:

"- Egy jobb világért harcolok a magam és a fiam számára - mondta a Maryse nevű nő.
- Nem érdekel a világ, amit akarsz - felelte Magnus. - Vagy a kétségtelenül visszataszító kölyköd, jegyzem meg."

Igen, igen, itt bizony Alecről van szó. Hát nem tök vicces? 

Aztán ott van Stephen Herondale. Az aranyhajú, kék szemű fiú, aki úgy néz ki, mint egy angyal. Ismerős valahonnan? Bizony ám, Jace tőle örökölte a külsejét! És ezek alapján hasonlít Edmund Herondale-re, hiszen Magnust Edmundra emlékezteti a fiú.
Az ő néhány megjegyzéséből is össze lehet rakni az egész képet. Amikor Magnus megjegyzi, hogy ismert Herondale-eket, Stephen megijed. Aztán kiderül, hogy az egyik oka annak, hogy Stephen Valentine mellé állt az, hogy szégyellte a pletykákat, amiért nem tiszta a vérvonaluk. És bizony, itt Tessáról van szó, hiszen Tessa volt az a családban, aki démonvért hozott, és még tudjuk is, hogy ennek a hatása öröklődött, hiszen Jamie-nek és Lucie-nak még különleges képessége is volt.

Érdekes az is, hogy Magnusnak lett volna lehetősége megölni Stephent, de nem tette, mert eszébe jutott, hogyan nézne akkor Tessa szemébe. Márpedig ha megölte volna, nem csak Stephen halt volna meg, hanem Jace sem születhetett volna meg...

Stephen Herondale-lal kapcsolatban pedig muszáj idéznem Tessa szívszorító monológját, amit Jocelynnak mond:

"- Stephen Herondale megölt volna, ha valaha is találkozott volna velem - mondta Tessa. - Nem élhettem volna biztonságban az olyan emberek közelében, mint amilyen te is vagy, vagy amilyen ő volt. Egy harcos felesége voltam, és harcosok édesanyja vagyok, akik küzdöttek és meghaltak, és sohasem hoztak úgy szégyent magukra, mint te. Én magam is viseltem az Árnyvadászok ruháját, védtem magam pengékkel és öltem démonokat, és az volt minden kívánságom, hogy legyőzzük a gonoszt, hogy boldogan élhessek azokkal, akiket szeretek. Reméltem, hogy egy jobb, biztonságosabb világot teremtettem a gyermekeim számára. Valentine köre miatt a Herondale vérvonal, a vérvonal, ami a fiam gyermekeinek gyermekeié volt, véget ért. Ez miattad történt és a te Köröd meg a férjed miatt. Stephen Herondale gyűlölettel a szívében és más emberek vérével a kezén halt meg. El sem tudok képzelni rosszabb módot a Willel közös vérvonalunk kihalásához. Életem hátralévő részében a Valentine Köre által okozott sebeket hordozva kell élnem, és én örökké fogok élni."

Na, kinek tört még össze a szíve?

És akkor foglalkozzunk azzal a szereplővel is, akit már jól ismerünk! Luke! Már írtam róla, abba, hogy ő milyen ebben a novellában, nem szeretnék újra belemenni, de hozzá is kapcsolódik egy-két érdekes idézet.

Itt van például rögtön egy az elején: 
"Nem tehetünk semmit, hogy kijavítsuk az őseink megkérdőjelezhető döntéseit." 
Ezt Luke nyilvánvalóan teljesen más értelemben használja, de ez akár a TMI jelmondata is lehetne. Clary, Jace és a többiek a szüleik által hozott döntések következményeit nyögik. Különösen Clary és Jace küzdenek azzal, hogy ők maguk mennyiben felelősek azért, amit a szüleik elkövettek.

Na de visszatérve Luke-ra, még egy érdekes idézet:

"Te és én elmegyünk vérfarkasokra vadászni, ahonnan ma az igazi fenyegetés érkezik. Együtt levadásszuk a falkavezért.
- Együtt. De nem ma este. Ma este inkább gyere át! - kérte Valentine halkan. - Jocelyn mondani akar valamit."

Aki olvasta a TMI-t, az már sejtheti, hogy ezt miért emeltem ki. Tudjuk ugyanis, hogy Jocelyn itt már pont arról akar Luke-kal beszélni, hogy fél Valentine-tól. És egy nappal később, amikor elindulnak erre a bizonyos vérfarkasvadászatra, Luke-ot megharapják, mert Valentine nem védi a hátát. Mindketten hangsúlyozzák a fenti idézetben, hogy majd együtt vadásznak, de Valentine ott és akkor cserben hagyta a parabataiját, és ezzel Luke sorsa megpecsételődött: vérfarkas lett. (Ami tulajdonképpen sorsfordító volt a Felkelés szempontjából, mert ahogy Magnus később meg is jegyzi a novellában, Luke volt az, aki figyelmeztette az Alvilágiakat Valentine terveire, és ő szervezte meg a Valentine-nal szembeni ellenállást. Ha ő nincs, lehet, hogy Valentine győzelmet arat.)
Mindenesetre ennek tudatában különösen érdekes, mit gondol Magnus ebben a jelenetben, hiszen rendkívül jó megfigyelő. Észreveszi Valentine szemében a szeretetet Luke iránt, de a gyűlöletet is, ami erősebbnek bizonyul.

Ez volt a múlt és a jelen, és akkor néhány szó a jövőről. Magnusnak hála kiderül, hogy Tessa Los Angelesben él, hogy szemmel tartsa a leszármazottait, a Blackthornokat, akik az ottani Intézet vezetői. Ez azért lehet még nagyon fontos, mert ez a bizonyos Blackthorn család lesz a főszereplője a következő Árnyvadász sorozatnak, a The Dark Artificesnek, és könnyen lehet, hogy akkor abban majd felbukkan még  Tessa. (Különösen A hercegnő epilógusa után válik a kérdés érdekessé, hiszen ott azért jó néhány kérdés nyitott maradt Tessával és Jemmel kapcsolatban. Illetve azt is tudjuk, hogy Jem valószínűleg utolsó élő rokona, Emma Carstairs is Los Angelesben van, tehát még egy ok, hogy Jem és Tessa ott legyenek. Arról az apróságról meg már nem is beszélek, hogy Emma Carstairs és Julian Blackthorn a főszereplők, akik nagy eséllyel összejönnek, legalábbis ez várható. Tessa egyik leszármazottja Jem utolsó élő családtagjával! Yay!)

És akkor ugorjunk az izgi részre! Magnus, Tessa, Jocelyn és Clary (no meg Magnus macskája, Great Catsby, akinek imádom a nevét :D) egy szobában!

Az első, amiről nem szabad megfeledkezni, Tessa pólója. Nekem még mindig furcsa elképzelni Tessát pólóban, viszont a felirat nagyon tetszik. Tessa pólójának felirata: William babát akar
És ahogy azt Magnus megállapítja, ez egyrészt feminista üzenet (egy fiú is akarhat babázni, ahogy egy kislány is akarhat autóval játszani), másrészt viszont szerinte Will neve miatt választotta. *feelings*

Aztán ott van Tessa megjegyzése, amikor meglátja Jocelynt és meghallja a nevét.

"- Jocelyn Fairchild - mondta Tessa. - Henry Branwell és Charlotte Fairchild leszármazottja. (...) - Tudod, ismertem őket - magyarázta Tessa. - Nagyon hasonlítasz Henryre."

A kis Clary egyből megszereti Tessát, hihetetlen szívmelengető látni, ahogy a két sorozat főszereplői ebben a furcsa helyzetben találkoznak. Clary személyisége pedig már itt látszik, Magnus meg is jegyzi, hogy kíváncsi és igazi kalandor lehet majd belőle, amikor felnő. Megint csak hangsúlyozni tudom: Magnusnak nagyon jó szeme van.

És végül Tessának hála a kis Clary biztonságba kerül. Nem csak Magnus egyezik bele, hogy elzárja az emlékeit, de Tessa még azt is elintézi, hogy megkapja a védőbűbájokat, amelyeket minden Árnyvadász. 

"- Segítek a ceremóniában - ígéri. - Ismerek egy Néma Testvért, aki titokban tartja, ha megkérem."

És a szálak ismét körbefutnak... Zakariás! Tehát itt a válasz a teóriára, ami régóta kering, egészen pontosan a Bukott angyalok városa óta. Abban Jocelyn elmondja Clarynek, hogy megkapta a védővarázslatokat, egy Néma Testvérnek és egy Vasnővér helyett egy boszorkánymester nőnek hála. És a válasz tehát: igen, Tessa és Zakariás voltak azok!

Tessa pedig ugyebár szerepelt futólag az Üvegvárosban, és Clary ismerősnek találta. A teóriák már fejtegették a dolgot, és sokan össze is fűzték a védővarázslatokkal, de eddig nem lehettünk biztosak benne, hogy valakire emlékeztette Tessa Claryt, vagy tényleg találkoztak már korábban, csak Clary nem emlékszik rá. Hát, bizony találkoztak! Legalább kétszer!

És ha az ember már azt hiszi, hogy ennél több már nem jöhet, mégis jön! Jocelynnak nevet kell választania, hogy ne találjanak rá. Mi már tudjuk, hogy mit választott, de azt eddig senki sem sejtette, hogy pontosan miért. 

"- Olyan nevet kell választanod, ami illik hozzád. Mindig is azt mondtam, hogy a szavaknak nagy ereje van, és ez igaz a nevekre is. A név, amit magadnak választasz, elmondhatja, mi lesz a végzeted és kivé szeretnél válni.
- Hívjatok Fraynek. Engedd meg, hogy összevonjam a Fairchildok nevét, az elveszett családomét a Grayek nevével. Mert te... családi jóbarát vagy - mondta Jocelyn."

Ó, igen! Nem csak visszautalnak az egyik leghíresebb Pokol szerkezetek idézetre, de még az is kiderül, hogy a Fray név félig Tessától származik. Na, számított erre bárki is?

A végén már nincs több meglepetés, viszont Magnustól szeretném idézni a lezáró gondolatokat, mert ez is annyira ironikus a TMI olvasása után.

"Talán a következő generáció egyik gyerekének - beleértve a kis makacs vöröshajú lánykát, vagy a félig tündér Helen és Mark Blackthornt a Los Angeles-i Intézetből, de még Maryse Lightwood gyerekeit is, akik New Yorkban nőnek majd fel, messze az Üvegvárostól - sem kell megtudnia a teljes igazságot a múlt szörnyűségeiről."

Hát, igen. Magnus sem tévedhetetlen...


Tehát mi újat tudtunk meg? (fontossági sorrendben)
  • Tessa és minden bizonnyal Zakariás voltak azok, akik Claryre védőbűbájokat tettek. 
  • Amikor Tessa szerepel az Üvegvárosban, Clarynek ismerős. Egészen eddig nem tudtuk biztosan, hogy azért, mert Jace hasonlít rá, vagy azért, mert Clary valóban találkozott vele. Most már biztos: Clary találkozott vele, legalább kétszer. 
  • Jocelyn, és így Clary is, Henry és Charlotte Branwell közvetlen leszármazottai. Jocelyn ráadásul állítólag nagyon hasonlít Henryre, és mivel Clary pedig Jocelynra, Clary is hasonlít Henryre.
  • Jocelyn "mondén" neve, a Fray nem szimplán a Fairchildból ered, hanem a Fairchild és a Gray nevek összevonásából, Tessa után.
  • Tessa Los Angelesben él, és távolról figyeli leszármazottai, a Blackthornok életét, akik az ottani Intézetet vezetik. Ők lesznek a TDA főszereplői, tehát elég nagy esély van rá, hogy Tessa szerepelni fog abban a sorozatban.
  • Tessa sem tudott arról, hogy Jace túlélte a Felkelést, így évekig azt hitte, a Herondale vérvonalnak ez az ága kihalt.
  • Magnus szembenézett a Körrel még jóval a Klávé megtámadása előtt. 
  • Robert volt az első Árnyvadász a Körből, aki Árnyvadászt ölt. (Nem számítva Valentine-t, róla nem tudjuk, hogy tett-e ilyet.)
  • Minden Whitelaw meghalt, miközben az Alvilágiakat és a Törvényt védték.

Pokoli szerkezetek videóajánló


Sziasztok!

Volt az a bizonyos VP játék, amelyben videó formátumú könyvajánlókat lehetett készíteni. Legnagyobb örömömre Cassandra Clare sem maradhatott ki. Fummie és Ramóna - mindkettőjük nevét ismerhetitek már az oldalról, Ramóna a társszerkesztőnk, Fummie pedig egy személyben a Dracula felelősünk, illetve rengeteg fanfictiont is olvashattatok tőle, nem is beszélve arról, hogy mindketten szervezői az Árnyvadász taliknak is -, szóval Fummie és Ramóna készítettek egy videót a Pokoli szerkezetekhez.

Én már láttam, csak arra vártam, hogy hivatalosan is felkerüljön a játékban. Szerintem nagyon jól sikerült, a zeneválasztás is nagyon jó és zseniális ötlet Cassandra Jean alkotásait használni!

Íme a videó:




Ha tetszett, lájkoljátok a VP oldalon is, hiszen a lájkok száma dönti el, melyik videó lesz a közönségkedvenc. Itt lájkolhatjátok ezt a videót: https://www.facebook.com/vorospottyos/posts/581894858545798

Jamie Marokkóban



Új Lena Headey plakát


Sziasztok!

Kijött egy új plakát Lena Headey-ről a 300 folytatása kapcsán. Íme:


2013. december 26., csütörtök

Újabb karácsonyi kép Lilyről


Sziasztok!

Kaptunk egy képet Lilyről és az ajándékairól:


Anett alkotása


Itt a folytatás, aki várta! :D

Shax démon - harapás

- Vigyázz, Will! Mögötted! - kiáltott Tessa, miközben egy Shaxba döfte a pengékét, mire az rögtön széthullott.
Will villámsebesen megfordult és hárította a démon egyik csapását, aztán elhajolt a másik elől. A Shax ezen minden eddiginél jobban feldühödött, és előrelendült, súlyát is a következő vágásba adva, azonban Will egyetlen mozdulattal levágta a végtagja felét. A Shax dühében a keze felé kapott - és megmarta.
- Az Angyalra! Hogy az az undorító fejed száradna le! - kiáltott Will és máris égni kezdő kezéből áttette a másikba szeráfpengét, majd egy szemmel követhetetlenül gyors vágás - sorozattal addig kaszabolta a démont, amíg az is szét nem hullott, porfelhőbe vonva Willt.
- Will! Megmart? - Tessa hangjába félelem vegyült. Pontosan tudta, mivel jár a harapás, és se a maga, se más bőrén nem akarta megtapasztalni.
- Meg. Segíts Cecynek a démonjával, aztán rögtön indulunk. Amilyen hamar csak lehet, az Intézetbe kell jutnunk.
Tessa odarohant Cecily-hez, és együtt néhány perc alatt legyőzték a démont, bár Cecynek lett egy nagy horzsolás az arcán.
- Ha Gabriel ezt meglátja - kezdte - biztos, hogy ki… Mi a baj, Tessa?
- Willt megmarta egy Shax. Azonnal vissza kell mennünk az Intézetbe.
- Úristen! Hol? Nagyon súlyos? - Cecily hangján némi pánik érződött, pedig többnyire higgadt maradt.
- A karján, több helyen, és az Angyal szerelmére, te nem jársz démonológiára?! Persze, hogy súlyos! - kiáltotta Tessa már a kocsi felé futva.
Will bent ült… eszméletlenül.
- Cyril! Csapjon oda! Will! Will? Mikor ájult el, Cyril? - hajolt ki a lány az ablakon.
- Nem tudom! Néhány perce, legfeljebb.

- Charlotte!
- Szia, Tessa, eredm…
- Nem érdekes, Willt megmarta egy Shax! Már több, mint tíz perce eszméletlen, lázas, remeg, és olyan… kemény! Mintha belülről feszítené valami! - Tessa nem bírta tovább, és elsírta magát, ahogy Cecily néhány perce.
- Cyril, Henry - szólt Charlotte gyakorlatiasan az érkező férfiaknak - vigyétek a gyengélkedőre! Cecily, menj a könyvtárba, hála az égnek egy erről szóló könyv hever az asztalon. Tessa, te szedd össze, amit csak tudsz ahhoz, hogy lekezelhessük a sebét! Én idehívom Magnus Bane-t, akárhol legyen. Szükségünk van rá, és ide fog jönni, még ha Zambiában van is!
Tessát kicsit megnyugtatták Charlotte erőteljes szavai. Csak nemrég tanult a Shaxokról, úgyhogy még az eszében voltak a szükséges anyagok - legalábbis a nevük.
Percekkel később különböző gyógynövényekkel és a hatásukat felerősítő szerekkel megrakodva lépett be a gyengélkedőre - majdnem Magnus Bane-be ütközve.
- Magnus! Hála az égnek, hogy…
- Nincs rá idő, Tessa. Mióta eszméletlen, milyen erős Shax volt, hány harapás, hol történt, mit hoztál, és miért ilyen komor az öltözéked? Vegyél csillámport, napsugaram. - Magnus nem is Magnus lett volna ez utóbbi megjegyzés nélkül.
- Körülbelül negyed órája, az egyik legerősebb, amit valaha láttam, a Dragon’s Girl mögött, nem tudom, pontosan mit hoztam, és ez harci öltözék - rakta le Tessa a kezében lévő dolgokat a Will ágya melletti kisasztalra.
Tény és való, Magnus stílusa kifogásolható, de Tessa megnyugodott tőle. Boszorkánymester, ismeri, és eltereli a figyelmét arról a tényről, hogy Will másnap reggelre meghalhat, az pedig már csak hat-hét óra.
- Hol van már az a másik lány azzal a könyvvel? Én se tudhatok mindent! - hajolt Magnus Will fölé. Szétvágta a fiú ruhájának ujját, amit vörös és fekete vér borított, meg valami fehér, híg folyadék. Shax méreg.
Magnus felszisszent. - Te szent én, ez meg mit csinált?! A démon szájába dugta a kezét egy kellemes masszázs reményében? Nem lennék benne biztos, hogy meg tudom gyógyítani, és ha sikerül is, sokkal érzékenyebb marad a Shax démonokra. Bár nem hinném, hogy ilyen még egyszer előfordulna. Okos fiú ez, érti, ha valaki nem kívánja megmasszírozni.
- Csak csináld, jó? - förmedt rá Tessa. Ha Magnus így folytatja, Will halott lesz, mire egyáltalán hozzákezdhetne a gyógyításához.
- Jól van, na! De ez egy mínusz pont volt, ugye tudod? Most pedig hess kifele! Ez nem neked való lesz- Magnus egy intésére kinyílt az ajtó, Tessát pedig valami kifelé taszigálta.
- De én itt… - kezdte volna, azonban az ajtó az arcába csapódott, a zárak pedig hallhatóan a helyükre csúsztak.
- Ez bolond. Hogy fog így Cecily bejutni a könyvvel??

Tessa egy órányi tétlen félelem és remény közt való őrlődés után visszament a gyengélkedőhöz, és megpróbálta kinyitni az ajtót. Szerencsére nyitva volt, tehát Magnus nyilván végzett. Ahogy lenyomta  a kilincset, egy darab papír tapadt a kezéhez. Tessa megfordította, és Magnus jellegzetes, cirádás írását látta: Ne sikíts, nem harap, ami bent van.
Nagyon vicces.
Aztán belépett az ajtón… és egy kiáltás szakadt ki a torkából.
Jem - Jem - ült Will ágya mellett, pergamenszínű köpenyben, sebhelyesen, sápadtan.
Mintha érzelmek tükröződtek volna az arcán. Bizonytalanság, talán, de ez ugyanannyira semmitmondó volt, mintha csuklyája alá rejtené az arcát.
Tessa hallotta meg a lány az elméjében Jem hangját.
- Túléli? - suttogta, és az ágy másik oldalára lépve elnézett Willre. A fiú arca fehér lett, ajkai lilás színt öltöttek. A karján gyógyító, erő és lelkierő rúnák sorakoztak.
- Lelkierő? - Úgy látszik, csak kérdezni tud.
Hogy túléli-e, azt nem lehet tudni, de elég erős hozzá. A kritikus pont, hogy akarja-e.
- Akarja-e? Miért ne akarna élni? - nézett Jemre Tessa döbbenten.
Emiatt kellenek a lelkierő rúnák. A méreg azonnal a szívébe jut, és elbizonytalanítja. Ugyanezt teszi az agyával is. Megtámadja, és olyan gondolatokkal ülteti tele, amik arra biztatják, hogy adja fel. Jem hangja szenvtelen volt, szemei pedig lehunyva süppedtek arcába. Semmi nem volt rajta, amiből ki lehetett volna olvasni az érzelmeit.
- Jem… Hogy kerülsz ide? - jutott Tessa eszébe. - Senki nem szólt a Testvéreknek, ha meg igen, akkor sem téged küldenek.
Valóban. Magnus Bane üzent oly módon, hogy csak nekem legyen róla tudomásom. Szerinte itt kell lennem mellette.
- Te kiszöktél a Néma Városból? - meredt Tessa rá.
Mondhatjuk. Igazad volt akkor régen: tényleg nem tudom megállni, hogy ide ne jöjjek, ha valami nagy baj van. Ez az egy jó a jin fenben: nem tudták miatta eléggé kiölni belőlem az érzelmeket ahhoz, hogy pártatlanul, elfogulatlanul és érdektelenül elmélkedjek tovább.
- Mióta vagy itt?
Csupán néhány perce. Will ezalatt tucatnyiszor kimondta a nevedet, és azt, hogy maradok. Küzd. Engem is szólított, de csak azért, hogy bocsánatot kérjen. Mint mindenki.
- Jem… - ült le Tessa, kissé elbizonytalanodva.
Igen?
- Te tényleg… érzel… még? Azért jöttél el, mert fontos neked?
Igen. Igen, fontos, és ha meghal, nem biztos, hogy nem követem.
- Jem! Ez eszedbe se jusson! Úgy beszélj, hogy ő is hallja! Hallja, hogy itt vagyunk!
Eddig is ezt tettem. Tisztában vagyok vele, milyen komoly segítség a halál küszöbén, ha van valami, ami itt tart.
- Tessa… Jem… Hagyj… - hallatszott hirtelen Will nyöszörgése.
Hallod? Elég erős. Tessa… mesélj a többiekről! Cecilyről és Gabrielről, meg Sophie - ékról. Azóta nem találkoztam velük, hogy…
- Jó. Mesélek.

- Jem - Tessa álmos volt, a szemei majd leragadtak, de ez a kérdés nagyon fontos volt. - Mi most… ebben az évben találkozunk még? A hídnál? Vagy ez is túl veszélyes, és…
Nem. Úgy értem nem túl veszélyes. És az a találkozás a kettőnké, senki másé, még ha az a más eszméletlen is. Most pedig szerintem aludj. Fölösleges ébren maradnod.
Tesa rögtön mély, álomtalan alvásba merült, kényelmetlenül elomolva a széken. Órákkal később ébredt Jem érintésére.
Túléli hallotta a fejében a hangját.
- Köszönöm - sóhajtott Tessa.
Nekem most el kell…
- Tesa? Jem? Mindketten itt vagytok? Helyes. Ünnepeljetek, ugyanis elég komoly döntés volt, hogy visszajöjjek, de úgy döntöttem, nem fosztalak meg titeket egy ilyen kaliberű csodától, mint én - suttogta Will.
Jemnek igaza lett. Will túléli, és olyan, mint régen. A Shax méreg túl gyenge volt. Hála az Angyalnak.




Női Árnyvadász naptár - December


Sziasztok!

Nem tudom, még mennyien emlékeztek rá, de Cassandra Clare és Cassandra Jean elkezdtek dolgozni két Árnyvadász naptáron, egy férfin és egy nőin. A férfi december hónapot már megkaptuk, de a női még váratott magára. Egészen mostanáig! És mivel karácsony van, azért beteszem a férfit is! ;)



CoHF részlet


Sziasztok!

Cassie megajándékozott minket egy ünnepi Mennyei tűz városa részlettel. Íme:


A Frayek soha nem voltak megszállottan vallásosak, de Clary mindig is imádta a Fifth Avenue-t karácsonykor. A levegőben édes sült gesztenye illata terjengett, és a kirakatok ezüstösen, kékesen, zöldesen és vörösen csillogtak. Idén kövér, gömbölyded kristály hópelyhek csüngtek minden lámpaoszlopról és aranyos pászmákban verték vissza a téli napfényt. Nem is említve a hatalmas fát a Rockefeller Centernél! Az árnyéka most is rájuk vetődött, ahogy ő és Simon átverekedték magukat a bejárat melletti korcsolyapálya kapuján, és nézték, ahogy a turisták elesnek, miközben próbálnak a jégen boldogulni. 
Clary kezében forrócsokit szorongatott, a melege átjárta az egész testét. Majdnem normálisnak érezte magát - ez, hogy a Fifth Avenue-n van és eljön megnézni a kirakatokat meg a fát, Simonnal közös téli hagyományuk volt, amióta csak az eszét tudta.
- Mint a régi szép időkben, igaz? - kérdezte Simon, pontosan az ő gondolatait visszhangozva, miközben állát a karjára támasztotta. 
Clary megkockáztatott egy pillantást felé. Fekete kabát volt rajta és egy sál, ami kiemelte bőrének télies sápadtságát. A szemei karikásak voltak, valószínűleg már nem ivott vért egy ideje.. Úgy nézett ki, mint ami valóban is volt - egy éhes, fáradt vámpírnak. 
Hát, gondolta. Mint a régi szép időkben. - Több embernek kell ajándékot vennünk - jegyezte meg. - Plusz, megint itt van a mindig bajos kérdés: Mit vegyél valakinek, akivel ez az első karácsonyotok, mióta randiztok?
- Mit vegyél egy Árnyvadásznak, akinek megvan mindene - javította ki Simon vigyorogva.
- Jace leginkább a fegyvereket szereti - sóhajtott Clary. - Szereti a könyveket, de az Intézetben van egy hatalmas könyvtáruk. Szereti a klasszikus zenét... - Hirtelen felderült. Simon végtére is zenész, még ha a bandája borzalmas is és mindig változik a neve - most éppen Halálos Szuflé -, mégis értett hozzá valamit. - Mit adnál valakinek, aki szeret zongorázni?
- Egy zongorát. 
- Simon!
- Egy hatalmas metronómot, ami akár fegyverként is szolgálhat?
Clary újra sóhajtott, ezúttal már teljesen elkeseredetten. 
- Kottákat. Rachmaninoff elég nehéz, de Jace szereti a kihívásokat. 
- Igazad van. Megnézem, van-e valahol zenebolt a környéken. - Clary megitta a forrócsokiját, a poharat a kukába hajította, aztán előhúzta a telefonját. - Veled mi van? Mit adsz Isabelle-nek?
- Fogalmam sincs - felelte Simon. Elindultak lefelé a sugárúton, ahol a gyalogosok hömpölygő tömege a kirakatokat bámulva dugót okozott. 
- Ó, ugyan már! Isabelle könnyű.
- Hé, a barátnőmről beszélsz - vonta össze a szemöldökét Simon. - Azt hiszem. Nem vagyok benne biztos. Még nem beszéltünk róla. A kapcsolatról, úgy értem.
- Most már tényleg le kell ezt rendeznetek, Simon.
- Mi?
- Meg kell beszélnetek, mi van köztetek. Mi az és hová tart. Jártok vagy csak szórakoztok, esetleg bonyolult vagy mi? Mikor mondja el a szüleinek? Találkozgathattok-e mással is?
Simon elsápadt. - Mi? Komolyan?
- Komolyan. Addig is - parfüm! - Clary megragadta Simon kabátját, és magával rángatta egy illatszerboltba, ami egyszer régen bank volt. Amikor beléptek csillogó üvegek álltak mindenfelé. - És valami váratlan - mondta Clary, miközben a parfümökhöz húzta a fiút. - Isabelle nem akarja, hogy olyan illata legyen, mint bárki másnak. Azt akarja, hogy olyan illata legyen, mint a fügének vagy a vetivernek vagy a...
- Füge? A fügének van illata? - Simon elborzadt. Clary épp ki akarta nevetni, amikor csörögni kezdett a mobilja. 
Az anyja volt. 
hol vagy? vészhelyzet

2013. december 25., szerda

Így karácsonyozik Lily


Sziasztok!

Itt hozok két képet arról, hogyan karácsonyozik Lily. Az egyiken őt magát, a másikon pedig a karácsonyfájuk egy darabkáját láthatjátok.


Sorozat lehet a Pokoli szerkezetekből?


Sziasztok!

Cassie tegnap válaszolgatott néhány kérdésre a Twitteren, és ezek közül az egyikre meglepő válasz érkezett.

A The Mortal Instruments sorozat mellett a The Infernal Devices jogai is a Constantin Filmnél vannak, és még idén év elején kaptunk is egy olyan hírt, hogy elindult a film fejlesztése, forgatókönyvírót is kapott. 

Most azonban Cassie elárulta, hogy a Constantinnál felmerült egy Pokoli szerkezetek tévésorozat ötlete is.


Ez egyrészt azzal járna, hogy sokkal több idő lenne kibontakoztatni a történetet, magyarul több idő jutna a részletekre, a kosztümökre, a szereplők megismerésére, beleértve például a múltjukat is. 
Viszont volt már példa arra, hogy egy sorozat egészen más irányt vett, mint a könyv, gondoljunk csak például a Vámpírnaplók sorozatra, aminek már nem sok köze van az alapanyagához.

Ti minek örülnétek?

2013. december 24., kedd

Borítómánia - Viki alkotása


Csontváros borító:


Magnus tizenegyedik krónikája - Sándor alkotása




Magnus Bane Tizenegyedik krónikája


Brooklyn Főboszorkánymestere
Szerelmes lett Alexanderbe
Azt  hitte, William a végzete
De rámosolygott a szerencse

Bane boszorkánymester
A nála lévő partyn
Találkozott egy szende
Kis Nephillimmel

Egy levél mindent átír - Sándor alkotása




Kedves Isabella!

Tudom hogy elöszőr haragudni fogsz rám ezért de aztán majd belátod hogy csak neked akartam jót.Elkell fogadnom hogxy vámpír vagyok és hogy örökké fogok élni vagy a háborúba meghalok,ne próbálj megálítani mert ígyis-úgyis elmegyek a háborúba.Ha meghalsz akkor az az én lelkemen fog száradni ami még megmaradt belőle,ha én halok meg akkor nagyon szomorú leszel és egész életetdben eklfogsz zárkózni az élettől,és a legrosszab lenne ha Vasnővérnek állnál.Jobb lesz így neked,a hugómnak és az anyámnak is.Kérlek fogd majd vissza Claryt ha utánam akarna jönni és mond meg neki hogy mindi is szerettem.Mond meg Jacenek hogy legyen szép élete Claryvel,nem fogok ellene lenni.Alecnek mondd meg hogy ő a legjobbfej meleg ekit eddigi életemben.Ezért csatlakozom  Raphael csapatához.


Szeretettel:
Simon

Borítómánia - Sándor alkotása


Egy Mennyei tűz városa borító:


Színészek vs szereplők - Seith Toughlava alkotása


Sziasztok!

Most kezdem el feltenni azokat a 10 napos karácsony alkotásokat, amelyek később érkeztek.


Aidan nem hazudtolta meg magát, most is komoly volt az arckifejezése, de a szeméből áradt a jókedv. Luke kicsit sandán méregette. 
-Szóval mit is mondtál, hogy hívnak?- kérdezte Luke.
-Aidan. Viszont muszáj ezt a gyanúsító nézést használni?- felelte Aidan.
-Nem. Csak nem igazán tudok abban bízni aki utánozni próbál.
-Azért remélem még egy darabban maradok...- nevetett.
-Hát ha azt szeretnéd, hogy kóstoljalak meg szólj.- mosolygott.
-Inkább kihagynám.- felelte Aidan.
-Biztos, hogy nem akarsz farkas lenni?
-Ö...igen, eléggé.
-Oké, letárgyaltuk.

Anett alkotása - Az első találkozás a Blackfriars hídon


Sziasztok!

Ez az alkotás nem része a 10 napos karácsony, de egész évben szívesen látom a fanfictionöket. 
Figyelmeztetés: Clockwork Princess - A hercegnő spoiler!



Az első találkozás a Blackfriars hídon

- Bocsáss meg, Will, el kell mennem sétálni. Ki kell szellőztetnem a fejem - mondta Tessa a férjéhez bújva.
- Miért? - kérdezte Will. A hangja kicsit rémült volt-az elmúlt évben nemigen volt ilyen, mindent megbeszéltek, nem titkolóztak.
- Csak… tudod, Jem egy éve ment el. Egy éve nem láttam, és se mi nem mehetünk a Néma Városba, hogy meglátogassuk, se ő nem jöhet ide.
- Tudom. Annyira furcsa… a parabatai kapcsolatunknak vége, már ami a rúnás-hivatalost illeti, de érzek valamit. Olyan, mintha a tudat- vagy szívalattim még mindig össze lenne kapcsolva kicsit Jemmel - sóhajtott Will és lehunyta tökéletes kék szemeit.
- Szerintem - mosolygott fel rá Tessa - ti sosem fogtok teljesen elválni. Messze több voltatok egyszerű parabataioknál.
- Na, indulj, Tess. Még a végén elsírom magam a csodásan dramatikus szavaidon - húzodott hátra halvány mosollyal az arcán Will. - Biztos ne kísérjelek el?
- Biztos. Szeretnék egyedül maradni a gondolataimmal.
- Azt mellettem is megteheted.
Tudom, hogy Henry dolgozik valami izén, ami elvileg hozzávetőlegesen képes megmondani, mire gondolunk, de még nem használható. - Will újra magához húzta Tessát és a hajába temette az arcát. Még mindig az a pajkos Will volt, mint régen, de csak kívűl. Belül sokkal ragaszkodóbb lett, ki merte mutatni az érzelmeit, és kicsit megfontoltabbá vált. Ez utóbbi azt jelentette, hogy előbb szúrt és utána vágott a régi vágás-hárítás felállás helyett. Így sokkal több démont tudott megölni, ha rájött a vadászhatnék.
- Túl jól ismersz. Kitalálnád, mire gondolok. És lehet, hogy sírni is fogok.
- Tudom. Csak azt mondd meg, hová mész és meddig maradsz.
- Azt hiszem, a híd környékén leszek. Egy órát kérek, rendben? - nézett fel Tessa rá.
- Nem akartalak felelősségre vonni! - mentegetőzött Will. - Csak azért kérdeztem, hogy tudjam, ha baj van. Szólj Cyrilnek, majd ő elvisz egy darabig.
- Köszönöm - csókolta meg Tessa, aztán elindult kifele.
- Soph… - akart kiáltani a folyosón, de megint eszébe kellett juttatnia, hogy a volt szolgálólány már Gideon oldalán él, mint árnyvadász - és ragyog.
 - Hát jó. Megy egyedül is…

Tessa már jó tíz perce ült a Blackfriars hídnál. Tudta, hogy Jemnek nagyon kockázatos kiszöknie, és hajlandó volt bármeddig várni. Legfeljebb sétál néhány utcányit, hogy küldhessen Willnek egy üzenetet Cyrillel.
Tessa hirtelen valami furcsát érzett - ahogy felnézett, egy pergamenszín köpenybe burkolózott alakot látott meg. Jem.
- Tessa - hallotta meg a fiú hangját, hála az égnek nem az elméjében.
- Jem... hát nem varrták be a szádat?
- Nem. Nem is fogják. Az is komoly probléma, hogy a némító rúnák hogy kerüljenek majd rám. Tudod, a jin fen - állt meg Tessától néhány lépésnyire, és kissé zavartnak látszott.
- Jem! - szakadt ki Tessából. - Én… Szabad nekem…
- Megölelhetsz, Tessa, de nem akarod - mintha keserűség vegyült volna egyre színtelenebb hangjába. Olyan volt, mintha a jin fen most Jem lelkének a színét vette volna el. - És én sem. Túlságosan más lenne.
Tessa nem válaszolt, csak a fiú szemébe nézett és próbált a színére -barnás-ezüstös-aranyos- koncentrálni, hogy ne sírja el magát. Hiába, egy hívatlan könnycsepp legördült az arcán. Jem… teljesen megváltozott.
- Tessa! Ne sírj, kérlek! Nem akartalak megbántani. Sokkal jobban örülök neki, hogy láthatlak, mint azt el tudnád akár csak képzelni. A Néma Város szörnyű. Komor és unalmas. Az elmúlt egy évben egyedül az tartott vissza attól, hogy újra ember legyek és meghaljak a jin fen miatt, hogy találkozhatok veled. - Jem felemelte a kezét és majdnem Tessa arcához érintette.
Így álltak, majdnem egymáshoz érve és Tessa majd megőrült, hogy a fiú sebhelyes tenyerébe hajtsa az arcát.

- Tessa… Mi van Willel? - fordult Jem a lány felé, kezével tartva a fején a csuklyáját.
Tessa a híd kőkorlátjára könyökölt, és sóhajtott egyet. - Ő … most már elfogadta a helyzetet, legalábbis nagyjából. Kifele azt mutatja, hogy teljesen megbékélt azzal, hogy talán már sosem lát többé téged, de igazából olyan, mintha hiányozna egy része. Vagyis, hiányzik is. Hiányzol. Nem tudom, mit tehetnék… hogy legalább ne álmodjon rosszakat. Csaknem mindig úgy ébred fel, hogy az ágynemű izzadságtól nedves, ő maga pedig a te nevedet suttogja vagy kiáltja, és aztán rám néz és olyan erővel szorít magához, hogy nem kapok levegőt, de…
- Jobb lesz. Néhány év múlva elmúlik.
- Szeretnéd, hogy elmúljon? - fordult kíváncsian felé Tessa. - Mármint, hogy ne gondoljon rád annyit.
- Őszintén? Magamnak nem, de neki azt kívánom, hogy felejtsen el annyira, amennyire lehetséges. - Jem arcán nem tükröződtek érzelmek.
- Pontosan tudod, hogy ez nem fog megtörténni, és ez a felejtsen el annyira, amennyire lehetséges az az állapot, ahol Will most tart. Nem hiszem, hogy soha többet nem fogtok találkozni. Biztos vagyok benne, hogy ha súlyosan megsérül, nem tudod megállni, hogy az Intézetbe gyere.
- Nem tehetem - költözött vissza Jem hangjába a semmi.
- Miért, ezt talán megteheted? Hogy találkozz velem? - nézett Tessa kihívóan a fiú csuklyája alá, csakhogy Jem elfordította a fejét, és avizet nézte.
- Ez teljesen más. Enélkül megbolondulnék. Talán már meg is bolondultam.
- Nem, Jem, te sosem…
- Hagyd, Tessa - szakította félbe Jem. - Lejárt az időnk. Vissza kell mennem és neked is.
- Most? Máris? De olyan kevés volt… - Tessa úgy érezte, ez lehetetlen. Minden évben újra elválni Jemtől- olyan lesz, mintha minden egyes alkalommal kiszakadna egy része, egészen addig, amíg már nem marad belőle semmi.
- Nem maradhatunk. Vigyázz Willre, Tessa! Vigyázz a többiekre is. És vigyázz magadra? Mostantól  az örökkévalóság végéig- minden évben látni akarlak. Viszlát, Tessa! - Jem ugyanolyan hangtalanul és gyorsan tűnt el a leszálló ködben, ahogy érkezett.
Tessa elsírta magát. - Viszlát, Jem - hüppögte, és érezte, hogy a szíve egy darabja lehasad. Az első. Nem is olyan sokára vége. Nem bírom ki ép ésszel és szívvel.
A lány könnyei végül elapadtak, felegyenesedett és elindult.
Erősnek kell lennem. Jemért. Willért. A szívemért - a következő találkozásért, hogy legyen minek széthasadnia.


Aki elolvassa, legyen szíves leírni a véleményét! Köszi *<:)

Boldog karácsonyt, Árnyvadászok!


Sziasztok!

Szeretnék ezúton is boldog karácsonyt kívánni mindenkinek! Egyetek sokat, díszítsetek fenyőfát és hallgassatok karácsonyi dalokat süketülésig! :D Töltekezzetek fel, mert jövőre jönnek az újabb démonok! ;)
Raziel angyalkákat a fa tetejére!






2013. december 22., vasárnap

Csontváros mashup - Démonok

Új Lily képek


Sziasztok!

Megjöttek az újabb Lily képek a Lancôme kampányból, ami egészen konkrétan a French Ballerine, azaz Francia Balerina címet viseli. 

 


Rendeljétek meg innen Cassie könyveit!

Blogger Widgets