Oldalak
- Főoldal
- Az írónő
- Az Árnyvadász világ
- The Mortal Instruments - A végzet ereklyéi
- Infernal Devices - Pokoli szerkezetek
- The Dark Artifices
- TLH - The Last Hours
- The Wicked Powers
- Bane krónikák
- Árnyvadász Akadémia
- Más kiegészítő kötetek
- Képregények
- Hangoskönyvek
- Magisztérium
- Csontváros film
- TMI tévésorozat
- Magyar vonatkozások
- Extrák
- Extra novellák/kimaradt jelenetek
- Fanfic
- GYIK
- Elérhetőségeink
- Bannerek
- Közös magyar projektek
- Könyvajánló
- Rendeld meg innen a könyveket és támogasd az oldalt!
- Pólók
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: TMI fanfiction. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: TMI fanfiction. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. augusztus 29., csütörtök
Az utolsó fanficek
Sziasztok!
És akkor a blogbejegyzésekhez hasonlatosan hozom a fanficeket is:
Ígéretek:
http://storiesbyfummie.blogspot.hu/2013/08/tmi-fanfic-3.html
Bujkálás és menekülés:
http://the-war-end.blogger.hu/
Csak egy démonvadászat:
http://itsdiamondlife.blogspot.hu/2013/08/csak-egy-demonvadaszat.html
Magnus and Alec:
http://magnusandalec.blogspot.hu/
Felismerés:
http://shadowhunters-story.blogspot.hu/2013/08/1-fejezet-felismeres.html
A vadászat:
http://shadowhunters-story.blogspot.hu/p/a-vadaszat.html
Karácsonyi meglepetés:
http://shadowhunters-story.blogspot.hu/p/mindig-melleted.html
Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt!
2013. augusztus 21., szerda
Újabb fanfic Fummie-tól
Sziasztok!
Fummie újabb történetet írt a játék keretében, ezúttal némileg kevésbé szívfacsaró lett az eredmény. :D Viszont Hamuváros spoiler!!!
2013. augusztus 18., vasárnap
Fanfictionök
Sziasztok!
És már fanfictionök is születtek a nyereményjáték keretében!
A Derült égből Imogen! című történetet itt olvashatjátok:
Ez pedig Fummie Érzéketlen című írása:
2013. május 31., péntek
Fanfiction!
Sziasztok!
Akik kicsit ismernek, tudják, hogy szeretem a fanfiction történeteket, és én magam is írok fanficeket.
Épp ezért nagyon remélem, hogy hamarosan Magyarországon is egyre többen fognak fanficeket írni Cassie történeteihez, és nagyon szívesen segítek bárkinek, aki ilyesmire adja a fejét.
Ezúttal Mizao történetét és blogját szeretném a figyelmetekbe ajánlani, aminek a címe City of Broken Souls.
A történet:
A 16 éves Selia Lightwood ifjú Árnyvadászként még nem sok mindent látott
a valódi életből. A Manhattan-i Intézet egy állandó lakója családjával
együtt. Apja, Jace Lightwood és anyja, Clarissa Fray féltőn óvják
lányukat a világ rettenetes igazságaitól. Ám egy nap minden megváltozik,
amikor Selia találkozik három félelmet nem ismerő és rettenetesen
vakmerő Árnyvadásszal. Az élete fenekestül felfordul, ahogy egyre jobban
megismeri Yves-t, Chris-t és Razo-t. Már a kezdetek kezdetén magukhoz
veszi a három ifjú Selia-t, hogy együtt küzdjenek a démonok eluralkodása
ellen.
Egy fanfiction, amely egy olyan történetet tár elénk, amilyen végződést talán mindenki elképzelt már a Végzet ereklyéi c. könyvsorozat során. Alec és Magnus szerelme, amely örök és megtörhetetlen. Isabell és Simon vívódása, kapcsolatukért való harca. Clary és Jace beteljesedett boldogsága.
De vajon ez a történet is happy end-del ér véget Selia és Razo számára?!
A sok harc egymásért, az állandó csalódások, vajon képesek megküzdeni ezen akadályokkal a fiatalok, vagy elbuknak és szenvednek egy örökké valóságon át?!
Egy történet, amely rejt megszámlálhatatlan meglepetéseket, rettenetes csavarokat, milliónyi harcot/-háborút.
Egy történet, amelyben bármi megtörténhet, még a lehetetlen is...
Egy fanfiction, amely egy olyan történetet tár elénk, amilyen végződést talán mindenki elképzelt már a Végzet ereklyéi c. könyvsorozat során. Alec és Magnus szerelme, amely örök és megtörhetetlen. Isabell és Simon vívódása, kapcsolatukért való harca. Clary és Jace beteljesedett boldogsága.
De vajon ez a történet is happy end-del ér véget Selia és Razo számára?!
A sok harc egymásért, az állandó csalódások, vajon képesek megküzdeni ezen akadályokkal a fiatalok, vagy elbuknak és szenvednek egy örökké valóságon át?!
Egy történet, amely rejt megszámlálhatatlan meglepetéseket, rettenetes csavarokat, milliónyi harcot/-háborút.
Egy történet, amelyben bármi megtörténhet, még a lehetetlen is...
Ha kíváncsiak vagytok, itt tudjátok elolvasni:
2013. március 27., szerda
Fanfiction Nórától
Sziasztok!
Itt a mai első fanfic, amit az Árnyvadász Nap alkalmából küldött el nekünk Nóra. Tudom, hogy mennyire örülne a véleményeknek, szóval ha van pár percetek, írjatok neki kommentben, biztos nagyon boldog lesz! :D
TMI – Csontváros
Alec Novella
Látomások
…- Nem tudok fölmenni. -
kopogtatta meg Alec mankójával az alsó lépcsőfokot.
Milyen bosszantó, hogy egy
démon miatt ennyire sem vagyok képes.
Clary részvéttel
rámosolygott – Semmi baj, odatalálok egyedül is.
Nyugtázva a dolgot könnyed, már-már
gyakorlott mozdulattal hátat fordított a lánynak. Nem esett különösebben
nehezére, hiszen a kemény kiképzések megtanították nekik, hogyan legyenek
életrevalóak a „nehezebb” helyzetekben is. Saját belátása szerint az élet olyan,
akár egy stratégia-játék. Legfőképp döntések sorozata, jóké és rosszaké,
melyeket tettek követnek, s melyek befolyásolják majd a jövőnket. Aki rosszul
dönt, elbukik. Ám mindig küzdeni kell, különben mások döntéseinek
következményeit kell majd elviselnünk. Aki hagyja,hogy mások irányítsák,
gyönge. A gyöngék pedig nem érdemelnek szemernyi tiszteletet sem,csak
szánalmat. Halvány mosollyal a szája szélén Jace-re gondolt. Valószínűleg ő a
legjobb stratégia-játékos, akivel valaha találkozott.
Indulni készült, de mégiscsak
visszapillantott a válla fölött.
- Kitalálhattam volna, hogy Jace húga vagy. – mondta – Mind a
kettőtökben megvan a művészi hajlam.
Clary nem felelt azonnal, lábát az alsó
lépcsőfokra tette. – Jace tud rajzolni?
Alec egy pillanatig habozott, ízlelgette a
választ. Tekintetét végigfuttatta a lány mandulavágású zöld szemein,
halványpiros szeplőkkel hintett arcán, és vörös loknijain, melyek lezseren
omlottak a vállára.
Pedig
nem is hasonlítanak.
- Nem. – Alec elmosolyodott. Clary jól
leplezett érdeklődéssel csodálta a fiú kék lámákként csillogó szempárját, és
bár Alec igyekezett figyelmen kívül hagyni ezt, azért elkapta azt a vidám
pillantás végét. – Csak vicceltem. Egy egyenes vonalat sem tud meghúzni.
Kuncogva ügetett el. Egy pillanatig még
érezte, hogy a lány őt figyeli, de nem foglalkozott vele. Néhány lépés után,
amikor már biztos volt benne, hogy Clary nem láthatja, megtorpant. Hátát a
falnak vetette és a mankóira támaszkodott. Óvatosan a lépcső irányába pillantott,
majd tekintetét végighordozta a folyosó árnyékos, sápadt falain. Ebben a
percben olyan barátságtalannak hatott az egész Intézet, elhagyatottnak, még
számára is, pedig e között a valamikor vörös és halványszürke színekben pompázó
tapétával fedett falak között nőtt fel. Ujjaival vigyázva végigsimított a
falon. Tisztán emlékszik rá, ahogyan a kis Isabelle-el és Jace-el szaladgáltak
fel-le a végtelennek tűnő folyosókon. Egy rossz lámpa halványan pislákolt a
feje felett. Félig leeresztett szemhéjakkal alig hallhatóan felsóhajtott, és
ezzel a sóhajjal megpróbálta kiadni magából az elmúlt néhány nap összes
emlékét.
Valami azonban a feje legtávolabbi,
legmélyebb zugában nem hagyta nyugodni. Túlságosan erősen akart a felszínre
törni, és Alec nem tudott többé egyszerűen elsiklani fölötte. Erősen megrázta a
fejét, mielőtt egy kép összeállhatott volna előtte. Sötét fürtjei vidáman
pattogtak keskeny arca körül. Hirtelen eszébe jutott az az altató, amelyet
édesanyja énekelt neki meg Isabelle-nek, amikor még kicsik voltak. A kellemes
dallam lágyan, ahogyan a forró, nyári éjszakákon egy enyhe, hűvös fuvallat
megborzongatja az embert, szépen lassan elnyomta a fejében kavargó
gondolatáradatot. Alec magáról megfeletkezve ingatta a fejét a dalocska ütemére.
Hagyta, hogy az egész testét átjárja; szemei akarata ellenére lecsukódtak,
ajkai pedig némán formálták a szöveget. Jóleső megkönnyebbülés töltötte el.
Akár egy délibáb, Idris képe lebegett a szemhéjai elé. Ezután Alicanté fenséges
üvegtornyait látta maga előtt, amint a nap megcsillan a tükörsima felületen.
Hunyorgott, hogy jobban láthassa, de minden igyekezete hiábavalónak tűnt. A
várost szépen lassan elnyelte a halvány, szikrázó fehér köd, akárcsak New York
külvárosát a hó télen. Alec ujjai görcsösen fonódtak a mankóra, ahogy
erőszakosan próbálta újra szemei elé erőltetni az Üvegváros pompás alakját.
A dal hirtelen véget ért. Szinte fájdalmas
volt, amint a dallal együtt anyja nyugtató hangja is elhallgatott a fejében.
Alec szemei felpattantak és újra a falnak tántorodott. Mélyen beszippantotta a
nyirkos levegőt, de minden lélegzetvétel égette a torkát. Szemeit bántotta a
halvány fény; ajka keserű mosolyba torzult. Azért legbelül boldog volt, hogy
még mindig emlékezett az Otthonára.
Idris.
Felsóhajtott. Óvatosan elrugaszkodott a
faltól, súlyát pedig újra a mankókra helyezte. A szobája felé indult. Út közben
a szüleire gondolt, majd Jace-re és Clary-ra, végül pedig Abbadon-ra.
Fintorogva felhúzta az orrát.
Nem messze tőle a folyosó közepén valami
ezüstösen megcsillant a közeli lámpa fényében. Hunyorogva próbált meg
ráfókuszálni. Ahogy közelebb ért, egy aprócska körvonal kezdett kirajzolódni
előtte. Church lustán nyújtózkodott a szőnyegen. Hosszú bundáján, most már
közelebbről nézve, inkább kékesen, mint ezüstösen szikrázott a halványan
derengő fény, s meglehetősen lidérces megjelenést kölcsönzött az amúgy édesen
kíváncsiskodó macskának. Alec elmosolyodott és lehajolt, hogy megsimogassa a
füle tövét, ahogy szokta. Amint a macska szemeibe nézett, egy furcsán ismerős,
villogó szempár köszönt vissza rá.
Villámcsapásként robbant elé egy kép.
Pontosabban egy arc, melyről sugárzott, hogy nem e világi. Macskaszerű
élénkzöld szemek erősen kontúrozva, tökéletes arc… túl tökéletes! A döbbenettől
hirtelen megrökönyödött, keze pedig megállt a levegőben. Elkerekedett szemekkel
pislogott egy sort, pillantása találkozott Church kíváncsi tekintetével. A
perzsa felnyávogott, fejét gyors mozdulattal Alec kezéhez dörgölte, mintha
tudta volna, hogy mire készül, majd dorombolva odébbállt. A fiú
összecsippentette szemeit, majd felegyenesedett és halkan, mosolyogva
felhorkantott. Hitetlenkedve megrázta a fejét. Ez ma már a második látomása
volt. Előbb Idris, most meg…
-… Bane.
Ízlelgette a szót, de tovább indult.
Egyszer csak azon kapta magát, hogy
elképzeli, milyen jó fegyver lehetne a mankókból. Olyanok, akár két puska.
Megtorpant és maga elé képzelt egy Falánkot. Mindkét mankót felemelte, és nyíl
egyenesen rácélzott velük a lényre, majd meghúzta a képzeletbeli ravaszt.
- Bumm!
2013. február 28., csütörtök
Árnyképek
Sziasztok!
Ezúttal egy fanfictiont szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, bemásolom, mit írtak a szerzők:
Még a "12 napos TMI" egyik napján a magyar árnyvadászok téma volt
megadva és arra írtunk volna egy novellát, ami nem készült el, és végül
sokkal hosszabb is lett (vagyis tervezzük).
Szóval ha szeretnétek fanfictiont olvasni, irány Dalma és Indigo oldala:
2013. február 2., szombat
Angyali Fény Városa
2012. július 21., szombat
TMI minilevél
Sziasztok!
Nem tudom, mennyien tudjátok, de én írok is. Saját és fanfiction
történeteim is vannak. És van egy tumblr oldalam, ahol minileveleket
írok különböző regényekkel kapcsolatosan. Tulajdonképpen mini
fanfictionök ezek is. :)
És most írtam egy TMI témájút is. :) Ha van kedvetek, lessétek meg! ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
