Blogger Widgets

2013. augusztus 23., péntek

Vélemény a Csontváros filmről - Deszy


Véleményem a Csontvárosról

A véleményem meglehetősen spoileres lesz, szóval ha még nem láttátok, ne olvassátok el! Konkrétan igyekszem minden jelenetről írni, szóval... Illetve szeretném előrevetíteni, hogy ez nem egy rendes kritika, igazából csak leírtam a gondolataim.


A színészekről és a szereplőkről

Nekem nagyjából ebből a szempontból mindenki tetszett.

Lilytől féltem, de szerintem jól hozta Claryt. Engem egyáltalán nem zavart, hogy nem répavörös, és az is nagyon tetszett, hogy végig megvolt benne Clary. Például amikor megkapta a ruhákat, fanyalgott. Ez apróság, de az ilyenek miatt maradt meg Clarynek.

Jamie... Számomra már az előzetesek alapján sem volt kérdés, ő Jace, és kész. A tartása, az arckifejezése, a hanglejtése, sugárzott belőle végig. Amit pedig a harcjeleneteknél csinált, lenyűgöző. Minden pillanatban sütött belőle Jace, hol a kemény oldala, hol pedig az, amit Jamie annyit hangsúlyozott, a sebezhetősége.

Aki szerintem egyszerűen zseniális volt, az Robert Sheehan Simonként. Nem volt meglepetés, mert tudtam, hogy jó színész, de én Simont még sosem szerettem ennyire, mint most a filmben. A komikus részeket is nagyon jól hozta, és amikor szerelmet vall Clarynek, az egyszerűen szívfacsaró. Komolyan majdnem megkönnyeztem, pedig én nem vagyok Simon rajongó.

Alecnek és Izzynek kevesebb szerep jutott, de nekem mindketten tetszettek, bár Alec kicsit keményebb lett, mint amilyen a könyvben volt. De ezzel szerintem nincs gond. És bár igyekeztem elkerülni a vélemények olvasását, az azért eljutott hozzám, hogy többen nehezményezték, hogy keveset szerepeltek. Itt szeretném elmondani, hogy szerintem mindenkiben a teljes sorozat dolgozik. Izzynek és Alecnek nincs igazán nagy szerepe az első könyvben. A jeleneteik nagy százaléka a filmben is benne van, sokszor még olyankor is ott vannak, amikor a könyvben nem, pl. Dumort Hotel

Godfrey Gao Magnusa – nadrág ide vagy oda – kissé visszafogottabbra sikerült, mint amilyen a könyvben volt, de ez nem Godfrey miatt van, nyilván ez volt a koncepció. Igazából meg is értem, hogy kicsit visszafogták ahhoz képest, amilyen a könyvben. A könyves Magnushoz képest így szerintem kicsit elmaradt, de ettől még szerettem.

Jonathan Rhys Meyers jól hozta azt a Valentine-t, amilyennek a filmben szánták a főgonoszt, mert azt azért tudjuk, hogy Valentine a könyvben nem teljesen ilyen, sokkal inkább az az öltönyös, szálakat rángató figura. Viszont azzal már hónapok óta tisztában vagyunk, hogy a filmben nem teljesen ez a koncepció, és ebben szerintem nem is kellett csalódni. Olyan volt, amilyennek a filmben akarták.

Aidan Turnert egyszerűen imádtam Luke szerepében. Én nem teljesen így képzeltem annak idején, de így utólag csak azt tudom mondani, hogy zseniális választás volt.

Jared Harris hozta Hodge-ot olyannak, amilyennek vártam, bár róla – mármint Hodge-ról – még fogok írni később.

Lena Headey nem sokat szerepelt, de amikor csinált is valamit, akkor tökéletes Jocelyn volt.

A folytatást a tovább után olvashatjátok!




A szereplők közti kapcsolatokról

Simon és Clary kapcsolatát ismerjük meg a leghamarabb, nagyon tetszett, hogy a film nyitójelenetében, amikor Clary hétköznapjait akarják bemutatni, a telefonon lóg, és Simonnal beszélget. Ez jól felvezeti, hogy legjobb barátok, és aztán Jocelyn nagyon hamar ki is mondja, amire úgyis rájöhettünk Simon viselkedéséből: a fiú többet érez. Végig érezzük, Clary nem akar többet Simontól, és nem is hitegeti. Végig tudtuk, hogy ő csak barátjának tekinti, még ha fordítva ez nincs is így. Nem mentünk át abba az idegesítő szerelmi háromszögbe, amikor a lány ezt is szereti, azt is szereti, és képtelen dönteni, viszont hitegeti mind a kettőt. Féltem tőle, hogy ez lesz a filmben, de szerencsére nem, szóval ennek nagyon örültem. Clary a filmben érezhetően kettéválasztja: Simont barátként szereti, Jace-be meg kezd belezúgni...

Ha már szóba került, Jace és Clary kapcsolata. Tetszettek a féloldalas pillantások, főleg amikor Jace titokban leste Claryt, és lehetett látni az arcán, hogy pörög az agya, hogy most nekem ő tényleg tetszik? Miért? Vajon miben más? A csókjelenetek elképesztően jók lettek, tényleg megvolt az a bizonyos kémia Jamie és Lily között, ez látszik. Ami viszont nem tetszett: bizonyos esetekben nagyon klisés és nyálas jeleneteket sikerült nekik összehozni, amikor nem lett volna rá szükség. Jace és Clary kapcsolata nem igényli, hogy folyamatosan Jace karjaiba omoljon Clary (konkrétan kétszer is előfordult!), mert ők egyszerűen nem ilyenek. Ha Jace meg akarja csókolni Claryt, megcsókolja, nem fogja megvárni, míg szó szerint a karjaiba hullik. Valahogy bele akarták vinni, hogy érezzük, hogy mekkora itt a szerelem, hogy aztán a nagy csavar a végén nagyon fájjon, és pont ezek miatt nem jött össze annyira a dolog. Mert a könyvben érzi az ember, hogy te jó ég ezek egymásnak vannak teremtve! Itt ez nekem annyira nem volt meg... És igen, Jace oldaláról szerintem sokkal erősebbnek tűnt a dolog, mint Claryéről, amit én kicsit sajnálok, annak ellenére, hogy mondom, imádtam Jace féloldalas pillantásait.

És akkor szeretnék szót ejteni a Simon-Jace párosról is, mert az ő jeleneteik tényleg fantasztikusan sikerültek! Látszik, hogy mennyire nem csípik egymást, folyamatosan oda-odaszúrnak a másiknak, mint a könyvben is. Megvan a feszültség, és ennek így kell lennie.

Alec és Jace kapcsolatát sokan hiányolták azok közül, akikkel eddig beszéltem. Nos, igen. A parabatai dolog kimaradt a filmből, de így is annyi mindent kellett elmagyarázni, szerintem ez olyan dolog volt, aminek a beáldozása bár fáj, de indokolt. És igazából ezt is hosszú távon ismertük meg mi is, az első könyvben csak egy-egy félmondattal tudjuk meg, hogy mit jelent a dolog. Az kiderült, hogy közel állnak egymáshoz és legjobb barátok, ahogyan az is, hogy Alec szerelmes Jace-be. Nekem ez elég volt.

Magnus és Alec... Benne volt! És nekem ez már boldogság. Magnus kijelentette, hogy Alec az, aki tetszik neki, és az az arc, amit Alec vágott abban a jelenetben! Jaj, minden pénzt megért! Aztán Magnus megjelenik, hogy meggyógyítsa. Ha belegondolunk, ennél nagyon a könyvben sem történik több, szóval bármekkora Malec shipper vagyok is, én ezzel már elégedett vagyok. Igen, egyikükről sem mondták, hogy most akkor ő meleg, ő meg biszexuális, de kellően érezhető volt ahhoz, hogy a folytatásban legyen valami a dologból...

Simon és Izzy. Nem tudok elmenni mellettük szó nélkül. Először is, szeretném leszögezni, hogy én amúgy sem vagyok nagy Sizzy rajongó, de szerintem kicsit sok volt ebben a filmben a Simon-Izzy jelenet. Érezhető, hogy a film készítői szerettek volna mindenkinek kedvezni, és tudták, hogy sok rajongó szereti az ő párosukat, ezért úgy gondolták, adnak nekik közös jeleneteket. Ezzel nem is volt gond, hiszen nem tettek bele semmilyen szerelmi szálat, mert ugye Simon Clarybe szerelmes, de valahogy úgy éreztem, hogy ez mind a Sizzy rajongók kedvéért történik. És szerintem Izzy túl kedves volt Simonhoz. De igazából nem zavart a dolog, ez csak egy észrevétel.


Néhány dolog általánosságban

A díszletek valami zseniálisak! Komolyan, csak kapkodtam a fejem, hogy mennyi rúna volt – a falakon, a plafonon, a fegyvereken – bár azért azt kissé túlzásnak éreztem, hogy még a lángszóró tartályán is volt kettő. Clary szobájában a rajzok, Madame Dorothea mindenféle jóscucca, csupa-csupa zseniális apróság! Az Intézet gyönyörű volt, kívül-belül, és bár a Portál koncepciójával szemben vannak fenntartásaim, az is nagyon szép lett. A Csontváros is brutálisan jól nézett ki, az a rengeteg koponya! És itt is szeretném elmondani, mennyire odafigyeltek a részletekre. Nem tudom, ki mennyire figyelte, de a Csontváros bejáratán ott volt a latin felirat: FACILIS DESCENSUS AVERNI
Ilyen szinten odafigyeltek minden apróságra, és ez lenyűgöző!

Ugyanez érvényes a speciális effektekre is, mindegyiket elhittem, egyik sem tűnt gagyinak. Nem volt túl sok sem belőle, tehát ahogy a színészek mondták is az interjúkban, nem ment át az egész valami CGI-filmbe.

És akkor ha már ez a kettő megvan, akkor jöhetnek a jelmezek meg a smink. Nagyjából mindent láttunk már, mire jött a film, szóval nem volt nagy meglepetés. Nekem minden tetszett, nem volt gondom ezzel az egész bőrcucc dologgal sem, és bár a magassarkú csizmában harcolás sok lehetett volna, de így, hogy tudtuk, hogy a buli miatt vannak abban, legalább van logikus magyarázat. És nagyon tetszett – ahogy már írtam is –, hogy Clary mérgelődik is miatta rendesen, még le is veszi a csizmát. Mert valóban nem lett volna reális, hogy tudatosan úgy mennek harcba, hogy tízcentis sarkakon tipegnek. Clary ruhája az elején tényleg nagyon clarys, tipikus művészlélek, sugárzik róla. Alapvetően szerintem mindenkihez illett a jelmeze, nekem mondjuk Simon ebből a szempontból személyes kedvencem, szerintem az ő stílusát nagyon jól elkapták. Sokan panaszkodtak még régebben Jace kapucnija miatt, szerintem nagyon hatásos volt az is, kellett oda. :D Magnusról nem írnék, őt úgy is mindenki ismeri. :P

Ami talán a legjobban tetszett, a zene. A score zseniálisan sikerült, tökéletesen festette alá a filmet, és a soundtracken hallható dalok is jól illettek azokhoz a jelenetekhez, amikhez tették őket. Például az a rész, amikor a vámpírok ellen harcolnak, és az ember valami feszültségkeltő dallamot vár, erre elindul egy diszkózene (konkrétan Zedd Into the Lair című dala), mintha tényleg csak táncolnának... Ez a megoldás nekem nagyon tetszett. Amikor hallgattam a dalokat, kíváncsi voltam, hogy fog összeférni egymással ez a modern, tüctüc zene (már bocsánat :D) és Atli Örvarsson klasszikusabb, misztikus dallamai, de egy percig sem volt zavaró, abszolút megfért egymás mellett a kettő, sőt...

És akkor ami általánosságban kevésbé tetszett. Nekem kicsit gyors volt az egész. Jelenetről jelenetre száguldoztunk végig, szinte szusszanó nélkül, és én tudtam követni, mert olvastam a könyvet, de lehet, hogy ez kicsit sok volt azoknak, akik nem. Egy pillanatra sem lankadhatott a figyelem, mert valami fontos mindig történt, valami újat mindig megtudtunk a világról, és azok számára, akik nulla tudással jöttek be – már ami az Árnyvadász világot illeti – kicsit sok lehetett. Például a Valentine-féle visszatekintés nem biztos, hogy tiszta lett volna nekem, ha nem ismerem alapból a történetet. És ugyanez érvényes arra is, hogy Valentine nevelte Jace-t, mert abba is még beletettek egy csavart, és még először én is csak néztem, hogy most akkor hogy van?

Illetve ami nem annyira tetszett, és most mindenki azt várja, hogy a változtatásokra panaszkodjak, de nem arra fogok... Vagyis, csak részben. Mert ami nem tetszett: logikátlanságok. Nincs bajom a változtatással, amennyiben jó okból és jól megcsinálják, és volt olyan változtatás, ami kifejezetten tetszett, volt olyan változtatás, amit indokoltnak éreztem, és megbékéltem vele. De volt egy-két olyan változtatás, amit egyszerűen képtelen vagyok hova tenni. Nem azért, mert benne van és más, mint a könyv. Hanem azért, mert nem értem. Ezekről fogok írni részletesen, külön-külön, akkor talán érthetőbb lesz, mire gondolok.

És még egy dolog, ami nekem erősen kérdőjeles, bár azt azért nem merem mondani, hogy nem tetszett, de... A trilógia – mert most egyelőre beszéljünk csak az első három könyvről – minden részének megvan az alapproblémája. Egyrészt minden részhez lehet kötni egy-egy ereklyét, amit Valentine megszerez: az első kötet a Kehely, a második a Kard, a harmadik a Tükör. Na, azzal, hogy ez végül Clarynél van, gyakorlatilag nem tudom, hogy megy majd tovább a második részben a történet. Meg úgy alapból, meg sem tudtuk, hogy mi a másik két ereklye. Tudjuk, hogy három van, de a többiről szó sem volt. Oké, nyilván azért változtatták meg, mert nem lehetett rossz a vége, kellett a film befejezéséül a megoldás, de a Kehelynek akkor is Valentine-nál kellene lennie. Ez az egyik... A másik alapdolog Clary képességének fokozatai a kötetek szerint: az elsőben kiderül, hogy Árnyvadász, a másodikban rájön, hogy képes új rúnákat alkotni, a harmadikban pedig kiderül, hogy ez a kísérletek miatt van. Azt tudtuk, hogy a rúnaalkotás képességét már behozták az elsőbe, ezzel még meg is barátkoztam, mert Clary már az első könyvben is alkot új rúnát, csak nem tud róla. De miért kellett behozni a kísérleteket is? Bőven elég lett volna, ha ezt később tudjuk meg, mert a történet szempontjából ennek szerintem nem volt itt helye. És persze jogosan marad a kérdés a levegőben: akkor mi lesz a folytatásban?

Na, erről ennyit, és akkor jöjjenek a részletek:


Nyitás – Java Jones, Pandemonium, rúnák...

Egy-két dolgot már írtam róla, de akkor most még egyszer. Nagyon tetszett, hogy megmutatták Clary hétköznapjait, és abban a pár percben benne volt minden, amit tudni kell a hétköznapi életéből: Simon, Jocelyn és Luke. De közben már érezni, hogy valami történni fog, hiszen Jocelyn reakciója, amikor meglátja az angyali erő rúnát, magáért beszél. Aztán a felolvasás. Tudtam, hogy benne lesz a filmben is Eric verse, de így is nagyon jót nevettem rajta. Azok a fejek! xD És Clary arca is zseniális, amikor látja, hogy a lány flörtölt Simonnal, aztán rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy Simon bele van zúgva Clarybe.  Mindez nagyon gyorsan történik, de tökéletesen követhető és érthető, nincs elhúzva, nem túlzás.

Aztán jön a Pandemonium, és az a rúna ott zseniális, nagyon jól kihasználták a lehetőséget, hogy megmagyarázzák, Clary miért megy a klubba, hogy kiderítse, mi az a jel. És az is nagyon tetszett, hogy soron kívül beengedik, amiért látja. Aranyos volt, ahogy flörtölni próbált a kék hajú démonnal, és amikor megjelent Izzy! Te jó ég, egy kis fejbiccentés, és megvett kilóra! A Pandemonium jelenet szerintem még talán jobban is sikerült, mint amilyen a könyvben volt. Jace megjelenése, meg az arca, amikor Clary sikít, és ahogy még visszanézett, mielőtt elmentek... Jamie előtt le a kalappal!

Aztán jött a rúnarajzolgatós rész, ami a könyvben nincs benne ugye, de nagyon jó ötlet, és tényleg hátborzongató, amikor Clary szobája tele van velük! Az pedig, ahogy a Java Jonesban mutatja Simonnak, a fiú arcáról meg le lehet olvasni, hogy nem tudja, mi baja Clarynek! Ez is hihetetlen jó! Aztán a beszélgetés a sikátorban is, és tetszett, hogy ide is belevittek egy kis humort, meg láttuk, hogy csak Clary látja Jace-t. Végig érezhető, hogy itt van valami, valami, ami nem stimmel...

Jocelyn megtámadása nagyon látványos volt, a serpenyő meg a hűtőajtó használata nagyon kreatív, soha többet nem nézek ugyanúgy a hűtőmre, mint régen! xD Viszont rögtön tisztázzák, hogy Jocelyn a Kehely miatt kell, már itt, pedig nem is tudjuk még, mi az. Nekem ez tetszett, így könnyebb volt megmutatni a filmben.

Amikor Clary hazaér, az a démon egyszerűen zseniális lett! Undorító és félelmetes, és ahogy nyújtogatja azokat a csápszerű karjait! Az is tetszett, hogy Clary gyorsan reagál, érezni már itt, hogy nem lesz valami nyafka hősnő, hanem csinál is valamit. Ugye ezzel helyettesítették azt, hogy Clary megöli a démont a szenzorral. Szenzor nincs, az pedig elég hihetetlen lenne, hogy semmi nélkül átlagos lányként végez vele, így szerintem ez nagyon jó ötlet volt, és jó volt így, hogy Jace mentette meg.

Madame Dorothea jelenete. Jace beszólásait itt is imádtam, tisztázzuk rögtön azt is, hogy Clary Árnyvadász. A kártyás dolog már itt elég egyértelmű, de ez nem zavart, valahogy meg kellett mutatni úgy, hogy ne felejtsük el.

Aztán jön Simon, ez a változtatás is tetszett. Rögtön ott van, jön Clary után, nem kell őt külön összeszedni a történet során útközben. Mert ahogy később Simon mondja is, ő mindig ott volt Clarynek, még jó hogy utánajön rögtön, amikor nem találja a kávézóban. El is kezdődik a Jace vs. Simon szópárbaj, amit imádtam, végig, az egész film alatt.

Az is nagyon jól sikerült, amikor Luke-hoz mennek. Tetszett, hogy Clary hogy összetört, amikor hallotta, mit mond Luke, és jó volt, hogy így oldották meg, nem kellett az a külön telefon, mint a könyvben. Már csak annál is inkább, mert Luke arca, amikor rájön, hogy Clary mindent hallott, meg hogy utánaszól, mert szeretné megmagyarázni, de nem tudja, nagyon jó volt. És az a kis harcjelenet is Jace és Blackwellék között. Jamie pedig a rendőrök megölésében is tündökölt, még mindig zseniális a rendőrautón átcsúszós rész.


Az Intézet

Az Intézetről magáról már írtam, erről nem fogok még egyszer.
Örülök, hogy benne volt a démonharapás, a gyógyító rúna... Nagyon tetszett Simon lelkesedése, ahogy mesél a rúnákról az nagyon simonos, és ahogy Jace közbeszól, az haálos. Aztán ott van Izzy és Alec, akiket jobban megismerünk, itt az elején leginkább Alecet, hiszen ő az, aki beszól Clarynek és próbálja Jace értésére adni, hogy Clarynek és Simonnak nincs helye az Intézetben.
Közben Jace-től, Izzytől illetve Hodge-tól hallunk az Árnyvadászokról. Eddigre már tudjuk, hogy három ereklye van, a Kehelyről már nagyon sokat hallottunk, és az is kiderül, hogy miért akarja mindenki megszerezni. Ez tökéletesen érthető volt.
Viszont a Körről mesélt történetnél rájöttem, hogy néha az is hátrány lehet, ha az ember túl sokat tud. Nekem kicsit kevés volt, amit ott megtudunk a csoportról, illetve picit sok információ volt benne egyszerre, még így is, hogy láttunk aláfestő jeleneteket. Tudom, ez ellentmondás, de így van. Túl sok infót mondtak el rövid idő alatt, viszont így is sok lényeges kimaradt. Nem derült ki például, hogy pontosan milyen szerepe volt ebben az egészben Jocelynnak meg Luke-nak, pedig ha valamit érdemes lett volna előrevetíteni, az az, hogy Jocelyn Valentine felesége volt. Legalábbis szerintem. De még ez sem volt olyan vészes. Viszont azzal nagyon nem értek egyet, hogy Valentine kísérleteit beleírták már az első filmbe. Értem, valahogy el kellett magyarázni, hogy miért ilyen nagyon gonosz, de szerintem enélkül is megértette volna mindenki, és nem lőttek volna le előre poént a harmadik részből.
Bizonyos dolgok azért ennek ellenére is nagyon tetszettek, pl. hogy benne volt Raziel, illetve a szobor és a festmény.
Illetve csak halványan emlékszem egy nézés után, de nekem egy-két mondattal több jó lett volna arról, hogy most mi a fenéért is kell elvinni Claryt a Néma Testvérekhez. Jace egyszer csak bejött, közölte, hogy itt vannak Claryért, és ennyi...


A Néma Város


Magáról a díszletről már írtam, szóval arról itt sem fogok. Viszont azt muszáj elmondanom, hogy a Néma Testvérek külseje tökéletes! A bevarrt száj, a szemgödrök, az egész hátborzongató volt, ahogy lennie kellett.
Nagyon tetszett, hogy beletették Luke és Clary első találkozását, meg hogy a visszaemlékezésben Clary látott bizonyítékot arra is, hogy Jocelyn Árnyvadász. (Bár azért egy olyan jelenetnek még örültem volna, ahol Clary és Luke már tényleg közel állnak egymáshoz, mert az első találkozásból ez nem látszott. Mondjuk egy olyan, hogy Luke felügyel a kis Claryre és Simonra? Na jó, ne legyek telhetetlen! :D)
Az, hogy Clary negatívban írta le Magnus nevét a homokba, elsőre eléggé megdöbbentett, de tulajdonképpen kreatív ötlet. Az pedig határozottan tetszett, hogy nem kezdtek el filózni, hogy ki Magnus Bane, hanem tudták, mert számomra már a könyvben is hihetetlen volt, hogy nem tudják, főleg a többi részt tekintve. Hisz hány Fő Boszorkánymester lehet New Yorkban? Nem hiszem el, hogy az Árnyvadászok nem ismerik azt a néhányat, főleg, hogy elvileg boszorkánymesterből alapból nincsen túl sok. Magnus pedig természetét tekintve is meglehetősen... hírhedt. :D
Viszont valami, ami érdekes. Már említettem, hogy nem derült ki, hogy mi a másik ereklye. Pedig emberek, ott volt a szemünk előtt! Az a Végzet Kardja volt elvileg, egy elejtett félmondatnak én örültem volna róla. De mondjuk hibának ez sem hiba, csak így, hogy nem tudtuk, hogy mi az, furcsa volt, hogy miért állják így körbe és miért olyan nagy dolog, hogy ott egy kard és világít.


Magnus partija

Az Izzy-Clary együtt készülődnek a partira jelenet nagyon tetszett. Egyrészt kiderült, hogy Alec meleg, még ha ezt ki nem is mondták, másrészt az is, hogy Izzy és Alec testvérek. (Csak amikor mondta Izzy, akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen ez egészen addig ki sem derült...) És tetszett, hogy Jace megdicsérte Claryt, bár kicsit hiányoltam valamilyen megjegyzést Simontól.
Maga a parti körülbelül olyan volt, amire számítottam, meg a nagy részét már láttuk is. Kevésbé volt extrém, mint a könyvben, de a partit és Magnust is kicsit klasszikusabbra, visszafogottabbra vették a filmben.
Ami viszont tízpontos volt az, amikor Magnus megdicsérte Alecet. Hát az! Alec arca! És benne van! Már tudjuk egy ideje, hogy benne lesz, de nekem még mindig nagy boldogság, hogy a film készítői vállalták a meleg szereplőket! (Igen, tudom, Magnus nem meleg, hanem biszexuális. :D)


Vámpírok

Itt az egyik legnagyobb változás: Simon nem lesz patkány. És tudjátok mit? Egyáltalán nem hiányzott, és nem bánom a dolgot. És azt sem, hogy Clary és Jace nem kettesben mennek a Dumort Hotelbe, hanem ott van Izzy és Alec is. Ezek olyan változtatások, amelyeket meg kellett lépni, és jobb lett a film. Kevésbé bonyolult, felesleges mondatokat és jeleneteket kerülhettek ki, illetve sokkal látványosabb jelenetet eredményezett az, hogy többen voltak.
Örülök, hogy benne volt a templomos rész, bár ez a történet szempontjából itt kevésbé lényeges.
Ami magát a vámpíros részeket illeti... Látványos volt, ahogy Simon lógott, bár ha nekem meg tudják magyarázni, hogy miért pont Clarynek kellett a pallón sétálgatnia, amikor Izzy sem több súlyra, és kicsit több a tapasztalata, arról nem is beszélve, hogy neki valószínűleg egyensúly rúnája is van... Na mindegy, ez csak futó gondolat.
Maga a harcjelenet nagyon tetszett, tényleg látványos volt, ütős volt a zeneválasztás hozzá, volt még ebben is egy kis humor is. Csak egy bajom volt vele: tudtam volna még kicsit hosszabban nézni. :D Az a kis drámai rész is tetszett, amikor Clary először ölt.
Ami viszont nem tetszett: bár jó ötlet volt, hogy a kést nem Alaricba, hanem Luke-ba dobta, de... Szerencsétlen farkas nyugalmi állapotban volt! A könyvben éppen felé szalad, és Clary védekezik. Itt meg nekem kicsit olyan volt, hogy hobbiból késsel dobálózik. Tényleg csak annyi kellett volna, hogy Luke elinduljon felé, és már sokkal jobb lett volna a jelenet!
A húzzuk fel Claryt, aztán Jace-re zuhan rész tetszett, kicsit klisé, de nekem ez még belefért.


Megint az Intézetben

Alec és Clary beszélgetése nagyon tetszett, örülök, hogy beletették!
Az a rész is nagyon jó volt, amikor Clary Simon ágyánál ül, és Jace-t rajzolja. Amikor pedig Simon felébred, az nagyon meghitt, nagyon jól illett a jelenet kettejük kapcsolatához, és nagyon tetszett, hogy Jace leskelődött, és aztán az érzelmeit zongorázásban próbálta levezetni.
Viszont! Nem örültem, hogy ennyire nyilvánvalóan behozták Simon átalakulását. Mert még nem lett vámpír, de annyira hosszan mutatták, hogy már nem kell a szemüveg és annyira hosszan közelítettek rá a vámpírharapásra, hogy csak az nem találta ki, hogy mi történt, aki még nem látott egy vámpírfilmet sem szerintem... Illetve a vámpírharapással kapcsolatban. Clary új ebben a világban, látja a harapást a legjobb barátján, fogalma sincs, hogy ez mivel jár, és nem kezd el aggódni? Nem kérdez meg valakit, hogy mi történik vele, hogy lesz-e következménye? Ez nagyon nem clarys, és nagyon nem logikus reakció!


Bach és a Portál

Az, hogy Bach Árnyvadász, tetszett. Főleg annak tükrében, hogy a film világában nem használnak szenzort, ez jó ötlet, és ahogy később ki is használják, még inkább.
A portállal kapcsolatban viszont vannak fenntartásaim. Nem hiszem, hogy szükség volt egy külön „mitológia” kitalálásra a portál köré. Egyrészt bonyolította a dolgokat, másrészt felesleges volt, mindenki megértette volna, hogy közlekedésre jó, anélkül is, hogy ennyit magyaráz róla Jace. Harmadrészt ez ellentmond a könyv világának, hiszen tudjuk, hogy a portál kitalálásának fontos szerepe van a Pokoli szerkezetekben! Felesleges változtatás volt, amit nyilván a film vége miatt csináltak, de anélkül is működött volna, hogy természeti képződménynek állítják be. Még úgy is, hogy ilyen vizes dolognak képzelték el, nem pedig tükörnek, mint a könyvben.
Ja, és az a rész, amikor Jace azzal a buborékkal (vagy nem is tudom minek nevezzem) szórakozik, szerintem konkrétan nyálas volt! Nem kellett volna. Ahelyett sokkal jobb dolgot is bele tudtak volna vinni, akár romantikus jelenetet is.


Üvegház

Na, ez a véleményem nem lesz túl népszerű, de szerintem az üvegházas jelenetet kicsit elrontották. Olyan sokat akartak, hogy végül rosszul sült el... Elég lett volna helyszínnek önmagában az üvegház, nem kellett oda még pillangó, meg világító szentjánosbogarak meg eső! Kicsit olyan, mintha minden romantikus gondolatot összeszedtek volna, ami csak eszükbe jutott, és betették volna az Üvegházba. Az éjfélkor nyíló virág pont elég lett volna, az még a romantikának az a foka, ami hímneműek számára is elviselhető, ez meg már nekem is kicsit sok volt.
De még ezt is elviseltem volna, ha nincs a többi! A sólymos történet nekem így szemtől szemben mesélve, E/1-ben Jace-től nem volt jace-es, de ez még mindig a kisebbik gondom. Amikor Jace hajol, hogy megcsókolja, hirtelen ott van Hugo! Először is, feltétlen bele kellett tenni a madarat, mindenféle ok nélkül? Nem láttuk se előtte, se utána, csak a csókjelenetben. A könyvben szerepe van, kémkedik, üzeneteket visz, itt nincs, meglettünk volna nélküle. Ha pedig már benne van! Miért nem lehetett meghagyni úgy, ahogy a könyvben? Jace hajol, csókolóznak, Hugo károg, vége. Miért kellett bele még az a borzalmas klisé, hogy nem csókolóznak, aztán Clary megbotlik, és akkor mégis???
Magát a csókot viszont nagyon jó volt nézni, bár első csóknak talán kissé szenvedélyesre sikeredett, de ezzel könnyedén megbékéltem. :D


Simon bevallja

Na, ez a rész viszont zseniális volt egy az egyben! Az, hogy Simon megtalálja a rajzot, és már érzi, hogy gáz van. Aztán az újabb Jace-Clary csók, és hogy Simon rájuk nyit! A mondatok szó szerint a könyvből vannak, és ez így van rendjén, mert ez a jelenet úgy zseniális, ahogy van!
Aztán jön, hogy Simon bevallja, hogy szereti Claryt, és ahogy már mondtam is, a szívem összetört érte! Csodálatos jelenet lett, és tetszett Clary reakciója is. Sütött belőle, hogy megdöbben, hogy sajnálja, de az is, hogy bármennyire sajnálja, akkor sem viszonozza a dolgot. Ez így volt jó.
Aztán idegességében kávézik – ami egyébként nagyon clarys –, és ennek köszönhetően jön rá a képességére. Tetszett, hogy pont fordítva jön rá, mint a könyvben. Ott ugye megrajzolja, és azt emeli ki a papírból, itt meg a valódi tárgyat teszi be. Jól megcsinálták, hogy mennyire megdöbbent, és örültem, hogy nem Hodge-nak mutatta meg, hanem Jace-hez rohant rögtön. És ha már Jace, az ő reakciója is tetszett a csók után: bezárult, és úgymond magát kínozta azzal, hogy elkezdett magára jeleket rajzolni a karjára. És megint csak benne maradt a szarkasztikus megjegyzése Clary megjelenésére, ennek is örültem.


Madame Dorothea

Amikor Jace pakolja ki a fegyvereit, jaj, az nagyon jó lett, még akkor is, ha már ezeréves vicc.
A megszállt Dorotheát nagyon jól megcsinálták, és tetszett, hogy szenzor helyett vasport használtak. Az pedig, hogy Jace elkezdi a zongorán Bachot játszani, zseniális húzás! Mert ő már érzi, hogy itt valami van. Ennek tükrében nem tetszett az, hogy annyira váratlanul érte, hogy megtámadta Dorothea, és hogy olyan gyorsan kiütötték. Jace-ről beszélünk! Ő tuti becsempészett volna valami fegyvert még így is, és ha nem, akkor is, amikor már sejti, hogy valami van, tuti keresett volna valami fegyvernek alkalmas tárgyat a lakáson belül.
Viszont Simon megjelenése meg akciózása a lapáttal (vagy ásóval? Nem vagyok benne biztos), meg az, hogy rávetette magát Dorotheára, nagyon tetszett! Ahogy az is, hogy Clary azzal trükközik, hogy ki-be rakosgatja a Kelyhet a kártyába.


Hodge

Itt most kicsit eltérek az időrendtől, de ezt a gondolatot muszáj egyben kifejtenem. Hodge pálfordulása, magyarul az, hogy beengedte Valentine-t és kitalálta, hogy mivel csapja be Claryt és Jace-t, na igen, az jó volt. Értette az ember az indítékait, még ha nem is olyan tisztán, mint a könyvben. De!
Amikor a végén úgymond feláldozza magát, és a démonok közé áll egyedül harcolni!
Szeretném tisztázni, hogy nem az a bajom a jelenettel, hogy benne van, nem az, hogy változtattak. Mert ugye ennek elvileg – vagy legalábbis valami ehhez hasonlónak – az Üvegvárosban kéne történnie... Szóval nem ez a bajom, mert Hodge abban már nem olyan fontos szereplő, hogy ne legyen nélkülözhető. Beáldozható már az első részben.
De míg az első pálfordulás indítékait tökéletesen értettem – magyarul, hogy miért akar szövetkezni Valentine-nal –, addig a visszafordulása annyira gyors, annyira váratlan és annyira ok nélküli volt, hogy nem. Elég lett volna egy félmondat arról, hogy megígérte Valentine, hogy nem bántja Jace-éket, de mégis, és ez nem tetszik neki, vagy annyi, hogy elmondja, hogy mégsem ér ennyit a szabadsága... Valami, bármi. De így Hodge csak annyit csinált, hogy elárulta az Intézetet, aztán leskelődött, végül meg feláldozta magát. Anélkül, hogy kiderült volna, hogy miért váltott megint oldalt.
Persze, el tudom magyarázni magamnak, de a filmben akkor is megmagyarázatlan maradt.
Arról nem is beszélve, hogy még az önfeláldozása sem jött át rendesen, mert még csak drámai sem volt, és abban sem lehetünk biztosak, hogy tényleg meghalt-e vagy mi van vele. Belépett a démonok közé, és ennyi...


Végjáték

És tulajdonképpen így a végére jutottunk el ahhoz a részhez, ami tényleg nem tetszett, vagy legalábbis ismerve a könyvet, nem tetszett annyira.
Nem a testvér dologra gondolok, arról írok még külön. Viszont az egész végjáték nekem túl gyors, túl kapkodós volt. Annyi szálon futottak egyszerre az események, különböző helyszíneken, hogy nagyon nehéz volt követni. Aki nem ismerte a sztorit, annak szerintem azért, nekem meg azért, mert csak kapkodtam a fejem, hogy most akkor itt mi történik, mert én sem értettem.
Félreértés ne essék, nem a Renwicket hiányolom! Tudtam, hogy nem ott lesz a vége, és minden okot megértek, amiért nem akartak még egy helyszínt. A történésekkel volt gondom.
Egyrészt ugye van a testvér szál, de mondtam, hogy erről külön. Aztán van a beteg Alec-Magnus szál, az Izzy-Simon, a Clary-Luke plusz még Hodge, és ezek mind egymás mellett futnak. Nehéz volt követni, hogy most akkor ki kivel van, mit csinál, miről tud, miről nem... Clary meg ráadásul hol itt van, hol ott... Egyben az egész nagy „harcjelenet” a végén katyvasznak tűnt.
Külön-külön semmibe nem tudnék igazán belekötni. Tetszett, hogy Magnus eljött meggyógyítani Alecet. Látványos volt, ahogy Izzy harcolt, és amikor Simon átvette a lángszórót. Simonon akkor is jót nevettem, amikor megtalálták Jocelynt, ő meg telefonon hívta Claryt. Ez is olyan mondén simonos reakció volt, amin jót mosolyogtam. Tetszett az a rémisztő kislány démon, meg az, ahogy Luke megjelent, és összeszedte a vérfarkasokat. Clary rúnaalkotása is tetszett, annak ellenére, hogy a rúnákat kicsit extrém módon kezelik a filmben. Nagyon jó volt a Valentine-Jace harcjelenet, bár kissé karakteren kívülinek éreztem, amikor Valentine Jace fejét a zongorához veri... Szóval ezek mind tetszettek, de egyben valahogy nem állt össze igazán. Bár na jó, azért volt itt is, ami nem tetszett annyira. A szenvedés a kupola nyitogatásával például szerintem teljesen felesleges volt. Illetve nem teljesen értettem, hogy Alaric, aki itt is hősi halált hal, miért húzódozik, amikor be vannak zárva, és Luke kéri, hogy segítsen neki bezárva tartani az ajtót. Az is teljesen felesleges és indokolatlan volt.


Testvérek
Ez talán a legnagyobb változtatás a könyvhöz képest. És bár elsőre én is kicsit meggyászoltam, hogy elvesztettük, hogy a következő két részen keresztül azt higgyük mi is, hogy testvérek, de értem, hogy ezt miért nem merték benne hagyni. A vérfertőzés elég komoly téma, és nagyon nagy felháborodás lett volna belőle, így akarták finomítani a dolgot. És legyünk őszinték! Senki sem hitte igazán, hogy testvérek, mindenki arra várt, hogy mikor derül ki, hogy nem azok. Az igazi kérdés tehát a mikor és a hogyan volt a könyvben is.
Ami viszont tényleg nem tetszett benne. Jace fejében a gát! Mi? Miről beszélnek. Sokkal egyszerűbb lett volna, ha az van, ami a könyvben is, hogy Jace meglátja Valentine-t, és felismeri benne az apját. Főleg, hogy mesélt is már róla...
Így egyben az egész testvér dologgal kapcsolatban most szerintem a könyvet korábban nem olvasó nézők között egészen mások a kérdések: ugyanis még abban sem lehetnek igazán biztosak, hogy most tényleg Valentine-e Clary apja. Tehát tudják, hogy nem testvérek, de vajmi kevés tudással rendelkeznek ahhoz, hogy egyáltalán bármi elképzelésük legyen, hogy most akkor hogy nem testvérek. Szerintem ez a szál a csak nézők számára nagyon bonyolult és kusza lehetett. Még nekem is kicsit az volt, bár nekem nyilván más okból.
Ami tetszett az a gyűrű használata, és a doboz is, bár szerintem ez a J.C. dolog nem igazán jött át azoknak, akik nem olvasták.


Kehely

Amikor Clary odanyújtotta az anyjáért cserébe a Kelyhet, majdnem sokkot kaptam. Aztán persze kiderült, hogy az nem az igazi Kehely volt, és azzal, hogy Valentine-t belökték a portálba, megteremtették a legyőzését is, bár az elég nyilvánvaló, hogy meg nem ölték.
Viszont én nem barátkoztam meg még azzal, hogy Clarynél van a Kehely, ezzel kapcsolatban már írtam.
A Portál felrobbanása meg az a havazás... Hát, legyen, ha kell, de a havazás nekem már tényleg sok volt egy kicsit.
És ami nekem itt a mélypont volt: Jocelyn. Úgy feküdt ott, mint Csipkerózsika, és amikor Clary és Luke fölé hajoltak, már komolyan rettegtem, hogy fel fog ébredni. Amikor pedig az ujja is megmozdult. Te jó ég! Szerintem erre nem volt szükség.


Zárójelenet

A kórházas rész jó volt, már csak azért is, mert fellélegeztem, hogy Jocelyn nem kelt fel, és Simonnal is rendeződtek nagyjából a dolgok.
És akkor Clary hazament, ami alapjáraton nekem tetszett volna. Minden a feje tetejére állt körülötte, és végre szusszanhat egyet, nyilván hazamegy. De úristen! Értem én, hogy rúnákat képes alkotni, de azért ettől még nem lesz egy …. boszorkánymester! Mi az, hogy tárgyakat mozgat??? Az NAGYON nem kellett volna! Rajzolt volna magára mondjuk gyorsaság és/vagy erő rúnát, és pakolt volna össze úgy gyorsan! Valami, akármi, de ne ez!
Az viszont tetszett, hogy Jace utána jött, és vissza akarta vinni, és ezt azzal érte el, hogy mondénnak nevezte. Ez olyan jace-es, és a reakció is clarys.
Viszont a motor! Még az a része, hogy felülnek a motorra, hogy visszamennek az Intézetbe, esetleg belefér. De az a befejezés mi, hogy elmotoroznak? Értem én, hogy nem lehetett befejezni a kórházban, és oké, legyen motorozás, mert bele akarták tenni azt is... Egészen addig nem is volt annyira vészes, amíg el nem indultak. De ez a hosszan nézzük, hogy elmotoroznak dolog... Nekem sok volt.
Ja, és Jace megjegyzése, hogy nem hiszi el, hogy testvérek. Pont az a lényeg, hogy elhiszi!!! Nagyon is! Az a mondat sem kellett volna. Illetve Jace angyalos megjegyzése nekem kicsit szintén sok volt. Nagyon sok.


A végefőcím viszont nagyon tetszett.


Összességében tetszett, de vannak bizonyos momentumok a filmben, amelyek egy-egy apró változtatással, egy plusz mondattal vagy egy mondat kihúzásával sokkal-sokkal jobbá tették volna a filmet. Kevésbé kliséssé, érthetőbbé és jobban követhetővé.
Érezni, hogy arra törekedtek, hogy hűek maradjanak minél több dologban a könyvhöz, és ennek nagyon örülök, de amiben viszont nem maradtak azok – lásd a film vége –, abban bizony nagyon sok minden sántít is...
Illetve túl sok mindent behoztak a folytatásokból: Clary rúnaalkotó képessége, Hodge újabb fordulása, Simon vámpírságára az erős utalás, a kísérletek, az, hogy már tudjuk, hogy nem testvérek...
Hangsúlyoznám, hogy egyszer láttam a filmet, ez a véleményem az alapján született, nyilván még fog formálódni, hogy mit gondolok, bizonyos momentumokat biztos el is felejtettem...
Tényleg azt tudom mondani, hogy mérföldekkel jobb, mint az utóbbi idők YA termése, mindenképpen érdemes megnézni, de azért vannak hibái, ezért hangsúlyoznám: MINDENKI OLVASSA EL A KÖNYVEKET, mert az a tétel, hogy a könyv jobb, mint a film, a Csontvárosra is áll.

15 megjegyzés:

  1. Hát eljött az a pillanat is amikor azt mondom amit sosem gondoltam volna.Nem tetszett.Vagyis nem tudom,annyira vegyesek az érzelmeim hogy még mindig nem sikerült eldöntenem.Konkrétan volt néhány olyan jelenet,ahol legszívesebben felálltam és kisétáltam volna.Persze itt jön az a rész hogy kell néhány változtatás,de könyörgöm,Valentine miért lett ilyen bénának és pszichopatának beállítva?És a testvéres szálnál hááát a falat kapartam és konkrétan odasúgtam a barátnőmnek hogy "Ezt khm...eltolták" mert értem én hogy nem szabad elijeszteni azokat akik nem olvasták a könyveket de ez? Mi ez? Egyébként igazad van Deszy.Jace meg sanyargassa csak magát ettől olyan vonzó.Ezért szeretem annyira de Simon jobban bejött mint ő. Szóval lehet bennem van a hiba vagy túl nagyok voltak az elvárásaim. Igen ez lesz az! Túl régóta vártam rá. Mindenesetre újra megnézem hátha...Egyébként tetszett a véleményed így olvasgatva egyre több pozitívum jutott az eszembe. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, teljesen megértem, mit érzel. Én is azon gondolkoztam, hogy szerintem akkora elvárásaim voltak, amiknek talán nem is lehetett megfelelni. Mindenesetre azért ahogy telnek az órák, egyre jobban érzem magam, és szerintem második nézés után még jobb lesz. Majd meglátjuk. :)

      Törlés
  2. Nalam meg pont forditva volt. Csak remenykedni tudtam, hogy nem szurjak el nagyon, mert A burok nagy csalodas volt... Ehhez kepest tenyleg nagyon tetszett, nem mondom, hogy nem volt, olyan amit sokkal jobban, erthetobben es logikusabban meg lehetett volna csinalni. De osszessegeben szerintem egeszen jol kihoztak belole, amit lehetett :)

    VálaszTörlés
  3. Teljesen egyetértek veled, de nekem az sem tetszett a filmbeli Valentineban, hogy nem tudjuk a céljait. Valamit hadobál a Klávéról, meg szeret démonokat idézni... De mikor elrabolták Simont, és közölte Claryvel ott függve, hogy a Kelyhet akarják... basszus, Valentine soha nem szövetkezne az Alvilágiakkal, pont ez a lényeg! A kettőben is csak megakarja ölni a boszorkánymestert... Én leginkább ebben csalódtam, meg én sem tudom elképzelni a folytatást, mert olyan lényegeset rontottak a Kehely megtartásával... Nem tudom. :D Lehet, csak én gondolom túl, de ettől függetlenül nagyon tetszett, de mégis van bennem egyfajta csalódottság is. :D

    VálaszTörlés
  4. Amit én nagyon sajnálok, hogy pont azt hagyták ki a filmből, ami a könyvben úgy "megízesítette" számomra ezt az egész árnyvadász világot - a parabataiokat, a latin szóvicceket mint az 1234 óta jobban áll nekik a fekete, mint ellenségeik özvegyeinek, a szeráfpengék angyalneveit stb. Meg a végén ez a démonbeszabadítás! :/ Mi lesz így a harmadik filmben?
    Viszont szerintem az, hogy Jace megszólal a végén, hogy nem hiszi, hogy testvérek, annyira nem gáz, mármint nyilván a könyvben is lehetett tudni h nem azok.
    Az egyetlen probléma a filmmel tényleg az, hogy túl sokat hagytak ki Cassie zseniális ötleteiből és a helyükre ezerszer látott jeleneteket raktak. :(

    VálaszTörlés
  5. Nekem az a jelenet tetszett,....vagyis nagyon jóra megsinálták,amiután Végül sikerült megsemmisiteni a Dorotheát megszálló démont. Mikor Clary ekkor Simon nyakába ugrik,Jace arca annyira tükrözi a Clary iránt érzett vonzalmát, hogy majdnem könnyek szöktek a szemembe..Az a fájdalommal teli tekintete és ahogyan kénytelen elfordulni....Utána is sokszor eszembe jutott ez a jelenet és mondogattam is, hogy "Oh, Jace!"
    Szóval a film nagyon tetszett nekem, még árnyvadásznak is beöltöztem a barátnőmmel:)

    VálaszTörlés
  6. Egyetértek veled, gyakorlatilag mindenben.
    De azért nem tudtam eltekinteni a szereplők tökéletességétől, és ez a dolog kicsit elfeledtette velem a jelenetek... átalakítását.
    Engem az zavart még nagyon, hogy Magnus macskaszemét csak egyszer mutatták, hogy se Miau Ce Tung nem volt benne, és ugyebár az érte rendezett buliba mennek -már a könyv szerint-, se Church... :(
    A másik pedig, hogy nem mondták az angyalok neveit, mikor használatba vették a szeráfpengéket. Az nagyon kellett volna bele szerintem.
    Egyébként nagyon jó volt, csak el kell tudni választani a könyvet a filmtől, mert kb. csak a szereplők egyeznek xd

    VálaszTörlés
  7. A végét szerintem nagyon eltolták. Alapból nem is lett volna vészes, nekem sem hiányzott Renwick, de az a sok kis "hiba" együtt. A démonok az intézetben rész egyáltalán lehetséges? Megszentelt területen? A második Hodge, teljesen az a véleményem, mint Deszynek. A harmadik, pedig, hogy Valentine nekem nagyon agresszív lett, szerintem egy picike "apa-fia" harc belefért volna, de ez nagyon durvára sikeredett. De hogy pozitívumokat említsek, a Bach, mint árnyvadász rész zseniális. Nagyon jól ki van találva. Végülis így, hogy aludtam rá egyet, tetszik a film. Utolsó kérdés: mik voltak azok a kis copfocskák Valentine fején?:DD

    Dorka

    VálaszTörlés
  8. A parabatai dolgot én is nagyon sajnáltam, remélem azért a következő filmekbe még belecsempészik valahogy, hiszen serintem ettől lesz az Alec-Jace " szerelmi szál" olyan keserűen reménytelen... és ne feledkezzünk meg a lehetségs Pokoli szerkezetek filmről sem, amelyben szintén fontos alap pillér a parabatai kapcsolat!

    VálaszTörlés
  9. Én barátnőmmel mentem el megnézni ( ő könyvszűz) és a film végén kérdeztem, hogy tetszett neki. Azt válaszolta: "K**** jó volt, de most tényleg testvérek?" Én meg hagytam had higgye amíg el nem ér az Üvegvárosig. Mert igen, utána azonnal kérte az összes könyv címét, tehát egy embert biztosan megnyert magának a produkció.

    Egyébként mindenben egyet értek veled, a változás lehet jó vagy rossz itt pedig mindkettőre volt példa. :)

    VálaszTörlés
  10. Összeségében szerintem jó volt, pedig tényleg sokat változtattak. Mondjuk hiányoltam amikor láttam a Néma városnál a felirtot reméltem h Jace mondani fogja, a családi dolog felett eléggé elmentek, és az nem tetszett nekem se hogy olyan dolgokat lőttek le amit csak a többi könyvből fogunk megtudni, meg az sem h Claynél maradt a kehely, mert így nem értem h fogják alakítan a többi filmet (ettől kicsit tartok).
    Hodge szerepét se kellett volna megváltoztatni.
    A színészek alakítás tetszett, Jamie-vel teljesen megelégedtem és Lily is nagyon jó :)

    VálaszTörlés
  11. Nekem tettszett, mert az mondjuk igaz, hogy sok dolgot kihagytak belőle,de volt benne egy csomó plusz is, és néhány poént is megtartottak. A színészi alakítás pedig nekem nagyont tettszett, mindenki jól játszotta a karakterét.

    VálaszTörlés
  12. Többnyire egyet értek veled. Összességében nekem is tetszett, a változtatásokkal nekem nem volt igazán gondom, a végével meg úgy voltam, hogy a film készítői biztosan tudják mit csinálnak... legalább is nagyon remélem!
    A látvány, hát amennyit láttam az nagyon tetszett. És én leginkább emiatt vagyok csak csalódott, hogy nem tudtam mindent megnézni alaposan, mert a betűkre kellett figyelnem ha érteni akartam mit beszélnek. Ez még most is bosszant, mert tudom, hogy a készítők mennyit fáradoztak minden részlettel és én ebből jóformán alig láttam valamit.
    Párommal néztem meg a filmet, talpig árnyvadászban. Az első mondata a film után mielőtt még megkérdezhettem volna tőle, hogy tetszett-e neki (nem rajongó és nem olvasta a könyveket), azt mondta "Hogy lehet így elcseszni feliratozással egy ilyen látványokban gazdag filmet!". Egyébként mikor bejelentették hogy feliratosan lesz csak, megkérdeztem tőle hogy zavarja e és hogy így is eljönne velem? Azt mondta, egyáltalán nem zavarja. Tehát őt alapvetően nem zavarja ha feliratosan kell megnéznie egy filmet, de még ő is érezte hogy ezt bizony látni kell! Amúgy tetszett neki a történet, érthető is volt számára kívülállóként. Egyedül akkor húzta a száját a moziban amikor felhúzták Claryt a tetőre és ráesett Jace-re... nem csodálom ez nekem is sok volt. Illetve még akkor néztünk bután amikor a megfagyott démonok között szépen át lavíroznak, ahelyett hogy lekaszabolnák őket... most komolyan tényleg meg kellett várni még újra mozognak? Ezelőtt nagyon értetlenül állok...
    Szóval, igen most borzasztóan haragszom azokra akik olyan vehemensen harcoltak a feliratért! És már azt is biztosan tudom, hogy ha a második rész is így lesz mi nem fogunk elmenni rá. Rengeteget elvett számomra/számunkra az élményből.
    Ezért is nem tudom rendesen értékelni a filmet, úgyhogy majd a DVD után. Azt pedig most már nagyon várom, lehet abból egyből kettőt veszek, hogy az egyiket rongyosra nézhessem. :)

    VálaszTörlés
  13. Szerintem meg mehetett volna bele több vicces jelenet is. Én pl hiányoltam azt a részt, mikor Jace kap egy pofot Clarytól, a "maradék 10%-ért" :D

    VálaszTörlés
  14. Tetszett a film, végig pörgött, egyszer sem unatkoztam közben, ami mindenképpen jó, de azért voltak hibái és itt-ott csalódtam. Ennek ellenére nagyon is várom a Hamuvárost.

    Kezdem azzal, ami nem tetszett vagy erősen hiányoltam:
    - Clarynél marad a végén a Kehely. Ok, hogy térjünk el egy kicsit, de ez olyan óriási változtatás, amit nem nagyon értek, hogy miért kellett meglépni….
    - Valentine kísérletezetése… a 3. könyv egyik, ha nem a legnagyobb csavarja. Még az hagyján, hogy a rúnaalkotó képességet belevitték a 2. könyvből, de ez már sok volt…
    - Parabatai-kapcsolat. Ezt sem értem, hogy miért hagyták ki. Nagyon fontos a továbbiakban, pláne, ha a TID-ből is film lesz.
    - A Végzet Ereklyéinek a bemutatása: kehely megvolt, ez stimmelt, de a többi...
    - Jó pár klisés jelenet Clary és Jace között. Szeretem én a romantikus dolgokat, de pl. amikor a tetőn Clary ráesett Jace-re, vagy az Üvegházas jelenet. A csók nagyon is rendben volt, de nekem a többi már giccses volt, sorry :/
    - Valentine karaktere: szerintem elcseszték. JRM jó színész, így örültem neki. De nekem túl erőszakos volt, jobban kedvelem a könyvben lévő Valentien-t. Ez mondjuk nem az ő hibája, hanem a forgatókönyvé
    - Portál

    Tetszett:
    - Színészi játék, az egész cast-tal elégedett vagyok :) Jamie tökéletes Jace. Számomra Jamie nem a szépfiú, akitől a lányok többsége hanyatt dobja magát, de mégis meg van benne az a plusz, ami miatt imádom, meg van az a kisugárzás, amit a tökéletes Jace-szé teszi :) A film kellemes meglepetése számomra Lilly volt. Tartottam tőle, de ááá., imádtam minden jelenetét, annyira nagyon Clarys volt :D Tehetséges színésznő és pont. Robert pedig… elég, ha így jelölöm, hogy mit gondolok róla: filmes Simon > könyves Simon :D Amikor bevallja Clarynek, hogy szerelmes belé, annyira megható volt :( Godfrey keveset szerepelt, csakúgy mint a Lightwood tesók, nagy bánatomra, de nagyon jók voltak. Malec csókot a Hamuvárosba! Számomra volt még egy pozitív meglepés, az pedig Aidan. Nekem annyira nem Luke volt az előzetes alapján, de meggyőzött. A többiek is jól hozták a szerepüket.
    - CGI
    - Pandemonium
    - Jace, amikor közli Clary-vel, hogy az életem árán is megvédelek, az annyira <3
    - az összes Madame Dorothea-s jelenet. Húú, a démonizált Dorothea jól sikerült :D
    - Dumort hotel. Itt Jamie annyira <3 volt :D
    - Csontváros és a Néma Testvérek, akik kb. a fejemből léptek ki :)
    - Alec vs. Clary.
    - Magnus bulija.
    - Sizzy-s jelenetek.
    - Az a nyúlfarknyi Malec jelenet
    - Hodge pálfordulása a végén. Nekem kifejezett tetszett, hogy már itt feláldozták a karakterét.
    - A visszaemlékezős részek
    - Meg úgy a kapcsolatok ábrázolása is jól sikerült, ok itt-ott volt hézag, de összességében jól megoldották.
    - Végül, de nem utolsó sorban a humor. Örülök, hogy itt sem hanyagolták el, hiszen Cassie könyveinek is ez az egyik legnagyobb erőssége.

    Zene:
    Imádom a filmzenéket, nekem ez egy mániám. Az OST még mindig nem annyira az én világom, egy-két számot leszámítva, de a Score az zseniális lett. Nagyon-nagyon epic. Azt hiszem ez a legjobb kifejezés rá. Könnyen a hatása alá keríti az embert, ami még gazdagabbá teszi a filmélményt :)

    Összességében tehát tetszett a film és szeretem az összes hibája és hiányossága ellenére is. Első nézésre 10/8.

    VálaszTörlés

Rendeljétek meg innen Cassie könyveit!

Blogger Widgets