Filmajánló - Lelkes testcsere

Sziasztok!

Újabb filmajánlót kaptunk, megint Annától, aki Kevin Zegers Lelkes testcsere című filmjéről írt nekünk. :) Neki ezúton is köszönjük!

És megint mondanám, hogy ha valakinek van kedve ilyet írni, annak nagyon örülünk! :D (Határidő nincs, amikor megnézed, megírod, bármikor van is az, küldheted. :D)

Lelkes testcsere (It’s a boy girl thing)

Ez is egy vígjáték, de nem olyan tipikus amerikai bénaság, hanem ez kanadai, és talán éppen ezért lett ilyen szórakoztató, legalábbis szerintem. Ahogy a címből sejteni lehet ez egy testcserés történet, tudom már ebből a témából is van sok a piacon, és mondhatnátok minek még egy… én szintén így gondoltam az elején, de mikor megnéztem akkor jöttem rá, hogy ez milyen jó kis film volt. Amúgy úgy bukkantam rá, hogy direkt Kevin Zegers filmeket kerestem.

Miről szól a film: van két szomszéd Nell (Samaire Armstrong) és Woody (Kevin Zegers), akik ki nem állhatják egymást, Nell szerint Woody egy nagyképű tahó, akit semmi más nem érdekel a focin, a rapp zenén és a csajokon kívül. Woody szerint Nell meg egy idézem „ceruzanyakú bige”, akit csak a tanulás, könyvek és a versek hoznak lázba. Az egyik este azonban megtörténik a csoda és másnap reggel egymás bőrében ébrednek fel, ki kell találniuk mi okozta a testcserét és minél hamarabb vissza kell változniuk, hiszen Woody élete legfontosabb meccsére készül, ami eldöntheti, melyik egyetemre veszik fel, Nell meg a Yale-re szeretne felvételizni. Persze mint az lenni szokott az elején nehezen tudnak együtt dolgozni, de végül fokozatosan megbarátkoznak a másikkal és elkezdenek összdolgozni, hiszen csak akkor változhatnak vissza, ha valami önzetlen dolgot tesznek a másikért…

A film tele van rengeteg poénnal, amiken én nagyokat szakadtam, és Kevin szerintem tök jól néz ki benne, olyan hitelesen alakítja a „lányt”, hogy teljesen elképedtem. De Samaire is nagyon jó „fiúként”, sőt ő nagyobbat üt, és annak ellenére, hogy szerintem nem olyan szép nő, mégis jól játszotta a kedves kislányt az elején, és a testcsere után meg a bunkó „fiút”.

Én szinkronosan néztem, és hát… nem akarok semmi rosszat mondani most a magyar szinkronról, de aki teheti, inkább felirattal nézze, mert Kevin hangja egyszerűen kiábrándító, nyálas kis ficsúrhangot adtak neki, remélem nem ez lesz a Csontvárosban is…

Röviden ennyit szerettem volna, remélem valakinek felkeltettem az érdeklődését.