Interjú Cassandra Clare-rel és az édesapjával

Sziasztok!

Igen, jól olvastátok. Az édesapjával. Ha elolvassátok, megtudjátok, miért. Itt találjátok az eredeti angolt: http://features.blogs.fortune.cnn.com/2012/08/29/cassandra-clare-richard-rumelt/?iid=SF_F_River

Beszélgetés Richard Rumelttel, egy sikeres íróval és üzleti iskolai professzorral és a lányával, Cassandra Clare-rel, aki a bestseller The Mortal Instruments sorozatot vetette papírra.

Az apa vezető üzleti stratégia tanár. A lánya tinédzsereknek szóló urban fantasy regények széles körben sikeres szerzője. Együtt az egyik legszokatlanabb apa-lánya páros.

Richard Rumelt, 69, az apa. Az UCLA Anderson School of Management professzora 1976 óta. A Good Strategy/Bad Strategy (Jó Stratégia/Rossz Stratégia) című könyve felkerült a 2011-es Financial Times listára és ez lett az év Goldman Sachs Üzleti könyve. Cassandra Clare (született Judith Rumelt), 39, 2004 óta írja a The Mortal Instruments sorozatot – egy olyan évtizedet követően, amikor szórakoztató magazinokban publikált, és alkalomszerűen fanfictionöket írt az interneten. A modern New Yorkban játszódó történet a démonokkal küzdő Nefilimek (akiket Árnyvadászoknak is hívnak) kalandjairól szól. Clare több, mint 10 millió könyvet adott már el, és nemrégiben kötött szerződést két további sorozat megírására 10 millió dollár értékben. Az első The Mortal Instruments filmet, a Csontvárost épp forgatják Torontóban és jövő nyáron érkezik a Sony Pictures-től.

Rumelt és Clare David A. Kaplannal beszélgettek kreativitásról, marketingről és a szülői befolyásról. Ez a beszélgetésük egy szerkesztett verziója.

Richard, te ismert akadémikus vagy és könyvek tízezreit adtad el. Cassandra, te pedig a piac egy szélesebb területének kisebb szegmensében vagy ismert – és még több könyvet adtál el. Van valamilyen kapcsolat a pályátok között?

RUMELT: A genetika. [nevet] Nagyon büszke vagyok rá. Fantasztikusan kibontakozott.

CLARE: Az apám nagyon hisz abban, hogy a természet a befolyás fölött áll.

Ezt gondolta akkor is, amikor 13 voltál?

RUMPELT: Amikor 13 volt, nem gondoltam, hogy a genetika miatt van – vagy legalábbis nem az én családom oldaláról.

CLARE: Azt hiszem, az apám rendkívüli befolyással volt a karrieremre. Minket, művészeket gyakran biztatnak – más szerzők, ügynökök, kiadók és a társadalom –, hogy ne gondoljunk a pénzre, a stratégiára, hogy hogyan menedzseljük a karrierünket, hogyan teremtsünk márkát, mert nekünk a művészetre kéne koncentrálnunk.

Szóval az apád segített, hogy úgy gondolja magadra, mint, nos, egy vállalatra?

CLARE: Igen! Úgy nőttem fel, hogy hallgattam, ahogyan a stratégiáról és a menedzsmentről beszél. Igazából a könyvét is olvastam. És mindig azt nevelte belém, hogy az a személy, akinek van stratégiája, nyerni fog azzal szemben, akinek nincs. Szóval amikor helyzetbe kerültem, az első kérdésem az volt: Nos, mi a stratégia? És azt hiszem, ez szokatlan egy író esetében.

RUMELT: A rossz stratégia egyik fajtája, amikor az emberek törekszenek valamire, de nincsenek terveik. És Judy olvasta a könyvem egyik fejezetét erről, még amikor vázlat volt. Néhány héttel később azt mondta: Nos, a kiadóm azt mondta: Nagy reményeket fűzünk a következő könyvéhez. És ő erre azt kérdezte: És akkor – ?

CLARE: Egy ülésteremben voltunk. A kiadó [Simon & Schuster] azt mondta: A tervünk, hogy felállítsuk a profilt és növeljük az eladásokat. Erre én: Mik a konkrét tervek, hogy ezt elérjék? Azt mondták: Nos, több figyelmet fogunk vonzani a könyvre és többet adunk el.

Szemben azzal a tervvel, hogy kevesebbet adjanak el?

RUMELT: Célokat neveztek meg, nem pedig tevékenységeket. A lányomnak megvan az érzéke hozzá, hogy észrevegyek a kettő közti különbséget.

CLARE: Megkértem őket, hogy jöjjenek vissza egy-két hét múlva egy listával, hogy mit is fognak csinálni – hirdetés, újságcikk, különleges promók, „third-tier stores like Costco (COST) they were targeting. For Target (TGT)” (szánom-bánom, de fogalmam sincs, hogy ezek hogy vannak magyarul), és hogy van-e kihelyezési tervük. Úgy néztek rám, mintha valami ufó lennék. „Neked nem kéne ismerned ezeket a szavakat” De megtették, amit kértem.

(Itt jön egy kevésbé érdekes rész. Richard véleménye néhány stratégiával kapcsolatos dologról. Az eredeti angol cikkben megtalálja, akit esetleg érdekel.)

Judy, hány könyvet adtál már el?

CLARE: 10 milliónál többet.

Akkor J.K. Rowling biztonságban van még a következő egy-két évre?

CLARE: Senki sem ad el úgy könyveket, mint J.K. Rowling. Van egy szabályunk a könyvkiadásban: Soha semmit ne hasonlíts a Harry Potterhez, mert ez olyan, mint a villámlás a palackban. (Gondolom, ez valami kifejezés, amit én nem ismerek. Hiába, nem vagyok profi angolos. De ha valaki tudja, hogy is mondjuk mi ezt magyarul, akkor örülnék, ha megírná, hogy tanuljak én is valamit. :D)

RUMELT: Ez olyan, mint Steve Jobshoz hasonlítani valamit. (Aki esetleg nem tudja, Steve Jobs többek között az Apple alapítója. Részletesen itt róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Steve_Jobs Ha engem kérdeztek, érdemes belemászni az életébe, mert nagyon érdekes. És a stanfordi beszédét mindenkinek ajánlom, van magyar felirattal, ha gondoljátok, belinkelhetem – Deszy) Walter Isaacson könyve egyszerűen briliáns. (W. I. írt egy könyvet Steve Jobs címmel, ami az ő életéről szól.) De könnyen átszaladhatsz afölött, hogy mi is volt Jobs stratégiája, ami csak néhány nagyon egyszerű elemből állt. Az első, amit akart, hogy kikerüljön a Microsoft és az Intel alól. És az egyetlen út, amivel ezt el tudta érni, hogy a mobil platformokra ment, ahol nem voltak Intel chipek és nem volt Microsoft operációs rendszer. És hogy ilyen pozícióba kerüljön, létrehozta ezt a kis zenés kütyüt, aztán a telefont és a tabletet.

Meg szoktátok beszélni Judy könyveinek stratégiáját?

CLARE: Szoktam beszélgetni arról Apával, hogy mit is tehetek, mint vállalkozó. Volt egy érdekes beszélgetésünk a digitális kiadásról. És nagy vágyam, hogy elérjem, hogy a kiadó a sorozat első könyvét elérhetővé tegye online ingyen, mert szerintem siker lehet. (Cassie a loss leader kifejezést használja itt. Ezt az olyan termékekre használják, amik alacsony áron kaphatóak és ezért vezetővé válnak. – Deszy) Hát könyv van a sorozatban (nem tudom, melyik hétre gondol, szerintem hat akart lenni és elírták – Deszy). Ha az elsőt ingyen adod, remélhetőleg az emberek el akarják olvasni a többit is és megveszik őket. Ez reklám. Az apám megkérdezte, hogy „Nincs ilyen modell már valamire?”

RUMELT: A Doom (egy videójáték) modell fantasztikusan működött.

Szóval megcsináljátok?

CLARE: Nagy az ellenállás a kiadók részéről, hogy ingyen adjanak könyveket. De harcolni fogok érte... (Elég sikeresen harcolhat, mert múltkor már majdnem ingyen adták. 0,99 $-ért lehetett letölteni az ebook verziót. – Deszy) Azt hiszem, az egyik jó dolog az volt a Simon & Schusternél az évek során, hogy nyitottak az ötletekre, amik eszembe jutnak. Némelyik hatalmas siker, és sok ötletemet elvetem, miután beszéltem Apával.

RUMELT: Mondtam Judynak egyszer ebéd közben, amikor ezt az ötletet említette, hogy írtam egy kutatást még 1985-ben egy újságnak a szoftver kalózkodásról, és hogy bizonyos fajta szoftvereket talán jobb lenne, ha hagynák is, hogy ellopják, mert az kiépít egy felhasználói bázist, ami aztán később keresletet generál. A vállalatok úgysem fogják ellopni őket. A CFO az egyik olyan vállalat, melyiknek azt tanácsoltam 1981-ben, hogy adják ki ingyen az adatbázis programjukat, ők meg rám néztek, és azt mondták: „Jézus, 700$-ért el fogunk adni belőle 10.000 darabot. Nézd, az mennyi veszteség!” Ez az a rövidlátó logika, ami ellen harcolsz.

Adhatnál ilyen tanácsot drogdílereknek és borotvapenge gyártóknak.

RUMELT: Nekik nincs szükségük a tanácsra. A CFO az, akinek igen.

CLARE: Eszembe jutott még egy dolog, amit Apával dolgoztunk ki. Amikor a negyedik könyvem kijött, aminek a címe Bukott Angyalok Városa, a marketing találkozón voltam a kiadómmal. És azt mondták, tartanak tőle, hogy csökkenni fog a könyvek nyomtatott verziójának eladása. Erre azt feleltem: „Csináljunk valami tapasztalatit – tegyünk valamit a könyvekbe, amit az ember nem kaphat meg az ebookkal. A könyvek hátuljába beleteszünk egy levelet, amit az egyik szereplő írt egy másiknak. Olyan lesz, mint egy valódi levél, egy kis viasz pecséttel, amit a rajongók majd gyűjteni akarnak. És mivel ez olyan dolog, amit a kezedbe tudsz fogni, valami olyan, amit nem tudsz előrántani egy Kindle-ből.

És?

CLARE: Kipróbáltunk. (A Barnes & Noble-nél.) Nagyon sikeres volt. Újra kellett rendelni. Kifogytak belőlük... Ott voltam a Barnes & Nobles ülésén, beszédet tartottam. A vezérigazgató azt mondta: „Tudod, az a dolog, amit a Bukott Angyalok Városával csináltatok nagyszerű stratégiai ötlet volt. Olyan sikeres volt, hogy már több tucat szerzőnket megkértük, hogy csináljanak ilyesmit. Bukott Angyalok Városa kezelésnek hívjuk.

Richard benne lesz a filmben cameo szerepben? (A cameo az, amikor valakinek nincs különösebb szerepe, csak néhány másodpercre feltűnik a képernyőn. Pl. Stephenie Meyer szereplése a Twilightban és a BD1-ben is ilyen volt, aztán Peter Jackson (A Gyűrűk ura rendezője) is feltűnt néhány másodpercre a filmekben, és James Cameron, a Titanic rendezője is benne volt a Titanicban. És még rengeteg példát lehetne hozni – Deszy)

CLARE: Nem, de van egy ördögi apa a filmben.

RUMELT: Én inkább majd a saját filmemmel törődök. Épp elkezdtem egy projectet, vezérigazgatókat próbálok videóra venni a különböző stratégiákkal kapcsolatban.

CLARE: De amúgy külön kértem, hogy a macskám szerepeljen a filmben.