Új jelenetfotó!

Sziasztok!

Írtam róla, hogy az EW nyári számában lesz egy cikk a Csontvárosról. És igen, a cikk mellé egy új kép is jár:

És akkor amit írnak róla:

Lily arról beszél, hogy már a casting előtt is rajongó volt.

- Úgy éreztem, ismertem Claryt, nagyon közel éreztem magam hozzá, már azelőtt is, hogy tudtam, én leszek ő. Remélem, jól hoztam Claryt, mert én is rajongó vagyok. Nagy elvárásaim vannak az irodalmi hősnőimmel szemben. 

Jamie Campbell Bower, aki úgy írta le Jace-t, mint egy "gigantikus majom puzzle", elmondta, hogyan fordult a könyvekhez útmutatóul a forgatás alatt, és azt, hogyan hatottak rá a negatív reakciók, amikor kiderült, hogy ő lesz Jace. 

- Tulajdonképpen kaptál egy Bibliát. Az élet annyival egyszerűbb lehet, ha van hozzá egy térképed.

- Hátra kellett dőlnöm egy kicsit, és átgondolni, miért is értékelem ezt a szerepet, és azért, mert imádom.

Cassandra Clare is beszélt a negatív reakcióról, ami Jamie kiválasztását követte, és hogy ez miért nem feltétlenül rossz dolog. 

- Tapasztalatból tudom, hogy amikor valakinek a castingjára nagyon erős a reakció, akkor az jó dolog, mert azt jelenti, hogy az embereket érdekli. Láttam Jamie-t Jace-t játszani, és tökéletes.

Clockwork Princess - Fejezetek eleji idézetek

Sziasztok!

A Clockwork Princess ugye még nem jelent meg magyarul, ezért az angol nyelvű idézeteket hozom belőle, mindenki annak tudatában olvassa el őket, hogy a történetre utaló részek lehetnek benne.


CLOCKWORK PRINCESS



I held it truth, with him who sings
To one clear harp in divers tones,
That men may rise on stepping-stones
Of their dead selves to higher things.
—Alfred, Lord Tennyson, “In Memoriam A.H.H.”


1. fejezet
Marry on Monday for health,
Tuesday for wealth,
Wednesday the best day of all,
Thursday for crosses,
Friday for losses, and
Saturday for no luck at all.
—Folk rhyme


2. fejezet
And much of Madness, and more of Sin,
And Horror the soul of the plot.
—Edgar Allan Poe, “The Conqueror Worm”


3. fejezet
Not, I’ll not, carrion comfort, Despair, not feast on thee;
Not untwist—slack they may be—these last strands of man
In me or, most weary, cry I can no more. I can;
Can something, hope, wish day come, not choose not to be.
—Gerard Manley Hopkins, “Carrion Comfort”


4. fejezet
For to be wise and love
Exceeds man’s might.
—Shakespeare, Troilus and Cressida


5. fejezet
Yea, though God search it warily enough,
There is not one sound thing in all thereof;
Though he search all my veins through, searching them
He shall find nothing whole therein but love.
—Algernon Charles Swinburne, “Laus Veneris”


6. fejezet
Let Love clasp Grief lest both be drown’d,
Let darkness keep her raven gloss:
Ah, sweeter to be drunk with loss,
To dance with death, to beat the ground.
—Alfred, Lord Tennyson, “In Memoriam A.H.H.”


7. fejezet
If the past year were offered me again,
And choice of good and ill before me set
Would I accept the pleasure with the pain
Or dare to wish that we had never met?
—Augusta, Lady Gregory,
“If the Past Year Were Offered Me Again”


8. fejezet
You call it hope—that fire of fire!
It is but agony of desire.
—Edgar Allan Poe, “Tamerlane”


9. fejezet
The liquid ore he drained
Into fit moulds prepared; from which he formed
First his own tools; then, what might else be wrought
Fusil or graven in metal.
—John Milton, Paradise Lost


10. fejezet
For I wondered that others, subject to death, did live, since he whom I loved, as if
he should never die, was dead; and I wondered yet more that myself, who was to
him a second self, could live, he being dead. Well said one of his friends, “Thou half
of my soul”; for I felt that my soul and his soul were “one soul in two bodies”: and
therefore was my life a horror to me, because I would not live halved. And therefore
perchance I feared to die, lest he whom I had much loved should die wholly.
—Saint Augustine, Confessions, Book IV


11. fejezet
Though my soul may set in darkness, it will rise in perfect light;
I have loved the stars too fondly to be fearful of the night.
—Sarah Williams, “The Old Astronomer”


12. fejezet
Oh ever beauteous, ever friendly! tell,
Is it, in Heav’n, a crime to love too well?
To bear too tender, or too firm a heart,
To act a lover’s or a Roman’s part?
Is there no bright reversion in the sky,
For those who greatly think, or bravely die?
—Alexander Pope,
“Elegy to the Memory of an Unfortunate Lady”


13. fejezet
O the mind, mind has mountains; cliffs of fall
Frightful, sheer, no-man-fathomed. Hold them cheap
May who ne’er hung there. Nor does long our small
Durance deal with that steep or deep. Here! creep,
Wretch, under a comfort serves in a whirlwind: all
Life death does end and each day dies with sleep.
—Gerard Manley Hopkins, “No Worse, There Is None”


14. fejezet
Peace, peace! he is not dead, he doth not sleep,
He hath awaken’d from the dream of life;
’Tis we, who lost in stormy visions, keep
With phantoms an unprofitable strife,
And in mad trance, strike with our spirit’s knife
Invulnerable nothings. We decay
Like corpses in a charnel; fear and grief
Convulse us and consume us day by day,
And cold hopes swarm like worms within our living clay.
— Percy Bysshe Shelley,
“Adonais: An Elegy on the Death of John Keats”


15. fejezet
Stars, hide your fires;
Let not light see my black and deep desires.
—Shakespeare, Macbeth


16. fejezet
O Love! who bewailest
The frailty of all things here,
Why choose you the frailest
For your cradle, your home, and your bier?
—Percy Bysshe Shelley,
“Lines: When the Lamp Is Shattered”


17. fejezet
Howe’er it be, it seems to me,
’Tis only noble to be good.
Kind hearts are more than coronets,
And simple faith than Norman blood.
—Alfred, Lord Tennyson, “Lady Clara Vere de Vere”


18. fejezet
For this alone on Death I wreak
The wrath that garners in my heart:
He put our lives so far apart
We cannot hear each other speak.
—Alfred, Lord Tennyson, “In Memoriam A.H.H.”


19. fejezet
Now I will burn you back, I will burn you through,
Though I am damned for it we two will lie
And burn.
—Charlotte Mew, “In Nunhead Cemetery”


20. fejezet
Like wire-pulled automatons,
Slim silhouetted skeletons
Went sidling through the slow quadrille,
Then took each other by the hand,
And danced a stately saraband;
Their laughter echoed thin and shrill.
—Oscar Wilde, “The Harlot’s House”


21. fejezet
Bring me my bow of burning gold:
Bring me my arrows of desire:
Bring me my spear: O clouds unfold!
Bring me my chariot of fire!
—William Blake, “Jerusalem”


22. fejezet
For till the thunder in the trumpet be,
Soul may divide from body, but not we
One from another
—Algernon Charles Swinburne, “Laus Veneris”


23. fejezet
Come; let us go: your cheeks are pale;
But half my life I leave behind:
Methinks my friend is richly shrined;
But I shall pass; my work will fail….
I hear it now, and o’er and o’er,
Eternal greetings to the dead;
And “Ave, Ave, Ave,” said,
“Adieu, adieu,” for evermore.
—Alfred, Lord Tennyson, “In Memoriam A.H.H.”


24. fejezet
The measure of love is to love without measure.
—attributed to Saint Augustine


Epilógus
I say the tomb which on the dead is shut
Opens the Heavenly hall;
And what we here for the end of all things put
Is the first step of all.
—Victor Hugo, “At Villequier”

A herceg - Fejezetek eleji idézetek

Sziasztok!

Akkor itt vannak A herceg idézetek is:
(Amihez nincs odaírva, hogy kinek a fordítása, akkor az Kamper Gergelyé.)

A HERCEG

„Kívánom, hogy tudja meg, hogy ön volt lelkem utolsó álma. Sülyedésemben nem sülyedtem annyira, hogy az ön, az atyja és ennek az otthonnak a látása, amilyenné ezt ön alakította, föl ne ébresztette volna bennem azokat a régi árnyakat, melyeket régen halottaknak gondoltam. Mióta önt ismerem, bánat gyötört, melyről azt hittem, hogy örökre elfelejtettem, régi hangok figyelmeztettek, hogy emelkedjem, melyekről régen azt hittem, hogy elnémultak. Befejezetlen eszméim támadtak uj igyekezetről, uj kezdetről, hogy a lustaságot és érzékiséget lerázom és ismét belevetem magamat a lemondott küzdelembe. Álom, csak álom, mely semmiben sem végződik... ”

Charles Dickens:

Két város regénye (Bálint Mihály fordítása)

1. fejezet

Odafent impozáns hall-mennyezet

Alá boltívek sora fér.

Alattuk repkedő angyalsereg

Ajándékot cserél.

Alfred Lord Tennyson: A művészet palotája

2. fejezet

Oszd meg fájdalmadat, szomorú enyhülés;

Sőt, minden búd add, hadd legyen enyém.

Alexander Pope: Eloisa to Abelard

3. fejezet

Jaj! barátok voltak ifju fővel,

de hitet mérgez fecsegő nyelv;

hűség csak az égben lehet;

tüskés a lét; hiú az ifjuság;

s gyűlölni, kit a szív szeret,

az agyban téboly módra rág.

Samuel Taylor Coleridge: Cbristabel (Tótfalusi István fordítása)

4. fejezet

„A barátság egy lélek két testben.”

Menciusz

5. fejezet

De bú-ruhás átkok sereggel

Szállták meg a király honát:

Sirassuk őt! mert soha reggel

Nem süt már éjszakáin át!

S háza körül a halk dicsőség

Ma már csak oly-

Mód zengi őt, mint rege hősét,

Kit elhantolt a kor.

Edgar Allan Poe: A kísértetes palota (Babits Mihály fordítása)

6. fejezet

Minden szív sok kincset tárol,

Csendesen hét pecsét alatt;

Van benne hit, remény s álom;

ha nem titok, nem varázsolat.

Charlotte Brontë: Esti vigasz

7. fejezet

Az árvák átka pokolba veri

mennyből is gyilkosát;

de jaj! nincs szörnyűbb, mint ha halott

szemek átka sújt reád!

S én mégis élek, bár szemük ért

kilenc napon-éjen át!

Samuel Taylor Coleridge: Ének a vén tengerészről

(Szabó Lőrinc fordítása)

8. fejezet

Ó, igazságos, hatalmas, mégis végtelenül gyengéd ópium, mily

enyhítő balzsamot hozol mindnyájunk szívére, legyünk

szegények bár, vagy gazdagok, miképp feledteted „soha nem

gyógyuló” sebeinket! Ó, ékesszóló ópium, hogy hatalmas

szavaddal meghiúsítod a dühös szándékot, a bűnösnek egy

éjszakára visszaadod ifúkora reményeit, tisztára mosod kezeit

a kiontott vértől; ó, hogy te a büszke szívnek egy kis felejtést

hozol, ne kínozza.

Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai

(Tandori Dezső fordítása)

9. fejezet

Tüzes éjfél és szűkös holnap

S szerelem, mitől teljes

A hús öröme s minden bánat,

mi a lélek terhe.

Algernon Charles Swinburne: Dolores

10. fejezet

Az angyalok erénye, hogy nem hanyatlanak; a hibájuk,

hogy nem fejlődhetnek.

Az ember hibája, hogy hanyatlik; erénye, hogy fejlődhet.

Haszid mondás

11. fejezet

Búd az én bánatom is; reszketek,

s ha elveszel, veled veszem oda.

Jártam itt-ott, Jártam héthatárba’

Jártam én már mindenfelé, hátha

vigaszt lelek szörnyű bánatodra.

James Thomson: A szörnyű éjszaka városa

12. fejezet

Esküdtem, hogy mélyre ásom

A gyűlöletet magamban,

Tiszta vagyok, szabad,

Teher nélkül súlyatlan,

Félek, elkap a kábulat,

Utolér a boldogságom;

De jő a báty, és rám ront ismét,

Eltapossa a friss reményt.

Alfred Lord Tennyson: Maud

13. fejezet

Tiéd hát szeszélyes szívem,

S tiéd e szerelem,

Fogadd, ha úgy tartja kedved,

Én mosom kezem.

Christina Rosetti: Maude Clare

14. fejezet

Felüvöltött, „Jaj, égek idebent,

Válaszul nem szól senki sem.

Mi veszi le vállamról bűnömet,

S óvja meg életem?”

Alfred Lord Tennyson: A művészet palotája

15. fejezet

A virágban van valami szörnyű rémség,

Egy szál élete csak egy kurta óra,

Miután odakint a kertben letépték;

S sok ezer van még; kinek hiányzik egy rózsa?

Charlotte Mew: A nunheadi temetőben

16. fejezet

Látván az Idő, zord kéz, hogy töröl

S temet múlt kort s dús-büszke díszt, mely élt;

S dicső tornyokat néha hogy letör,

S hogy percnyi düh rabja az örök érc;

William Shakespeare: 64. szonett (Szabó Lőrinc fordítása)

17. fejezet

Látogass meg álmomban, és

Boldogabb lesz az ébredés.

Mert úgy éjjel elfeledem,

Hogy nappal a vágy reménytelen.

Matthew Arnold: Vágyakozás

18. fejezet

Hány éve tanulok szeretni!

Most elválik – emberfeletti

Vallomás lesz – menny vagy pokol?

S ha nem bocsát a mennyembe?

Róbert Browning: A szerelem egyik útja (Tótfalusi István fordítása)

19. fejezet

Az árulás sosem dívik, mi lehet az oka?

Ha mégis dívik, máshogy hívja az árulás bajnoka.

Sir John Harrington

20. fejezet

De kettő vagy már, szelve, ím kétfelé,

húsod az idő húsa, szíved szívemé;

egyikbe nyúl keserű gyökered,

másiknak édes a virág halálig

Algernon Charles Swinburne: Az idő diadala (Garai Gábor fordítása)

21. fejezet

Ó, testvér, istenek áldottja vagy,

boldogan aludj, míg áll a világ

Légy elégedett, ahogy év évre fagy;

a lét hevein, csábításain át.

Köszönd meg, hogy éltél, testvér, s a halált,

az ő lehét, léptét, mely nyomodba járt,

adj hálát fukar s dús áldásainak,

mert hölgyed könnyet ont s csókot is ád.

Algernon Charles Swinburne: Az idő diadala (Garai Gábor fordítása)

Az angyal - Fejezetek eleji idézetek

Sziasztok!

És akkor csapjunk bele a Pokoli szerkezetekbe is! Ott ugye nem az egyes részek elején vannak az idézetek, hanem minden fejezet elején, szóval ebből kicsit több lesz. :)
(Amihez nincs odaírva, hogy kinek a fordítása, akkor az Kamper Gergelyé.)

AZ ANGYAL

Elka Cloke

Só csipetnyi illata

kúszik elő, a folyó hömpölyög,

fekete tea sötétjére vált,

s duzzad, míg zöld nem öleli.

A part fölött rettentő gépezetek

csikorgó kerekei pörögnek-forognak,

szellemük titokzatos suttogással

veszik a rugók tengerébe.

Minden apró kerékből fogak nőnek,

a nagy kerekekhez tartozó karok

kikanalazzák a folyó vizét,

felvedelik, gőzzé alakítják,

és a bomlás erejével hajtják

az óriási gépezetet.

Az ár komótosan tör felé,

a szerkezet belerokkan.

Só, rozsda, hordalék

koptatja a megannyi fogaskereket.

Odalent a parton

a vastartályok

gigantikus harang,

dobok és ágyúk

üres kongásával

billennek a mólónak.

A mennydörgés nyelvén kiáltanak,

alattuk a folyó szalad.

1. fejezet

Túl a harag, s könnyek honán

csak a homály borzalma vár.

William Ernest Henley: Invictus (Kálnoky László fordítása)

2. fejezet

Az élet két világ között lebeg,

mint rezgő csillag éj s nappal határán,

mi vagy, mi voltál, ah ki mondja meg?

Ki mondja meg, hogy eztán még mi vár rám?

Byron: Don Juan (Ábrányi Emil fordítása)

3. fejezet

Szeretet, remény, félelem s hit teszik az embert,

ők adják alkatát s jellemét.

Robert Browning: Paracelsus

4. fejezet

Föld pora és árnya leszünk.

Horatius: Ódák

5. fejezet

Az álmok igazak, míg tartanak,

s vajon nem álomban élünk-e mind?

Alfred, Lord Tennyson: A magasabb panteizmus

6. fejezet

Ott, ahol egy kohold árul,

ne vegyél élelmet,

ki tudja, az ő gyümölcse

milyen földben termett?

Christina Rossetti: A koboldok piacán

7. fejezet

Gyönge Bábok vagyunk, s Ő tologat

ide-oda az óriási Sakk

Éj- s Nap-Kockáin: megtámad, kiüt

s a Dobozba egyenkint visszarak.

Omár Kháyyám: Rubáiyát (Szabó Lőrinc fordítása)

8. fejezet

Az idő múlik, mint rothad az alma

Téged az örökkévaló táplál,

Változásnak fölötted nincs hatalma,

Üde vagy, bár csókol a halál;

Felélesztesz hervadó vágyat,

A sivár kéj csupa fertő,

Förtelmes, meddő világ, sápadt,

mérgező királynő.

Algernon Charles Swinburne: Dolores

9. fejezet

Egy nap tán malomkővé lesz szívem, arcom meg sem rezdül,

megcsalok, megcsalatok, s meghalok: ki tudja? Por és hamu va-

gyunk.

Alfréd, Lord Tennyson: Maud

10. fejezet

Sok királyt láttam, herceget,

arcuk sápadt, szemük irigy,

s szóltak: „La Belle Dame sans merci

bűvölt el így!”

John Keats: La belle dame sans merci (Babits Mihály fordítása)

11. fejezet

… mind emberek vagyunk,

Természetünk esendő, ritka köztünk

Az angyal.

William Shakespeare: VIII. Henrik (Szász Károly fordítása)

12. fejezet

Érinteni sem merem, tán csókja

Megégeti ajkam. Igen, Uram, kósza

gyönyör jut nagy bűnért cserébe;

Tudod, mily édes egy ilyen óra.

Algernon Charles Swinburne: Laus Veneris

13. fejezet

Néha kevésbé vagyunk szomorúak, ha becsap valaki,

akit szeretünk, mint hogyha nem csap be.

Francois La Rochefoucauld: Maximák

14. fejezet

A Towertől a Kew-ig húsz híd ível ott,

S mind tudni akarta, mit a folyó tudott,

mert ifjak voltak ők, s a Temze vén,

íme a mese, mit a folyó regél.

Rudyard Kipling: A folyó meséje

15. fejezet

Ó, bár láng vagy virág volna a szerelem,

Bár az élet ne volna szertelen,

Bár ne volna vágynál szánandóbb a halál,

S bár ne volna mind egyforma, szűk verem.

Algernon Charles Swinburne: Laus Veneris

16. fejezet

És úri dolog ha a kocka forog,

Csak nyerni s nem ülni pulyán –

De a Bűn lever s nem nyer aki mer

A Szégyen zord lebuján!

Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája (Tóth Árpád fordítása)

17. fejezet

Kint a zordabb ég alatt

ordított az őszi szél,

eső zúdult és szakadt,

hirdetvén, közel a tél.

Emily Brontë: Kint a zordabb ég alatt (Ferencz Győző fordítása)

18. fejezet

Kitörölni nevét – kevesebb a had eggyel

S a bejárt ut (sic!), a felvállalt hivatás,

Poklok diadalma, siralma a mennynek,

Istenre gyalázat, emberre csapás.

Robert Browning: Az elveszett vezér (Tótfalusi István fordítása)

19. fejezet

Enyém lett az első pillanatban

Enyém, mert jog szerint megkaptam.

Enyém – mint atyáink esküdtek.

Alfred, Lord Tennyson: Maud

20. fejezet

Ám vallom: minden férfi öl!

Mert jaj, bárhogy szeress,

Vagy bús szemed, vagy halk szavad

Mérgekkel fűszeres

S a gyávák gyöngéd gyilka: csók,

De a bátor tört keres!

Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája (Tóth Árpád fordítása)

Csontváros az EW nyári különszámában

Sziasztok!

A Csontváros benne lesz az Entertainment Weekly különszámában, amelyben a nyár nagy mozifilmjeivel foglalkoznak.

City of Lost Souls - Részek eleji idézetek

Sziasztok!

A City of Lost Souls még nem jelent meg magyarul, de hozom a részek eleji idézeteket angolul. Ha valaki még esetleg nem olvasta a könyveket, ennek tudatában álljon neki az idézeteknek...

CITY OF LOST SOULS


No man chooses evil because it is evil.
He only mistakes it for happiness, the good he seeks.
—Mary Wollstonecraft


Első rész
Love is a familiar. Love is a devil. There is no evil angel but Love.
—William Shakespeare, Love’s Labour’s Lost


 
Második rész
I love you as one loves certain dark things
—Pablo Neruda, “Sonnet XVII”


Harmadik rész
All changed, changed utterly:
A terrible beauty is born.
—William Butler Yeats, “Easter, 1916”

Bukott angyalok városa - Részek eleji idézetek

Sziasztok!

És akkor a Bukott angyalok városa idézetek:
(Amihez nincs odaírva, hogy kinek a fordítása, akkor az Kamper Gergelyé.)

BUKOTT ANGYALOK VÁROSA

Első rész

Vannak sötétben bujkáló betegségek; és vannak pusztító angyalok, akik anyagtalan köntösbe burkolózva szállnak körülöttünk, s nem állnak szóba velünk; nem láthatjuk őket, de érezzük erejüket, és elveszünk a kardjuk által.

Jeremy Taylor: Temetési beszéd

Második rész

Semmi sincs ingyen. Mindenért fizetni kell. Ami itt hasznot jelent, az ott kiadást. Minden élet ára egy halál. Még a zenédért is, amit annyit hallgattunk, fizetni kellett. A feleséged volt a zenéd ára. Derül most a pokol.

Ted Hughes: The Tiger’s Bones

Üvegváros - Részek eleji idézetek

Sziasztok!

És akkor az Üvegváros idézetek:
(Amihez nincs odaírva, hogy kinek a fordítása, akkor az Kamper Gergelyé.)

ÜVEGVÁROS

Hosszú az út és nehéz, mely a pokolból a fénybe vezet.

John Milton: Elveszett paradicsom

(Jánosy István fordítása)

Első rész

Hanem nyomorúságra születik az ember,

a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

Jób 5:7

(Károli Gáspár fordítása)

Második rész

ANTONIO Nem maradsz tovább? Azt se akarod, hogy veled menjek?

SEBASTIAN Ne haragudjon, de nem. Csillagzatom sötéten ragyog fölöttem; a sorsom baljós alakulása megronthatná a magáét is; ezért kérem, hagyja, hogy a balszerencsét egyedül viseljem. Csúnya viszonzás volna a sok szeretetért, ha a bajaimból bármit az ön vállára raknék.

William Shakespeare: Vízkereszt

(Nádasdy Adám fordítása)

Harmadik rész

Ó, igen, tudom, az út a Mennyekbe könnyű volt.

Siegfried Sassoon: A tökéletlen szerető

Hamuváros - Idézetek részek elejéről

Sziasztok!

És akkor következzenek a Hamuváros részeinek elején található idézetek.
(Amihez nincs odaírva, hogy kinek a fordítása, akkor az Kamper Gergelyé.)

HAMUVÁROS

Ez a keserű nyelv

Ismerem utcáidat, édes városom,
Ismerem az ágaidon rajokban kuporgó
démonokat és angyalokat.
Ismerlek téged, folyó, mintha a szívemben hömpölyögnél.
Harcos lányod vagyok.
Testedből betűk fakadnak,
akár forrásból a víz.
Nyelvek lenyomata vagy te
ahogy beszélünk rajtuk
a város felemelkedik.

Elka Coke

Első rész

Azt hiszem, hogy a Pokolban vagyok, tehát ott is vagyok.

Arthur Rimbaud

(Kardos László fordítása)

Második rész

 Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,

   csupán örökkel; s én örökkön állok.

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel

Dante: Pokol

(Babits Mihály fordítása)

Harmadik rész

Ama nap, a harag napja,

 e világot lángba dobja:

Dávid és Szibilla mondja.
Thomas Celanus

(Babits Mihály fordítása)

Csontváros - Idézetek a részek elején

Sziasztok!

A költészet napja alkalmából összegyűjtöm az idézeteket, amelyek Cassie könyveiben a fejezetek vagy a részek elején szerepelnek. Ezeknek persze nem mindegyike vers, de a nagy többsége igen.

Íme a Csontváros részeinek elején található idézetek:
(Amihez nincs odaírva, hogy kinek a fordítása, akkor az Kamper Gergelyé.)

CSONTVÁROS

Könyv eleje

Nem aludtam.

Egy rettentő tett megtétele

S az első mozdulat között

Minden olyan, mint egy fantazma

vagy egy förtelmes álom:

A Géniusz s a végzet ereklyéi

Tanácsot ülnek; s az ember maga,

Mint egy kis királyság, elszenvedi

Egy lázadás egész történetét.

William Shakespeare: Julius Caesar (Kamper Gergely fordítása)


Első rész

Zengtem Khaoszról,

örök éjszakáról;

megtanított az Egi Múzsa,

mint merjek leszállni éjbe,

bár az út zord, s visszatérni...

John Milton: Elveszett Paradicsom

(Jánosy István fordítása)

Második rész

Facilis descensus Averno;

Noctes atque dies patet atri ianua Ditis;

Sed revocaregradum superasque evadere ad auras,

Hoc opus, hie labor est.

Vergilius: Aeneis 

Harmadik rész

Az alászállás hívogat,

ahogy az emelkedés hívogatott

William Carlos Williams: Az alászállás

Lily és Jamie Muse koncerten

Sziasztok!

Több rajongó beszámolója szerint Jamie és Lily tegnap Muse koncerten jártak.

Ezek alapján Lily és Jamie a koncerten jártak, és ugyanúgy, mint minden normális ember, beálltak a sorba a jegyeikért. A rajongók pedig úgy tűnik, hagyták őket nyugodtan élvezni a koncertet, és nem zaklatták őket.

JRM fotók Budapestről

Sziasztok!

Készült egy fotósorozat Jonathan Rhys Meyers-szel (Valentine) budapesti helyszíneken.