Tss! Kacsaveszély - Lunajanka alkotása

Tss! Kacsaveszély!

New Yorkban még javában tombolt a nyár, de a Central Park fáin már látszott az ősz közelsége. Clary a jó időt kihasználva a füzetével együtt a Tó partján ült. Már harmadszorra próbálta lerajzolni az elé táruló tájat, de a gondolatai mindig elkalandoztak a természetről és a lapra valami egészen más került.

- A fenébe! Nehogy már ezt ne tudjam lerajzolni. - mérgelődött magában. - De ha már... 

És visszamerült a saját kis világába így nem meglepő, hogy nem tűnt fel neki, hogy valaki mögé lopózott.

- Most halott lenné ha egy démon támadott volna rád. - szólt egy ismerős hang a lány mögött.

Clary szíve majd kiugrott olyan hevesen vert és nem csak az ijedtség miatt. A támadója még közelebb jött és a hátára fektette a kezét.

- Tudtam én, hogy felejthetetlen jelenség vagyok, akit meg kell örökíteni. - mondta a fiú és a rajzra bökött.

- Ne légy egoista, nem körülötted forog a világ. - szólt vissza Clary és oldalra fordította a fejét, hogy ránézzen.

- Ó, tényleg?

Jace a hátára döntötte a lányt és csókot nyomott a szájára.

- De a gondolataid azért körülöttem forognak. - mondta a fiú és kaján mosolyra húzta az ajkait.

Clary visszamosolygott és csak nézte Jace-t. Néhány percig így maradtak, majd Jace elnézett a Tó irányába. Hirtelen megdermedt és holtra vált arccal nézett a távola.

- Jace, mi a baj? Mit látsz?

- Maradj csöndben. - suttogta Jace.

Clary a Tó felé fordította a fejét, de nem látott egyetlen démont se. Értetlen arccal fordult vissza a fiúhoz.

- Jace, én nem láto...

- Tss! Kacsaveszély!

És néhány kacsa totyogott el mellettük pár méterre.