Kérdezz-Felelek Jamie-vel

Sziasztok!

Volt annak idején egy Q&A Jamie-vel, de sajnos nekem nem volt időm lefordítani. Éva volt olyan tündér és lefordította nekünk. Köszönjük! Íme:

Hogyan kezdted a színészkedést?

Az édesanyámon keresztül bemutattak egy West End musical sztárnak, de utána dolgoznom is kellett!

Milyen tipped van azoknak, akik színészek szeretnének lenni?

Ne adjátok fel. Felkészüléssel és gyakorlással megelőzhető a gyenge teljesítmény.

Mi a legjobb dolog abban amit csinálsz?

Utazás, új emberek megismerése, és hajtom magam hogy jobb legyek.

Hány éve kezdted a karriered és nehéz volt elindulni?

Hét éve és nagyon nehéz. Rengeteg elutasítással találkoztam.

Mi a legrosszabb abban, hogy színész vagy?

Távol vagyok a családomtól és a barátaimtól.

Mi a legnagyobb álmod?

Ejha! Csak folytatni a munkát és élni! Az elég álomszerű lenne!

Hogyan reagálsz, hogy ha valaki kritizál?

Korábban negatívan reagáltam – mostanság lesöpröm magamról. Muszáj.

Hol volt az a pont, ahol világossá vált, hogy színészkedni akarsz?

Születésem óta! Kicsit őrülten hangzik, de nagyon igaz.

Milyen előnyökkel jár, hogy híres vagy?

Hogy képes vagyok arra, hogy ráirányítsam a figyelmet olyan témákra, amelyek mellett én is szenvedélyesen kiállok.

A rajongók felnéznek rád, érzel miatta nyomást?

Felelősnek érzem magam bizonyos rajongókért, de azt soha nem mondtam, hogy példakép vagyok.

Mi volt az eddigi kedvenc szereped?

11/12 a The Prisoner-ben – eljutottam Afrikába!

Aktívabban foglalkozol majd a zenei karriereddel a közeljövőben?

Igen – hétvégén jön több infó.

Mik a hasonlóságok és eltérések közted és Jace között?

Hasonlóságok: esztétikai hasonlóságok. Eltérések: nem vagyok fél-angyal. Én teljes mértékben angyal vagyok!

Mi volt a legjobb élményed ebben az évben?

Hazajönni a négy hónapos turné után. Határozottan ez.

Van olyan film, amin mindig sírsz?

NAGYON SOK! De ha választanom kellene egyet, az E.T. lenne az.

Zavar az állandó rajongói figyelem?

Észre sem veszem – különbség van a rajongói és a média figyelem között.

Mik a terveid Halloweenra?

Beöltözni. Puncsot készíteni. Piát önteni a puncsba. Táncolni. Aludni!

Hogyan néz ki a jövőd?

Homályosan!

Új Lily kép

Jamie betegeket látogatott

Sziasztok!

Jamie ellátogatott a Foulis & Rose Wards of Royal Brompton Hospitalba. Íme a képek:

Lily az édesanyjával karácsonyfát vadászik

Én így képzelem: Jelenet a CoHF-ből - Fummie alkotása

Ahogy ígértem, itt a Magnus tizenegyedik krónikája novella folytatása. Vagy valami olyasmi, mindenesetre kapcsolódnak egymáshoz. Illetve még a Ha két Herondale összeakad napra írt novellám is kapcsolódik ehhez, bár a kettő nem függ egymástól.

Semmi

Ott állt a hajó fedélzetén, csak bámulta a lenyűgöző naplementét, amit más esetben élvezett volna. De nem most. Ebben a pillanatban szívesebben kuporodott volna össze egy sötét sarokban, mert úgy érezte, a fájdalom miatt már nem tudja egyben tartani magát. Mindig hasznos tanácsokkal látott el másokat, ő volt a halhatatlan, ő volt a bölcs, és most, amikor jól jönne valami okosság, semmi nem jut eszébe. Azt hitte, az első a legnehezebb, csak el kell viselni, és már kész is, de ilyen még sohasem volt. Ez most valami más, valami teljesen új, és erre nem tudott előrukkolni semmivel. Nem tudta, hogy élje túl.

Az öreg kontinensre utazott, New York már nem tartogatott számára semmit a fájdalmon és a keserűségen kívül. A gyorsabb repülés helyett a vízi utat választotta. Nem sietett sehová, elég ideje volt, és az alatt a néhányszáz év alatt már bejárta a világot, nem sok izgalmat tartogatott számára a jövő. Főleg nem így, hogy azt hitte, mindennek vége, miközben az élet folyt tovább a maga medrében.

Pedig remélte, már boldogak lehetnek. Az egyetlen akadály, ami közéjük állt, elhárult. Azt gondolta, most végre leélhetnek egy teljes életet együtt, hogy aztán majd öregen egymás karjaiban haljanak meg, de ezt is elvették tőle. Ötszáz év alatt a sors őt mindig csak bűntette, ezért próbált meg mindig valami szórakozást, egy kis örömet találni a napokban. Milyen naiv volt, hogy azt hitte, végre meglelte, mintha semmit nem tanult volna ez idő alatt.

Jött a végső csata, és a fiú úgy halt meg, hogy el sem mondhatta neki, mit érez iránta. Mert ezt nem elég csak egyszer elmondani, újra és újra hallani kell, ő pedig ott sem volt, amikor szerelme az utolsókat lehelte. Meg akarta menteni, de nem jutott közelebb, és amúgy sem tudott volna már mit tenni. Legalább ott lehetett volna a végső pillanatokban, hogy megnyugtassa, segítse őt, de még ezt sem tudta megtenni.

Aztán egyszer csak vége volt, Sebastian végleg elesett, Simon adta meg neki a kegyelemdöfést feláldozva magát ezzel. Együtt távoztak a világból, és ha van valami a halál után, biztosan nem ugyanarra a helyre kerültek. Az a sok élettelen test mind ott hevert, annak bizonyítékaként, hogy kemény harccal érték el a győzelmet.

Másnap Magnus elment ugyan a temetésre, de nem sokat fogott fel belőle. A sok elhunyt Árnyvadász között ott volt Alec, Robert, de még Sebastian is. A fiú olyan békés volt, ahogy Magnus nem látta még életében, és csak ekkor tűntek fel neki az apjával mutatkozó hasonlóságok. Maiát a farkasok búcsúztatták a hagyományoknak megfelelően, Simon pedig rendes zsidó temetést kapott, Clary ragaszkodott ehhez. Ő és Jace csak halványan emlékeztettek arra a két fiatal szerelmesre, akik pár hete voltak. Isabelle-t itt látta utoljára, a lány úgy döntött, Vasnővérnek áll. Az a lány, aki korábban kijelentette, hogy soha nem vetemedne ilyesmire, összepakolt és beköltözött az Adamantin Citadellába.

A ceremónia végeztével Magnus felszállt az első hajóra, ami elvezetett az országból. Nem érdekelte, merre megy vagy meddig tart, csak nem akarta a várost látni többet. Azt a helyet, ahol annyi minden emlékeztette rá. Azt hitte, a távolság majd jót tesz, de tévedett. A fájdalom nem csökkent, ő pedig nem tudott mit kezdeni ellene. Hiába volt tisztában vele, néhány évtizedig kell csak elviselnie ezt a kínt, tudta, a halálban sem talál majd megnyugvást. A halandóságát visszakapta, de a lelkét nem, ő nem fog egy másik életben Aleckel találkozni, sosem kel át a folyón. Mert őrá semmi sem vár ezután, néhány év, és eltűnik majd a sötétségben, ahogy az jár neki.

Én így képzelem: Jelenet a CoHF-ből - Anett alkotása

Jelenet  a CoHF-ből – amit nem szeretnék

Igazából ez elég nagy hülyeség, de az alkotói ihletem csak ennyit adott meg nekem. És a többiek valószínűleg komoly dolgokat fognak írni: ha másra nem is, de egy röhögésre jó lesz ez. Bocs, ha nem nyomon követhető (nem az), az alján összefoglalom.

- Clary! Ez meg mi a fene? – rohant ki Jace a lány hálószobájából.

- Micsoda? – nézett fel Clary csodálkozva.

- Hát ez? Miért rajzoltad le magadat Aleckel csókolózva? Ráadásul aláírtad, hogy Mrs. Clary Lightwood. És ne próbáld beadni, hogy az más, túl jól rajzolsz hozzá. Szóval, mi ez?     

- Az… az… - Clary elsírta magát, amin Jace kicsit ledöbbent. – Jaj, bocsánat, kérlek, bocsáss meg! Nem… Nem akartam…

- Mit? Mit nem akartál? Clary, te szerelmes vagy Alecbe? Mióta?

- Én… Néhány hete. De csak azért mert esélytelen! Én téged is szeretlek.

- De nem szerelemmel, igaz? – torzult el Jace arca.

- Nem.

- Te jó isten, szóval ezért voltál…

Jace-t Magnus ismerős hangja szakította félbe.

- Hogy képzeled, Alec? Hogy volt hozzá képed? Nem elég, hogy meg akartad rövidíteni az életem - és én megbocsátottam – de még csak igaz se volt? Csak ezért tetted? – Magnus szörnyen dühösnek hangzott.

- Azt mondtad, tudod, milyen az igazi szerelem érzése! Azt mondtad, azért mindent meg kell tenni, és én megpróbáltam elkápráztatni, reméltem, hogy az elérhetetlenségem kíváncsivá teszi! Csak két hiba csúszott be: Jordan és te! Asszem, valami szerelemfélét érzek feléd, de én nem érezhetek ilyet! – Alecék most fordultak be a sarkon. Magnus keze kéken szikrázott, és mindketten úgy néztek, mint egy haslövéses mosómedve. Alec arcán elkeseredettség is keveredett reménnyel, Magnus arca viszont maga volt a döbbenettel elegyített düh.

- Én? Engem szeretsz? Te szórakozol velem? Hogy voltál képes? Ráadásul egy vérfarkas miatt? Maia miatt? És mi van Jordannel? Ezért voltál vele ilyen goromba? Úristen, boszorkánymester vagyok, hogy nem vettem észre? Hogy bízhattam benned?

- Maia?! – hőkölt hátra Jace, Alec és Magnus pedig megtorpantak.

- Ó! Ti hallottátok… amit beszéltünk? – sápadt el Alec.

- Igen. Igen, hallottuk. Mi is van Maiával? Ugye, Alec ,te nem… táplálsz iránta mélyebb érzelmeket? –

- Alec, te meleg vagy nem? – vágott közbe Clary.

- Nem, igazság szerint nem. Csak… eljátszottam – Alec feje vérvörös volt.

- Eljátszottad?! - Tátotta el a száját Jace. - De… te még le is… izé… feküdtél vele. Minek? Várj, persze, el akartad kápráztatni Maiát. De hogy gondoltad ezzel?

- Nem tudom! Sose volt dolgom lányokkal így, meg fiúkkal sem! Honnan tudjam, hogy kápráztassam el? Meg így Izzy is boldog lett!

- Izzy? - nézett rá Clary. - Ő se tudja? Még Izzy se?

- Nem! Nem akartam, hogy bárki…

- Fogd be, Alexander! - förmedt rá Magnus. - A lényeg világos: ez egy csaló, hazug, béna ember, aki ráadásul még csillámot se hajlandó magára szórni. - Ezt Magnus úgy mondta, mintha ez lenne a legnagyobb bűne. Talán az ő szemében ez is volt.

- Én most megyek. Próbálj meg nélkülem túlélni, kis árnyvadász - Ezzel Magnus elviharzott.

Az ajtónál Simonba ütközött.

- Te meg mit keresel itt, Selwyn? Ezen az ajtón úgysem jutsz be!

- Tudom. Bekiabálok Clarynek. El kell mondanom neki valamit.

- Mit? Nekem elmondhatod, több titkot tartottam meg, amennyit el tudsz képzelni.

- Szerelmes vagyok belé. Még mindig… - mondta Simon elhomályosult szemekkel.

- Miiiii? - hallatszott a sikítás Simon mögül, aki megpördült maga körül és úgy meredt Isabelle-re.

- Mit keresel itt? Azt hittem, a parkban maradtál!

- Hát nem! Tudni akartam, miért hagytál egyszer csak úgy ott, mint aki az atomháború elől menekül. De most azt kívánom, bár ott maradtam volna.

- Én… bocsánat, Izzy…

- Felejtsd el! - mondta Izzy, majd felszegett fejjel és suhogó szoknyával távozott.

- Ilyen az élet, Samuel! Most pedig fel kell hívjam Raphaelt.

- Minek?

- Megkérem a kezét.

* Három perccel később*

- Igent mondott.

*Luke házánál*

- Mi az Angyal??- kiáltott Luke, ahogy Isabelle szó nélkül felrohant a verandára.

- Mi a baj, Isab… - Luke nem fejezhette be: Isabelle odaállt elé és megcsókolta, de úgy, mintha az élete múlna rajta.

-Ezt meg miért…?

- Csak úgy. Ne kérdezz, tűrj - azzal Izzy úgy távozott, ahogy jött.

-Luke? - hallotta meg a férfi azt a hangot, amit mindennél jobban ismert. Jocelyn.

- Ez mi volt? Miért hagytad neki? Pont neki? Csak egy gyerek… és te pedig egy felnőtt vagy, és…

- Nem tudom, Jocelyn. Kérlek, ne fújd fel…

- Felejtsd el, jó?! - kiáltott Jocelyn, és az autójához futott. Miután hazaért, eleredtek a könnyei, amiket eddig visszatartott. Hogy bízhatott meg benne? Elkeseredettsége hamarosan dühvé változoot. Döntött. Fogott egy papírt és tollat, és írni kezdett.  Sebastian! Segítek neked, de egy feltétellel, hogy…

*az Intézetben*

- Ezért meghalsz! - ordította Jordan, ahogy Alec felé futott, kieresztett karmokkal.

. Mi a …

* csata*

- Ez mi volt?

- Szerelmes vagy Maiába! Megérdemelted!

- Szerintem inkább legyünk barátok és agonizáljunk együtt!

- Végül is…

Tehát: Clary igazából Alecbe szerelmes, aki nem is meleg és bele van zúgva Maiába, Magnus megsértődött és elveszi férjül Raphaelt. Simon még mindig szerelmes Clarybe, és ezért bosszúból Isabelle megcsókolja Luke-ot, amit Jocelyn meglát és ezért szövetkezik Sebastiannal azzal a feltétellel, hogy…

Én így képzelem: Jelenet a CoHF-ből - Cassye alkotása

                                                      Én így képzelem – Jelenet a CoHF-ből

                                                                  A víz elmossa mind

                                                                                 Alec

  A Brooklyn folyó jeges vize ráfröccsent a partján álló Árnyvadász fiúra. A doboz, melyet alig pár másodperce hajított a sötét vízbe kezdett el süllyedni. A vékony kartondoboz és annak tartalma már szinte teljesen átázott. Nem olyan dolgok voltak benne, amit bárki is értéknek nevezett volna, csak egy összetört szívű fiú élete. Alexander Lightwood úgy gondolta, hogy ha vízbe dobja az emlékeit, kicsit könnyebb lesz, de nem így történt.Egyre csak nézte ahogy a doboz az emlékeivel együtt kezd teljesen eltűnni. Majd feleszmélt és az utolsó pillanatban kimenekítette a doboz tetején úszó átázott fényképeket.

  Két férfi volt rajtuk... Mosolyogtak. Alec még emlékezett rá mikor készültek. Alig két hete a Berlini Állami Operaház előtt. Arra is emlékezett, hogy milyen boldog volt. Akkor azt hitte, hogy ez örökké tart, örökké boldog lesz Magnus mellett, de ez az álma alig pár órája megsemmisült.

"Nem akarlak többet látni" "Menj el..." A szavak mint éles kés úgy hasítottak Alec szívébe. Vége. Mindennek vége, és még csak arra sem volt lehetősége, hogy megmagyarázza szerelmének a kialakult helyzetet. Magnust nem érdekelték a kifogások, ahogy az sem, hogy Alec nem fogadta el Camille ajánlatát. Mérlegelte a helyzetet és úgy döntött Camille-nek hisz sutba vágva az elmúlt közel 4 hónapot. - Négy hónap... Ezt alig ha lehet kapcsolatnak nevezni, inkább csak egy kis szerelmi kalandnak. Talán nem is jelentett mást Magnusnak. Talán a férfi nem is szerette őt. Alec nem tudott másra gondolni. Mert mi van ha igaz? Mi van ha Magnus csak kihasználta, és ő csak egy újabb név a Boszorkánymester szeretőinek listáján. Mi van ha csak egy indokra várt amiért szakíthat vele  A gondolatra újabb könnycseppek folytak végig az arcán.

Gratulálok! Itt állsz 18 éves felnőtt férfi létedre, és azért hisztizel mert dobott a pasid aki talán sosem szeretett. Alec letörölte a könnyeit az arcáról, nem akarta, hogy így lássák, összetörten, kisemmizve...

Vetett egy utolsó pillantást a kezében tartott ázott képekre, majd egy sóhaj kíséretében bedobta azokat a sötét - mocskos vízbe. Majd a víz elmossa mind...

Lámpagyújtás 2013 - Árnyvadász szekció

Sziasztok!

Ma kint voltam a Lámpagyújtáson, és készítettem nektek pár fotót a Cassandra Clare könyvekről. Jelentem, minden Cassie könyv kapható (na jó, a Bukott angyalok városa kifogyott, de a többi van), a Bane krónikákra pedig brutális kedvezmény van!

Jamie egy jótékonysági rendezvényen

Sziasztok!

Jamie 19-én a Royal Brompton & Harefield NHS Foundation Trust jótékonysági rendezvényén járt, és egy verset olvasott fel. 

Íme egy kép a programról és a helyszínről:

A továbbra kattintva pedig a rajongókkal készült képeket láthatjátok Jamie-ről!

Kamper Gergely is dedikál!

Sziasztok!

A hétvégén, péntek, szombat, vasárnap lesz a Bálnában a Könyvmolyképző Kiadó rendezvénye, a Lámpagyújtás. 

Ez minket - a könyvek mellett - azért is érdekelhet, mert itt tartjuk a téli, II. Árnyvadász találkozónkat (szombat, 13:00-tól), bevezető áron lesz kapható a Bane krónikák, illetve ami jó hír, hogy Kamper Gergely, Cassandra Clare könyveinek fordítója dedikál a helyszínen!

Íme a részletes program:

Péntek:

15-16 óra: Cselenyák Imre

Szombat:

10-11 óra: Andrew Lucas McIlroy

12-13 óra: Spirit Bliss

15-16 óra: K. László Szilvia

17-18 óra: Kamper Gergely fordító

 Vasárnap:

10-11 óra: On Sai (Varga Bea)

12-13 óra: Helena Silence és Kemese Fanni

15-16 óra: Kozári Dorka

Az Árnyvadász találkozóról pedig ITT tudhattuk meg.
ITT pedig a Lámpagyújtás eseménye Facebookon. 

6000 poszt!

Sziasztok!

Jelentem, ez a nap is eljött! Az előző, Bane krónikák borítókról szóló bejegyzés volt a 6000. közzétett poszt az oldalon!
 

Maureen Johnson és Sarah Rees Brennan látták a magyar TBC borítókat!

Sziasztok!

Gondoltam, veletek is megosztom - a két tervezőnek, Reginek és Balázsnak már elújságoltam -, hogy Maureen Johnson és Sarah Rees Brennan, a Bane krónikák novellák társszerzői látták a magyar borítókat, és retweetelték is!

Újabb Vanity Fair kép Lilyről

Karácsonyi Kívánságlista játék

Sziasztok!

A Könyvmolyképző új játékot indított. A játék lényege, hogy a Könyvmolyképző webshopban bejelöljétek, hogy mi az a könyv, amit szívesen kapnátok karácsonyra. (Van egy külön erre a célra szolgáló gomb.) Illetve tartozik hozzá egy Facebook alkalmazás, ami összegyűjti ezeket, és egyrészt összeáll a te saját karácsonyi kívánságlistád is, másrészt láthatod, mit kértek mások. Természetesen meg is oszthatod a kívánságodat. 

A végén pedig a nyertes választhat is magának egy puha kötésű könyvet!

Tehát akkor itt tudtok válogatni:

• Könyvmolyképző webshop
• Facebook alkalmazás

Bane krónikák minihírek

Sziasztok!

Megkaptam az első két Bane krónikák novellát, úgyhogy most már kicsit többet tudok mondani. :)

Szerintem élőben még sokkal gyönyörűbb a borító, mint gépen volt!

A nagy betűk dombornyomottak és fényesek, a címnek pedig a körvonala dombornyomott.

A gerincén is ott a megfelelő betű, de mivel elég vékony, annyira nem látszódnak.

Tettem fel a két könyvről képeket a Facebook oldalra, bár az esti fényviszonyok nem a legjobbak, sajnos nem látszik a csillogás meg a dombornyomás. :(

Mindenesetre ha valaki kíváncsi, a képeket megnézheti ITT. (Körbefényképeztem minden oldalról.)

És hogy a korábbi kérdésre válaszoljak az oldalszámokkal kapcsolatban:

Mi történt Peruban? - 56. oldal
A szökevény királyné - 55. oldal

Kb. olyannak képzeljétek vastagságra őket, mint az Easy Readers könyveket.

Magnus karácsonyi partija - Anett alkotása

Anett szeretné elmondani, hogy ez egy hangulatkép, azaz a hangulatot hivatott ábrázolni színekkel, és reméli, "hogy azért egy kicsit lejött Magnus." Szerintem igen. :)

Magnus karácsonyi partija - Fummie alkotása

Csak a mienk

- Nem értem, minek ide ennyi ember. Ennek rólunk kell szólnia, nem? – mérgelődött Alec a sarokban. Hátát a falnak döntötte, karjait maga előtt egymásba fonta, és cseppet sem törődött vele, hogy az új, barna öltönye összegyűrődik. Utálta az egészet, csak szerelme miatt viselte el, jó volt látni az arcán szétterülő boldogságot, és tudta, hogy később ki lesz engesztelve.

- De hát rólunk szól, és egy kicsit a karácsonyról. A dekoráció is minket ábrázol, és nézd – a férfi a fiú arcát a szoba közepe felé fordította, ahol a vendégek egymással beszélgettek –, Árnyvadászok, vámpírok és vérfarkasok egymással iszogatnak a mi boldogságunkra. Hát ki másról szólna ez az egész, ha nem rólunk?

Magnus még mindig a narancssárga öltönyét viselte, ami a ceremónián is rajta volt. Át akart öltözni, de Alec morcos tekintetére megváltozott a véleménye. A fiú azt mondta, ha ő nem öltözhet át, akkor a boszorkánymester sem, márpedig neki sokkal könnyebb elviselnie ezeket a hülye göncöket. A végső érvet Isabelle dobta be, miszerint így annyira összeillenek, hogy semmiképpen sem válthat ruhát.

- Rólad. Megint csak egy újabb partit szerveztél, az emberek felét nem is ismerem. Ha már Izzyvel belerángattatok ebbe, legalább azt szerettem volna, ha csak a barátaink vannak itt. Erre te meghívtad New York összes alvilágiját. Még a tündérek is itt vannak – mutatott az egyik bárpultnál álló tündérfiúra.

- Felejtsd el az embereket, ez a mi napunk. Örülj neki, bulizz!

- Tudod, hogy nem szeretem a tömeget, hogy bulizzak, amikor mindenki minket néz?

- Úgy, hogy elfelejted őket. Megmutatatom, hogy kell – azzal Magnus magához húzta Alecet egy igencsak intim csókra. Alec egy pillanatra lefagyott, nem a csóktól, azt már annyiszor csinálták, hogy semmi szokatlan nem volt benne, de úgy érezte, mindenki őket nézi. Azonban ahogy Magnus közelebb húzódott hozzá, minden gondolata elszállt, és csak az érdekelte, hogy minél jobban beleolvadjon a férfi ölelő karjaiba. Egy perccel később, amikor szétváltak, a fiúnak újra visszatértek a gondolatai.

- Biztos vagy benne, hogy jó ötlet volt mindenki szeme láttára ezt csinálnod? – rótta meg Magnust.

- Ugyan már, egy sötét sarokban vagyunk, senki sem néz minket, az italuk fontosabb náluk. Vagy a világító karácsonyfa a másik sarokban, amit nem is tudom, miért engedtem be a házamba.

Alec körbenézett, és tényleg kevesebb emberrel találkozott a tekintete, mint várta volna. Egyedül Clary és Jace fordították arra a fejüket, összebújva táncoltak, de ahogy a friss házasokat nézték, mosoly ragyogott fel az arcukon. Talán tudtak valamit, amit Alec nem.

- Szeretlek, Alexander Lightwood. És most gyere velem táncolni, mert ez az este csak a mienk – rángatta maga után a terem közepe felé a fiút Magnus. Ő pedig hagyta magát, mert tudta, nem létezik nagyobb öröm annál, mint amikor boldoggá teheti azt az embert, akit a világon a legjobban szeret.

Magnus karácsonyi partija - Cassye alkotása

Magnus Bane karácsonyi partija

A kék és a fehér szín mindig is jól állt Magnusnak. Ahogy a strassz kövek vidáman megcsillantak a karácsonyfa égők fényében a férfi elmosolyodott. Szerette magát nézegetni a tükörben, főleg amikor különleges alkalmakra öltözött ki. Mostani szerelése egy fénylő Alec szemszínével megyeggyező strasszos ingből és egy fehér bőrnadrágból állt melyet szegecsekkel díszített. A Boszorkánymester hiába keresett a stílusának megfelelő üzletet, sosem talált. Így hát nagyrészt maga varrta a ruháit.  Hírtelen egy kéz karolta át a derekát.                                                                          - Föld hívja Magnust! - A hang mély volt, mégis lágy, és ahhoz a személyhez tartozott, akiért Magnus bármire képes lett volna. Alexanderhez.                                                                                         - Már fél órája állsz a tükör előtt, és magadat bámulod. Nézd, én megértem, hogy fantasztikusan nézel ki, de öt perc múlva itt lesznek a vendégek, és még semmi sincs kész...            Erre már a férfi felkapta a fejét.                                                                                                                                 - Nos az előbbi kijelentéseddel egyet értek, és ha már itt tartunk, mocskosul sexy vagy öltönyben... - macska szemeit végigfutatta Árnyvadász kedvese szerelésén. Feket öltöny volt rajta - nem meg lepő módon...  Alec folyton feketébe öltözött, pedig  az a kék szem és  szénfekete haj többet kívánt. Az öltönyhöz halvány kék ing és vékony szintén fekete nyakkendő is társult. - Wow! Milyen.... színes. - Mondta egyhangúan Magnus, majd csettintett.                                                                                                                                          Mire Alec észbe kapott öltönye hajtókáját már strasszkövek, haját pedig csillámok borították el. - Magnus! Ne! Csak ezt ne!  - Kiáltotta bepánikolva Alec, és próbálta lesöpörni magáról a csillámport. - Márpedig de, Magnus de.... - felelte kacagva a Boszorkánymester.                       Ne ellenkezz Alexander, tudod, hogy hiábavaló. Másrészről, ha megnéznéd magad egy pillanatra, észreveheted, hogy iszonyat jól nézel ki.                                                                           Alec csöppet elfogulva bár, de a tükörbe nézett... és ledöbbent. A strasszkövek feldobták egyébként egyhangú és unalmas szmokingját. A csillámok pedig mint csillagok a fekete égen, úgy csillogtak a hajában... Ábrándozását a kaputelefon rikácsolása törte meg.                             Alec összerezzent, majd felvette az idegtépő hangot kiadó pokoli szerkezetet. Gondolatban megjegyezte, hogy érti szerelme miért olyan morcos mindig a kaputelefonban. - Ki az?  - kérdezte türelmetlenül. - Ki lenne? - Szólalt meg egy épp ugyan annyira türelmetlen hang, amit Alec annyira ismert mint a sajátját. Jace. - Ja...jó... nyitom! - Felelte akadozva, majd letette a kaputelefont és megnyomta a beengedő gombot. Ezután hátrafordult a még mindig saját magát stírölő Magnushoz. - Itt vannak a vendégek! Kapd össze magad!

Magnus elnevette magát kedvese idegességén. A férfi már vagy 1000 partyt szervezett, Szerelme pedig már fél éve vele élt, mégsem szokta még meg a trükkjeit. Csettintett még egyet, mire a penthouse (tetőtéri lakás) falait selytelmes fénybe vonta a több száz égősor, amiket Magnus elővarázsolt. A plafonból ezüst színű hópelyhek hullottak alá szüntelenül.     A sarok felöl lágy hangon szóltak a karácsonyi dalok a férfi kedvenc tündérzenekara előadásában.   Magnus körbenézett, és elégedetség töltötte el a szívét. Mindig is a kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a party szervezés. Odakint elkezdett esni a hó, ami még hangulatosabbá tette az egyébként is varázslatos karácsonyi díszítést. Ekkor kinyílt az ajtó, és Alec lépett be rajta kék szövetkabátjában dércsípte arccal. Őt körülbelül 20 vendég követte. - Kezdődhet a buli! - Kiáltotta el magát Magnus.  

Magnus karácsonyi partija - Villő alkotása

-Igen, szóval ez a titkos Mikulás. - mosolygott Simon.

-Én még mindig nem értem miért játsszuk ezt. – mondta Jace, miközben Simon háta mögött grimaszolt.

-Mert játsszuk és kész. – állt Clary Simon mellé.

-Ti tudjátok. De ha én húzom Lewist, senki se csodálkozzon, ha kap egy vécépumpát.

-Már miért lenne szükségem egy vécépumpárara?

-Egy szóval sem mondtam, hogy örülni fogsz neki.

-Nem tudnátok békén hagyni egymást? – hitetlenkedett Izzy.

-Nem.

-De. – vágta rá egyszerre a két fiú.

-Kezdjük már el, mert az idő pénz, és a pénz pedig kell annak, aki minőségi sminkeket használ. – mondta Magnus, miközben átkarolta Alecet.

-Jól van, na. – mindenkinek osztott egy-egy papír fecnit, és a tollat körbeadva ráírták a nevüket a lapokra.

Aztán Simon körbement, és mindenki sorban beledobta a papírját egy sapkába. Clary, Jace, Izzy, Magnus, Alec, Maia, és végül Simon is. Majd Simon újra körüljárt, és mindenki húzott a kalapból. Amikor Clary-re került a sor, izgatottan nyúlt bele a sapkába. Kiválasztott egyet, és kiemelte. Magnus neve szerepelt a papíron cirádás betűkkel.

-Amúgy mi van Jardan-nel? – kérdezte Iz.

-Á, valami továbbképzésen van. A fene tudja minek.

-Na, most már el lehet menni? – kántálta folyamatosan Magnus.

-Igen.

-Akkor sziasztok! – majd csettintett az ujjával, és eltűnt.

-Nos, akkor gondolom, én majd sétálok egyedül. – mondta kissé letörten a fiú.

-Nem jössz el az intézetbe velem?

-De. Menjünk! – azzal ők is elviharoztak.

Lassan mindenki szétszéledt. Izzy testvérével tartott, Maia fogott egy taxit, Simon pedig Clary-val indult el a metró felé.

-Te kit húztál? – kérdezte rögtön Clary.

-Ne már! Ez titok.

-Naaa… Légy szíves!

-Jól van, na. Jace-t.

-Komolyan???

-Igen. És te?

-Magnust.

-És mit fogsz neki venni?

-Egész idáig ezen pörgött az agyam. De szerintem valami menő képkeretet, és telerakom az egészet Magnus-Alec képekkel.

-Ez egy tök jó ötlet. Én arra gondoltam, hogy Jace-nek veszek egy gumikacsát, varrok neki egy mini árnyvadászruhát és alkoholos filccel rúnákat rajzolok rá.

-Ez is tök jó! Bírni fogja.

-Akkor jó. – menetközben már le is kellett szállniuk, úgyhogy elköszöntek, és sok sikert kívántak egymásnak.

Clary rögtön nekilátott a készülődésnek. Miután összeszedte a cuccait, elindult a legközelebbi plázába, és keresett egy lakberendezési boltot. Ott aztán a képkeretekhez ment nézelődni. Talált is egy ötleteset. A képkeret egy kockát formázott a térben, ami mellesleg még forgott is. Így hat képet is bele tudott tenni. Megvette, és elindult az Intézetbe. Ugyanis a képkerethez képek is kellenének, ami neki egy szál sincs a fiúkról. Jace-t az edzőteremben találta, ahogy éppen késeket hajigál.

-Szia.

-Szia. – mondta Jace meglepődve.

-Tudnál segíteni nekem?

-Attól függ miben. – válaszolt elég gyanakvó tekintettel.

-Add ide a telefonodat!

-Na, ne. A tévében azok az idegesítő lányok is mindig így kedzik.

-Nyugi, ez nem SMS razzia. Csak add ide!

-Hát jó. – majd vonakodva átnyújtotta a telefont.

-Köszönöm. – feloldotta a telefont, és elkezdett kutakodni a képek között. Jace-nak csak annyi tűnt fel, hogy az egyik telefonról a másikra küld át valamiket, ezért így szólt:

-Nagyon remélem, hogy nem a pucér képeimet küldözgeted magadnak.

-De. Csakis. – mondta a lány a szemét forgatva. Valójában azt a mappát küldte át magának, amit Magnus küldött a nyaralási képeikkel. Miután kész volt, visszaadta a telefont Jace-nak és indult is előhívni a kedvenc képeit. Amikor azzal is megvolt, hazament és berakta a képeket a helyükre. Most már csak egy dolgot nem tudott: hogy mit fog kezdeni magával karácsonyig.

***

-Ki kezdi? – kérdezte izgatottan Simon.

-Kezdem én! – mondta Izzy. Ő és Maia egymást húzták, mindketten sminket vettek a másiknak. Jace Alec-et húzta, ő valami nagyon menő és új szeráfpengét kapott. Alec Clary-t húzta, ő egy szív alakú medált adott neki, amit ki lehet nyitni, benne Jace mosolygós arcával. Magnus Simont húzta, ő egy termosztátot ajándékozott a fiúnak, amibe bele volt gravíroztatva, hogy Egészségedre. Aztán Clary is odaadta a képkeretet Magnus-nak, aki nagyon örült. Végül pedig Simon-ra került a sor.

-Ne már. Engem Lewis húzott? – kérdezte szánakozva Jace.

-Ó, igen. – azzal átnyújtotta a gondosan becsomagolt csomagot. A fiú mit sem sejtve kinyitotta, és a fejét rázva kivette a kacsát a dobozból. Erre természetesen mindenki elkezdett nevetni. Egész élethűre sikeredett. Ezután már mindenki elkezdett cseverészni a másikkal, enni-inni, és a többi szokásos dolgokat csinálni. Valaki karon ragadta Clary-t, és a fülébe súgta, hogy boldog karácsonyt. Az a valaki természetesen Jace volt. Clary hátrafordult, és megcsókolta őt. Majd miután elváltak egymástól, a lány is így szólt:

-Boldog karácsonyt!

Magnus karácsonyi partija - Lyra alkotása

Apróbb CP2 SPOILER!!

 – Mégis mit vegyek fel? – rohangált fel-alá a lakásban Magnus Bane. Karácsony van, és mint mindig, most partit szervezett, de a mai nem csak egy átlagos parti. Ma a családja, és barátai jönnek el. Az a furcsa, hogy Árnyvadászokat is meghívott. Újabban velük barátkozik, de alvilági szövetségesei nemigen nézik jó szemmel. Mit számít az, – gondolta Magnus – csak találjak végre valami jó ruhát. Minden egyes szekrényét feltúrta. Végre az utolsóban, Alec ruhái között, megtalálta a megfelelő darabokat. Egy csillámos, lila csőnadrágot és egy lila flanelinget választott. Cipőt nem vett fel, minek. Gyorsan belőtte a haját, és nekiállt feldíszíteni a házat. Mit tesz ez egy boszorkánymesternek! Kék szikrák röppentek elő a kezéből, mire Miau Ce-Tung, akiről eddig nem vett tudomást, hatalmasat ugrott. Magnusnak eszébe jutott, hogy a macskát be kell öltöztetnie rénszarvasnak. A macska felé fordult, mire az azonnal eliszkolt volna, de gazdája eltorlaszolta az útját, és az állat hirtelen megrázkódott, majd barna ruhában majdnem felugrott a plafonig. Magnus körbe nézett a lakásban. Minden tökéletes lett. Amikor megszólalt a csengő, ugyanúgy felugrott, mint az előbb a macska. Megérkeztek! Hanyatt-homlok rohant ajtót nyitni.

 – Gyertek be – tárta szélesre az ajtót. Kicsattanó örömmel nézett végig a meghívottakon. Catarina Loss, Tessa Gray, Jem Carstairs, Jocelyn Fray, Maryse Lightwood, Isabelle Lightwood, Jace Lightwood, Clary Fray és Seamus… Simon Lewis. Alec?!

 – Alec? – súgta Magnus Izzy-nek.

 – Mindjárt jön, semmi baj, és azt üzeni, hogy tedd le a feneked, és ne hívogasd – tájékoztatta a lány Magnust. A boszorkánymester nagyot sóhajtott, de nem mert Izzy-vel szembeszállni. Nagyon harcias tud lenni. Inkább továbbállt, hogy Catarinával, gyerekkori barátjával, beszélgessen az elmúlt évekről. Körülbelül egy óra, Alec toppant be. Magnusnak leesett az álla. Alec hajában apró hópelyhek foglaltak helyet. A fiú szeme, ha lehet még kékebb volt, mint máskor, de nem is ettől esett le Magnus álla. Alec egy flitteres nadrágot viselt, fekete izompólóval. A pólóra strasszokból ezt rakták ki: „My boyfriend’s a warlock!”*

 – Tényleg hasonlít Willre – törte meg a csendet egyszerre Tessa és Jem. Alec arca elkomorodott. Magnus még mindig nem mesélt neki a múltjáról, ezért is volt mostanában ilyen haragos a fiú. Itt az ideje, hogy családi, baráti visszaemlékezést tartsanak.

 – Mindenkit átinvitálok a nappaliba, hogy karácsonyi visszaemlékezést tartsak Alec kérésére! – kiáltotta el magát Magnus. A társaság egyszerre indult meg az említett helyiség felé.

 – Nos, mindenki foglaljon helyet. Először is honnan ismerem Tessát és Jemet? Az 1800-as években találkoztunk Londonban. Jem és Will parabataiok voltak. Egy nap, Will eljött hozzám, hogy segítsek neki. Abban a hitben élt, hogy nem szerethet senkit, mert egy csalfa démon átkot tett rá. Azért jött el hozzám, hogy vegyem le róla, mert szerelmes egy lányba, de ha az átok továbbra is él, a lány meg fog halni. Ez a bizonyos lány, Tessa volt. Aztán azt is elmondta, hogy hiába való volt a kutatás, mert a lány Jem menyasszonya, és ő soha nem lenne képes elvenni a legjobb barátja, testvére boldogsását.

Magnus még nagyon sokat beszélt az életéről. A többiek vegyes érzelmekkel fogadták. Jace mereven bámult maga elé, Tessa és Jem egymás vállán zokogtak, Clary és Jocelyn megkönnyezték a történeteket. Isabelle érdeklődve hallgatta, míg Simon állandóan közbeszólt. Maryse és Catarina sok helyen bólogatott. Maguk is ismerték a boszorkánymester életét. Alec pedig végig egy helyben ült. Sorra vette magában a történteket, és végre megértette, hogy Magnus miért nem beszélt eddig a múltjáról. Majdnem minden szerette odaveszett, betegségben, öregségbe, háborúban. Alec még csak belegondolni sem mert, milyen érzés lehet, lehetett. Megértette Magnust. Ő sem akarta elveszíteni a családját. Végig nézett a mostanra önfeledten bulizó társaságon. Szerencsésnek mondhatta magát. Miattuk. Halkan odasomfordált Magnushoz.

 – Most már megértelek, cukorborsó – mosolyodott el halványan. Magnus válaszul magához szorította, de olyan erősen, hogy Alec alig kapott levegőt, de nem bánta, inkább így haljon meg. Szerelme ölelésében.

 – Most már nincs titkom előtted.

*My boyfriend’s a warlock!=A barátom egy boszorkánymester!

Folytatódik az akció!

Sziasztok!

Folytatódik az óriási Könyvmolyképző akció!
Bár a tegnapi akció véget ért, ma éjfélig egy nagyon hasonló tart, minden maradt, a különbség annyi, hogy 1%-kal csökkent a kedvezmény, de még így is jelentős!
Cassie minden könyvére is érvényes természetesen! -32% az ÖSSZES Könyvmolyképző könyvből, és még valamilyen ajándék könyvről is szól a fáma, erről részleteket egyelőre nem tudok. Két könyvtől pedig még mindig ingyen szállítanak. (Érdemes lehet lecsapni a Bane krónikákra! Illetve ha valakinek még hiányzik, A hercegnőre is. És még tart a rúnás pólós akció is.)
FRISS! Elvileg az ajándék könyv random képződik, kvázi zsákbamacska. De a kedvezmény már megéri. :D

Mindenesetre a linkek Cassie könyveihez, hogy ne kelljen keresgetni:

KEMÉNY KÖTÉS:

• Csontváros (filmborítós kemény)
• Hamuváros
• Üvegváros
• Bukott angyalok városa
• Elveszett lelkek városa
• Az angyal
• A herceg
• A hercegnő
• Mi történt Peruban?
• A szökevény királyné

 PUHA KÖTÉS:

• Csontváros (filmborítós)
• Hamuváros
• Üvegváros
• Bukott angyalok városa
• Elveszett lelkek városa
• Az angyal
• A herceg
• A hercegnő
• Mi történt Peruban?
• A szökevény királyné