Új kép a film oldalain

Sziasztok!

Új képet osztottak meg a Csontváros film Facebook és Twitter oldalán. Íme:

Will/Tessa videó

Will befejezetlen levele a családjának

Extra/Kimaradt rész Cassie-től:

Will befejezetlen levele a családjának

Apám, Anyám, my Chwaer fach*.

Ma van a tizenhetedik születésnapom. Tudom, hogy azzal, hogy írok nektek, megszegek a Törvényt. Tudom, hogy valószínűleg darabokra szaggatom ezt a levelet, amikor befejeztem, ahogy minden korábbi születésnapomon tettem tizenkét éves korom óta. De akkor is írok, hogy megemlékezzem az alkalomról, ahogyan sokan évente elzarándokolnak a sírokhoz, hogy emlékezzenek a szeretteik halálára. És mi nem vagyunk halottak egymásnak?

Kíváncsi vagyok, hogy amikor felkeltetek ma reggel, emlékeztetek-e arra a tizenhét évvel ezelőtti napra, amikor fiatok született. Kíváncsi vagyok, gondoltok-e rám, elképzelitek-e az életemet itt, a Londoni Intézetben. Kétlem, hogy el tudjátok képzelni. Itt minden annyira más, mint a mi házunk a hegyekben, és az óriási, tiszta kék éggel és a végtelen zölddel. Itt minden fekete és szürke és barna, és a naplementét füst és vér színezi.

Kíváncsi vagyok, aggódtok-e, hogy magányos vagyok, vagy hogy anya, mint mindig, félt-e, hogy megfáztam, mert megint kalap nélkül mentem ki az esőbe. Itt senki sem aggódik ezek miatt. Annyi minden van, ami bármelyik pillanatban megölhet minket, hogy elkapni egy kis megfázás semmiségnek tűnik.

Kíváncsi vagyok, tudtátok-e, hogy hallottalak titeket, amikor eljöttetek értem tizenkét éve. Összegömbölyödtem az ágy alatt, hogy kizárjam a hangokat, ahogy a nevemet sírjátok. De hallottalak titeket. Hallottam anyát, ahogy a kisfiát hívta. Addig haraptam a kezem, amíg vérezni nem kezdett, de nem jöttem le, és Charlotte végül meggyőzött titeket, hogy menjetek el. Azt gondoltam, hogy majd megint jöttök, de soha nem tettétek. A Herondale-ek ilyen csökönyösek.

Emlékszem a hatalmas sóhajokra, amiket kiadtatok, minden egyes alkalommal, amikor a Tanács eljött, hogy megkérdezzék, csatlakozni kívánok-e a Nephilimekhez és elhagyni a családomat, és én minden alkalommal nemet mondtam, és elküldtem őket. Kíváncsi vagyok, hogy tudtátok-e, megkísértettek: a dicső élet ideája, a védelmező harc és gyilkolás, amit egy férfinak tennie kell. Ez a vérünkben van: a hívás a szeráfokhoz és az irónokhoz, a Jelekhez és a szörnyekhez.

Kíváncsi vagyok, miért hagytad el a Nephilimeket, Apám. Kíváncsi vagyok, Anyám miért nem választotta a Felemelkedést, és hogy Árnyvadász legyen. Azért, mert kegyetleneknek és hidegnek találtad őket? Én nem. Charlotte kifejezetten kedves hozzám, keveset tud arról, mennyire nem szolgáltam rá. Henry őrült, de jó ember: megnevettetné Ellát. Kevés jót tudok mondani Jessamine-ról, de ártalmatlan. Amilyen kevés jót tudok mondani róla, olyan sok jót kell elmondani Jemről – ő a testvérem, akiről Apa mindig úgy gondolta, hogy szükségem lenne egyre, vér a véremből, bár nem vagyunk rokonok. Bár minden mást elveszítettem, legalább egy valamit nyertem az ő barátságával. És van a háztartásunknak egy újabb tagja is. A neve Tessa. Szép név, nem igaz? Amikor a felhők a hegyek fölé úsztak az óceán felől – ez a szürke az szeme színe...

* my Chwaer fach rész abban a verzióban, ami Cassie honlapján olvasható, nincs benne, de abban, amit például Ed Westwick felolvasott igen. Jelentése: húgom.

A kis Lily

Már csak fél év!

Sziasztok!

Már csak fél év és érkezik!!!

Árnyvadász tarotkártyák - Nate

Sziasztok!

Íme itt egy újabb Árnyvadász tarotkártya, ezúttal Nate kártyája.

Így lesz első fejezetünk!

Sziasztok!

Már írtam róla, hogy Cassie elárulta, a Clockwork Princess első fejezetét is olvashatjuk, de mi is kellünk majd hozzá. Most megérkeztek a részletek, hála a Simon and Schusternek és Cassie-nek.

Már csak néhány hetetek van a Clockwork Princessig, a Pokoli szerkezetek borzongató befejezéséig. A borító már nyilvános, hála nektek, megnéztétek az előzetest, olvastátok a prológust az Árnyvadász Appen, de még mindig többet akartok! És szerencsétek van, megint csak, megvan hozzá a hatalmatok! Will, Jem, Tessa és Charlotte - a történetük folytatódik a Clockwork Princess első fejezetében, de a szöveg csak azoknak válik láthatóvá, akik hisznek... és akik tweetelnek! Minden alkalommal, amikor elkülditek a #ClockworkPrincess hashtaget, a fejezet megtalálja az utat a mi világunkba, darabról darabra, a szavak előtűnnek. Készen álltok a kihívásra?

A játék február 26-án, magyar idő szerint este 8-kor kezdődik.

A herceg (újra)olvasás - 2. fejezet

Sziasztok!

Itt a mai adag az (újra)olvasáshoz. :D

2. fejezet - Reparáció

Első körben megint a fejezet eleji idézetről. A forrás ott van, ehhez nem nagyon van mit hozzáfűzni, talán annyit, hogy a teljes verset angolul itt olvashatjátok.

És akkor röviden arról, hogy mi is történik a fejezetben. Alapvetően három részre lehet osztani. 

Az első rész Tessa szemszög. Az Intézet Árnyvadász lakói és Tessa könyvekben és újságokban kutatnak, hátha találnak valamilyen információt, amit felhasználhatnak a Mortmain utáni nyomozásban. Will és Jessamine civódnak, aztán megjön Énókh testvér, Charlotte pedig fogadja őt. Közben Jemnek új ötlete támad: a repariációs feljegyzésekben lehetne kutatni, hátha Mortmain hivatalosan is nyújtott be panaszt az Árnyvadászok ellen.

A második rész Will szemszög. A fiú ellátogat Magnushoz, aki éppen egy démont idéz meg a megbízására, de sajnos nem a megfelelőt. Magnus ezután próbálja kideríteni, hogy az a bizonyos démon, amit keresnek, milyen átkot bocsátott Willre, de a fiú nem akarja elárulni. 

A harmadik rész Sophie szemszög. A lány - miután meghallja, hogy Jem és Tessa közelednek -, elbújik az egyik szobában, és onnan figyeli őket. Titokban szerelmes Jembe, és tisztában van vele, hogy a fiú pedig Tessába. Viszont ennek ellenére nem képes nem kedvelni a lányt, és ahogy hallgatja őket, hirtelen rádöbben a beszélgetésükből, hogy talán nem is ismeri igazán Jemet. Közben megjelenik Jessamine, és Sophie látja, ahogyan férfi csizmát és férfi kalapot viselve kioson. 

És akkor a személyesebb véleményem, hogy én mit imádtam ebben a fejezetben. Az első részben a párbeszédek. Ebben a részben mindenkinek van valamilyen jó mondata: Jemnek a nap keleten keles mondata, és Will ehhez kapcsolódó megjegyzése. (Amúgy Will minden megjegyzése ebben a részben!) Aztán az, ahogyan Henry ledrágámozza Jemet, mert annyira elmerült az olvasásban, hogy észre se vette, amikor a nő kiment. Jessamine-nek pedig volt egy mondata, amit én nagyon szerettem, de a magyar verzióban valamiért nincs benne. (Mivel párhuzamosan olvasom most magyarul és angolul, feltűnt.)

A magyar verzió 42. oldalán van az a rész, hogy: "De Will már ott sem volt." Aztán a következő bekezdés úgy kezdődik, hogy "Tessa reszkető kézzel..." Na, e között a két bekezdés között van még egy sor az eredetiben. Méghozzá ez:

"Jessamine visszaült a székébe, barna szemével vizsgálódón figyelte őket. - Milyen érdekes."

Tehát Jessamine is tisztában van vele, mi megy itt. Mindenki tudja, csak ők hárman nem. xD

A második rész. Imádtam, ahogyan Magnus a démont kezelte! Abszolút a kezében tartotta a dolgokat, ő irányított, neki egy kis kék démon nem dirigálhat! Az is nagyon tetszett, ahogy próbálta kiszedni Willből, hogy milyen átokról van szó. Néhány dolgot nyilvánvalóan sejt már, hiszen nagyon is jó helyen tapogatózott Tessával kapcsolatban. 

Jaj, és egyrészt érdemes lehet megjegyezni Will démonjának a külsejét, másrészt ami engem nagyon elgondolkoztatott az az, amit a démon mondott a Pandemoniumról. Csak én szeretnék olvasni egy Cassie történetet, ami ott játszódik? Nagyon érdekes lenne szerintem. 

Ja, igen, és megjegyezném, hogy Thammuz nem Cassie által kitalált démon. 

A harmadik részhez annyit tudnék hozzáfűzni, hogy egyszerűen nem értem, Tessa hogy nem veszi észre a nyilvánvalót! Jem bókol neki, elpirul mellette stb. Érthetetlen! Mindenesetre szegény Sophie-t sajnálom kicsit, de már ebből a kis részből meggyőződésem, hogy nem Jem neki az igazi, és ezt a szíve mélyén ő is tudja. Jessamine pedig nem kicsit (nagyon!!!) gyanús.

A Mundie Moms mai kérdései, amelyekre itt válaszolhattok, ha nyerni szeretnétek dedikált CP-t:

• Mit gondoltok Jessamine hozzászólásáról, hogy "mintha hozzá akarnék menni egy árnyvadászhoz". Figyelembe véve a tényt, hogy ő is egyikük, mindig azt gondoltam, hogy ez a hozzászólás olyan, mintha nem tekintené magát annak, sőt jobbnak gondolná magát. Egyetértetek vagy szerintetek indokolt a megjegyzése?
• Imádtam látni, hogy Charlotte mintha kicsit előbújt volna a kagylóhéjából. Mit gondoltok, megvan Charlotte-ban az, ami ahhoz kell, hogy megtartsa a pozícióját az Intézet élén?
• Imádom Tessát, Jemet és Willt ebben a fejezetben. A beszélgetésük Mortmainről nagyon szórakoztató. Imádom, ahogy Will mindig bedob valamilyen fóbiát vagy betegséget. Ti mit szerettek a legjobban a hármuk kapcsolatában?

25 legszexibb YA filmes hősnő

Sziasztok!

A Complex.com összeállított egy TOP25-ös listát a legszexibb női hősnőkről, akik YA filmsorozatokban szerepelnek. Lily Collins Claryje a hatodik helyen végzett!

A teljes listát itt olvashatjátok el.

Clockwork Princess - Prológus

Sziasztok!

Regi volt olyan tündér, hogy lefordította nekünk a Clockwork Princess prológusát. Szóval íme, itt van:

(És hatalmas köszönet Reginek érte!)

York, 1847
– Félek – mondta a kislány az ágyon ülve. – Nagyapa, itt tudnál maradni velem?
Aloysius Starkweather torka mélyéről türelmetlen hang tört fel, miközben közelebb húzta a széket az ágyhoz, és helyet foglalt. A türelmetlen hang nem igazán volt komoly. Örömet okozott neki, hogy unokája ennyire megbízik benne, hisz néha csak ő tudta megnyugtatni. Goromba viselkedése sose zavarta a lányt, finom természete ellenére sem.
– Nincs semmi, amitől félned kéne, Adele – felelte. – Majd meglátod.
A lány ránézett a nagy szemeivel. Az első rúna felvételének szertartását általában a yorki Intézet nagyobb termeinek egyikében szokták tartani, viszont Adele gyenge idegei és egészségi állapota miatt megegyeztek, hogy hálószobája biztonságában is megtörténhet. A kislány egyenes háttal üldögélt az ágya szélén. Ünnepi ruhája piros volt, vékony, szőke haját pedig egy vörös szalag fogta hátra. Szemei hatalmasnak tűntek vékony kis arcán, a kezeit összeszorította. Minden porcikája olyan törékeny volt, mint egy porcelán csésze.
– A Néma Testvérek – suttogta – mit fognak velem csinálni?
– Add a kezed! – kérte nagyapja, és a kislány bizakodóan felé nyújtotta a karját. A férfi megfordította, hogy lássa bőre alatt az erek halványkék mintázatát. – Az irónjukat, tudod, mi az az irón, fogják használni, hogy egy Jelet rajzoljanak rád. Általában a Voyance rúnával kezdik, amit már ismerhetsz a tanulmányaidból, viszont a te esetedben az Erő lesz az első.
– Mert nem vagyok valami erős.
– Hogy erősítse a szervezetedet.
– Mint a marhahúsleves – fintorodott el Adele.
A férfi felnevetett.
– Remélhetőleg nem olyan kellemetlen. Érezni fogsz egy kisebb csípést, de bátornak kell lenned, és nem szabad sírnod, mert az Árnyvadászok nem sírnak fájdalmukban. A csípés el fog múlni, és sokkal jobbnak, és erősebbnek fogod érezni magad. Ha pedig vége lesz a szertartásnak, lemegyünk, eszünk fagyitortát, és ünnepelünk.
Adele összeütögette a sarkait.
– És lesz parti is!
– Igen, egy parti. Ajándékokkal – ütögette meg a zsebét, ahová egy kis doboz volt elrejtve. Egy dobozka vékony, kék papírba csomagolva, benne egy kisebb méretű családi gyűrűvel. – Nálam is van az egyik éppen. Megkapod, mihelyt a Jelölési szertartás véget ér.
– Még sose volt saját partim.
– Mert csak most válsz Árnyvadásszá – mondta Aloysius. – Ugye tudod, miért olyan fontos ez? Az első jeleid azt jelentik, hogy Nephilim vagy, mint én vagy édesanyád és édesapád. Azt jelentik, hogy a Klávé tagja vagy. Egy harcos család tagja. Valami más és jobb, mint akárki.
– Jobb, mint akárki – ismételte a lány, mikor a szobaajtó kinyílt, és két Néma Testvér lépett be rajta.
Aloysius látta a félelem vibrálását Adele szemében. A kislány kihúzta kezét a szorításából. A férfi összeráncolta a szemöldökét. Nem akarta utódjának félelmét látni, bár nem tagadhatta, a testvérek tényleg hátborzongatónak tűntek a maguk csöndességével, és különösen sikló mozgásukkal.
Éppen az ágy azon fele felé haladtak, ahol Adele ült, mikor újra nyílt az ajtó, és Adele szülei léptek be. Apja, Aloysius fia bíbor öltözékben, felesége pedig vörös ruhában, ami deréktól lefelé szélesedett, és egy arany nyaklánccal a nyakában, amiről egy enkeli rúna függött. Mindketten a lányukra mosolyogtak, aki elszörnyedve mosolygott vissza, miközben a Néma Testvérek körülvették őt.
Adele Lucinda Starkweather – szólt az első Néma Testvér, Cimon Testvér hangja. – Elérted a kort. Itt az ideje, hogy felruházzunk az Angyal Jeleinek egyikével. Tisztában vagy a megtiszteltetéssel, amiben részesülsz, és mindent megteszel, ami csak hatalmadban áll, hogy méltó légy rá?Adele szófogadóan bólintott.
– Igen.
És elfogadod az Angyal ezen Jeleit, amik testedet borítják majd örökké, mindennek emlékeztetőjeképp, amivel az Angyalnak tartozol, és kötelességednek, amit a világnak szentelsz?Újra bólintott engedelmesen, Aloysius szíve pedig megtelt büszkeséggel.
– Elfogadom – felelte a lány.
Akkor kezdhetjük.Egy irón villant a Néma Testvér hosszú, fehér kezében. Megfogta Adele reszkető karját, hozzáérintette az eszköz hegyét, és rajzolni kezdett.
Fekete sávok kanyarodtak elő az irón hegyéből, és Adele csodálattal nézte, ahogy az Erő szimbóluma testet öltött karja belső felének halovány bőrén. A vonalak finom rajzolata metszette egymást, keresztezte ereit beburkolva kezét. A teste megfeszült, apró fogai alsó ajkába mélyedtek. A szeme Aloysius felé villant, aki épp a lány tekintetében búvó érzelmeket próbálta megfejteni.
Fájdalom. Normális volt némi fájdalmat érezni egy Jel felvételekor, de amit Adele szemében látott, az több volt ennél. Gyötrelem.
Aloysius felpattant, és maga mögé taszajtotta a széket, amin eddig ült.
– Állj! – kiáltotta, de már elkésett. A rúna elkészült.
A Néma Testvérek hátrébb húzódva bámultak. Vér csöpögött az irónról. Adele nyöszörgött, és nagyapja intelméhez híven nem sírta el magát, de akkor véres, szétszaggatott bőre füstölve kezdett leválni a csontokról, és beégett a rúna alá, mintha lángolna. Ekkor már nem tudott mást tenni, csak hátravetette fejét, és sikoltott.


London, 1873

– Will? – Charlotte Fairchild résnyire nyitotta az Intézet edzőtermének ajtaját. – Will, odabent vagy?
Egy halk morgás volt az egyetlen válasz. Az ajtó teljesen kivágódott, felfedve a széles, a magas mennyezetű helyiséget a túloldalán. Charlotte úgy nőtt fel, hogy itt edzett. Ismerte a padlódeszkák minden egyes szálkáját, az ósdi céltáblát az északi falon, a négyszögletű ablaktáblákat, amik olyan öregek voltak, hogy felfelé teljesen elkeskenyedtek.
A szoba közepén Will Herondale állt jobb kezében egy késsel. A fejét elfordította, és a nőnek újra eszébe jutott, milyen páratlan gyerek is volt – igaz, tizenkét éves, de még mindig gyerek. Nagyon csinos fiúnak tűnt vastag, sötét hajával, amibe egy kevés hullám is vegyült, ahol a gallérjához ért, tiszta csatak volt az izzadságtól, és a homlokára tapadt. Bőrét barnára festette a vidéki levegő és a napsugarak, mielőtt az Intézetbe jött, hat hónap városi lét viszont kiszívta a színét, ezzel kiemelve az enyhe pírt arccsontjain. A szemei szokatlanul sugárzó kékek voltak. Valószínűleg jóképű férfi lesz belőle egy nap, ha tesz valamit ez ellen a mogorva tekintet ellen, ami állandóan megváltoztatta a vonásait.
– Mi az, Charlotte? – köpte. Még mindig egy árnyalatnyi walesi akcentussal beszélt, magánhangzóinak pergése pedig még bájos is lehetett volna, ha hangszíne nem lett volna olyan savanyú.
– Már órák óta kereslek – felelte Charlotte kissé nyersen, hátha ez kissé hatással lesz Willre. Nem sok minden hatott Willre, mikor lehangolt volt, és szinte mindig az volt. – Nem emlékszel, mit mondtam tegnap, hogy ma egy új jövevényt köszönthetünk az Intézetben?
 - Ó, dehogynem – dobta el Will a kést. A céltábla körén kívülre ért célba, ami még inkább mélyítette a bosszússágát. – Csak nem érdekel.
A fiú Charlotte mögött visszafojtotta a hangját. Egy nevetést, gondolta volna a nő, de hogy nevethetett volna? Figyelmeztették, hogy a fiú, aki az Intézetbe jön Sanghajból, nincs valami jól, de mégis megrémült, mikor az illető kilépett a kocsiból. Vékony és ingatag volt, mint a nád a szélben, göndör sötét hajába pedig ezüst szálak vegyültek, mintha egy nyolcvanas éveiben járó ember lenne, nem egy tizenkét éves fiú. Tágra nyílt ezüstös szemei különösen szépek voltak, de túl riadtak egy ilyen finom archoz.
 - Will, lehetnél udvariasabb – mondta a nő, és elővezette a fiút a háta mögül, betessékelve őt a szobába. – Ne foglalkozz Willel; csak rosszkedvű. Will Herondale, hadd mutassam be James Carstairst a sanghaji Intézetből.
– Jem – szólt közbe a fiú. – Mindenki Jemnek hív. – Tett még egy lépést beljebb, tekintete pedig Willt vizslatta barátságos kíváncsisággal. Charlotte legnagyobb meglepetésére akcentusnak még csak nyoma sem volt a hangjában. Igaz, az apja brit... vagyis az volt. – Te is hívhatsz így.
– Hát, ha mindenki így hív, akkor ez egy nehezen kiérdemelt, különleges kegy a számomra, igaz? – Will hanghordozása csípős volt; fiatal korához képest meglepően jó érzéke volt a kellemetlenkedéshez. – Szerintem te is rájössz majd, James Carstairs, hogy ha távol tartod magad tőlem, és egyedül hagysz, az lesz a legjobb megoldás mindkettőnk számára.
Charlotte a lelke mélyén felsóhajtott. Annyira remélte, hogy ez a fiú, aki egyidős Willel, talán bebizonyítja, hogy le lehet csillapítani a dühét és gonoszságát, de tisztán látszott, hogy Will igazat beszélt, mikor azt mondta, nem érdekli, ha másik Árnyvadász fiú érkezik az Intézetbe. Nem akart barátokat, nem is hiányolta őket. A nő Jemre pillantott. Azt várta, hogy csak pislog majd a meglepetéstől, vagy a fájdalomtól, de ő csak halványan mosolygott, mintha Will egy macska volna, ami megpróbálta megharapni.
– Nem edzettem, mióta elhagytam Shanghajt – jegyezte meg. – Kéne egy partnerféle, akivel küzdhetek.
– Ahogy nekem is – felelte Will. – Csakhogy nekem olyasvalakire van szükségem, aki lépést tud tartani velem, nem egy beteges alakra, aki úgy fest, mintha már a sírja felé botorkálna. Viszont céltáblának lehet, hogy hasznos lennél.
Charlotte annak tudatában, amit James Carstairs-ről tudott, a tény, amit nem osztott meg Willel, pocsékul érezte magát.
Már a sírja felé botorkálna? Ó, édes Istenem!
Mit is mondott az apja? Jem élete egy drogtól függött, egyfajta gyógyszertől, ami meghosszabbítja az életét, de meg nem menti azt.
Ó, Will!
Úgy döntött, beáll a két fiú közé, hátha meg tudja védeni Jemet Will kegyetlenségétől, és attól, hogy még inkább rontson a helyzeten, de mégsem tette.
Jem nem nagyon változtatott az arckifejezésén.
– Ha a „sír felé botorkálás” alatt azt érted, hogy haldokolni, akkor igen – mondta. – Nagyjából két évem van hátra, ha szerencsés vagyok, három, vagy amennyi adatik.
Még Will sem tudta elrejteni a döbbenetét; az arca vörösbe borult.
– Én...
De Jem a falra festett céltábla felé indult; mikor elérte, kihúzta a tőrt a fából. Ezután megfordult, és egyenesen Willhez sétált. Ahhoz képest, hogy milyen törékenynek nézett ki, éppen egymagasak voltak, és csak néhány centi választotta el a szemüket egymástól.
– Használhatsz céltáblának, ha úgy kívánod – szólt Jem olyan egyszerűen, mintha csak az időjárásról beszélne. – De úgy vélem, kicsit félnék a feladattól, amíg nem dobsz valami jól.
Megfordult, célzott, és hagyta, hogy a kés szabadon repüljön. Kissé megremegve egyenesen a céltábla közepébe fúródott.
– Vagy – fordult Jem újra Willhez – engeded, hogy tanítsalak. Ugyanis én remekül dobok.
Charlotte csak bámult. Fél éven keresztül figyelte, hogy Will eltaszít magától mindenkit, aki közeledni próbált hozzá – az oktatókat; Charlotte apját; a férjét, Henryt; mindkét Lightwood fivért – a gyűlölet és a kegyetlenség keverékével. Ha nem ő lett volna az egyetlen, aki látta Willt sírni, valószínűleg már ő is rég feladta volna a reményt, hogy valaha is jó lesz valakivel. Most pedig itt állt, nézte Jem Carstairst, a fiút, aki olyan törékenynek nézett ki, mintha üvegből volna, és határozott kifejezésmódja lassan bizonytalan próbálkozássá alakult át.
– Igazából nem haldokolsz – kezdte hangjának legszokatlanabb tónusában –, ugye?
Jem bólintott.
– Azt mondják.
– Sajnálom – felelte Will.
– Ne – mondta Jem halkan. Félrehúzta a kabátját, és elővett egy kést a derekán lévő övből. – Ne legyél ilyen átlagos. Ne sajnáld. Inkább mondd, hogy edzel velem.
Átadta Willnek a kést a markolatánál fogva. Charlotte visszatartotta a lélegzetét, mozdulni sem mert. Úgy érezte, valami nagyon fontos dolgot lát megtörténni, megszólalni se tudott.
Will átvette a kést, tekintete egy pillanatra se hagyta el Jem arcát.
Ujjai súrolták a másik fiúét, mikor elvette tőle a fegyvert. Ez volt az első olyan alkalom, Charlotte számára legalábbis, mikor látta őt szívesen hozzáérni valakihez.
– Edzek veled – felelte.

CP2 előzetes Q&A

Sziasztok!

Cassie válaszolt néhány kérdésre a Clockwork Princess előzetesével kapcsolatban. 

Helló, Cassie! Te írtad a szöveget a Clockwork Princess előzeteshez, igaz? Nem csodálom, hogy ilyen szívfacsaró. Az előzőekhez is te írtad?

Az utóbbi háromhoz én írtam - a Clockwork Prince előzeteshez, a City of Lost Souls előzeteshez és ehhez. Normális esetben írok egy szöveget, elküldöm Dirty Robbernek, és e köré építik a vizuális részt. Nem tudom, hogy fog kinézni, amíg el nem készül. Nem tudtam, hogy a City of Lost Souls előzetes ilyen metálos lesz, amíg be nem fejezték. 

"Akinek a szíve a fiúéval halna" :( Will meg fog halni.

Ez jelenthet fizikai halált, de jelenthet érzelmi halált is. Ha Jem meghal, ami jó Willben, az is vele hal, legalábbis Charlotte így gondolja a CP-ben. 

Kedves Cassie! Épp most láttam a Clockwork Princess könyvelőzetesét, és lenne egy kérdésem. Miért van Tessán véres ruha? Valaki meghal? Nem akarom tudni, hogy ki, csak hogy valaki meghal-e... 

A szereplők meghalnak. Nem fogom kifejteni bővebben a véres ruhát, de annyit mondok, hogy nem az ő vére!

Willnek varázspálcája van, vagy az valamilyen fegyver akarna lenni?

Amikor felnőttem, az ötlet, hogy valaki körbe-körbe forog és egy pálcával hadonászik, mintha fegyver lenne, teljesen bizarr volt. A Harry Potter sok mindent megváltoztatott! - de azt a tényt nem, hogy az Árnyvadász könyvekben nincsenek pálcák. Még a boszorkánymesterek sem használnak. Will kezében egy tőr van.

Nem tudom, kérdezték-e már ezt tőled, de kíváncsi vagyok, hogy van-e konkrét szereplőgárda a fejedben a Pokoli szerkezetek filmhez. Szerintem Ian Somerhalder jó lenne Willnek...

A TMI szereposztását nézve rájöttem, hogy pocsék ötlet volt tőlem ez a fancasting dolog, és soha többet nem csinálom. Annak az esélye, hogy azt fogják majd a filmhez választani, aki a rajongók kedvence, igen kicsi (igazából az, ha a rajongók egy konkrét színészt szeretnének egy szerepre inkább csak ronthatják az esélyeit, nem javíthatják), és ez teremt egyfajta törést aközött, hogy a szereplők hogy vannak leírva a könyvben és hogy néznek ki a konkrét színészek. Nem azt mondom, hogy zavar, ha valaki fancastingot hoz össze, csináljátok, de azt gondolom, hogy íróként az a legjobb, ha nincs kedvencem. Ian Somerhalder cuki, ez biztos, és ugyanannyi idős, mint a férjem, úgyhogy még csak nem is ijesztő, hogy ezt mondom.

Ma olvastam egy cikket Emily Bronte írónőről, és feltűnt, hogy volt két testvére, Charlotte és Branwell. Ez adta a szereplő nevéhez az inspirációt?

Nem kapcsolódik az előzeteshez, de igen, ez. A Bronte testvérek elbűvölőek - elszigetelve éltek, Emily, Anne, Charlotte és Branwell, Yorkshire-ben. Gyerekekként kitaláltak két nem létező országot is, Angriát és Gondalt, és történeteket meséltek róluk, megtöltötték szereplőkkel, háborúztatták őket egymással - sok ilyen fiatalkori történetüket olvashatjuk.

Anne, Emily és Charlotte híres regényeket írtak. Branwell végül a szerencsejátéknak hála csődbe ment és végül halálra itta magát. Ő volt az egyik modell Nate-hez.

Szavazzatok!

Sziasztok!

A Teen.com tweetje szerint jelenleg a Harry Potter és a Hunger Games vezet a minden idők legjobb YA könyve címért folyó versenyben. Minden nap lehet szavazni, ne feledjétek!

http://www.teen.com/survival_competition/teen-book-series-poll/

Jem és Tessa a CP2 előzetesből

Sziasztok!

Hivatalosan nem árulhatják el, hogy kik vannak a könyvborítókon, illetve kik szerepelnek a könyvelőzetesben, csak ha ők elárulják.

Nos, jelentem, tudjuk ki Tessa és ki Jem az előzetesben! (Illetve ugye Tessa az a lány, aki a borítón is látható.)

Tessa - Kiersten Brada

Kiersten Brada modell, a modellügynöksége honlapján találhattok róla infókat és képeket, itt.

Jem - Yoshi Sudarso

Yoshi Sudarso maga árulta el, hogy ő alakítja Jemet az előzetesben.

Ő is modell, illetve az utóbbi időben filmekben, sorozatokban is feltűnik, fent van IMDb-n is. 

Róla is néhány kép:

Ha esetleg Willt is sikerül kideríteni, hozom a hírt. :D

Jamie, a mutogatós bácsi

Régebbi CP2 részlet

Sziasztok!

Akad néhány olyan Clockwork Princess részlet, ami még nincs fent az oldalon, mert vagy nem működött még vagy elkerülte valahogy a figyelmem. Ezeket most szépen sorban hozom. :)


A fiú hirtelen ledermedt. - Tessa elmondta neked? - kérdezte. 

Jem/Tessa videó

Árnyvadász tarotkártyák - Charlotte

Sziasztok!

Újabb Árnyvadász tarotkártya, ezúttal Charlotte. A 11-es számot viseli, a neve The Leader, azaz A vezető. Az eredeti pakli Igazság kártyájának felel meg.

Jace

Automaton Kedavra!

Max dala

Sziasztok!

A már jól ismert Donni most Maxnak komponált egy dalt, aminek a címe Fade away (Elenyészik/Eltűnik)




Donni - Fade Away
Shared from arnyvadaszok using Embeddlr
listen at bagnusmane

A herceg (újra)olvasás - 1. fejezet

Sziasztok!

Íme itt az első fejezet posztja. :) Ugye ti is olvassátok?

1. fejezet - A tanácsterem

A fejezet rögtön egy idézettel indul, Alfred Lord Tennyson A művészet palotája című verséből. Ezt eredetiben itt olvashatjátok, magyarul sajnos nem találtam meg a teljeset. Az idézet - csakúgy mint a szövegközi Francis Beamont idézet az A Westminster apátságból - a helyszínre vonatkozik, a Westminster apátságra. Fontos részlet azonban az utolsó két sor: "Alattuk repkedő angyalsereg/ Ajándékot cserél." Az angyalsereg nyilván az Árnyvadászok gyűlésére vonatkozik, aminek ebben a fejezetben a részesei lehetünk. 

A fejezet elején Jem és Tessa a Westminster apátságba igyekeznek, ekkor még nem sejtjük, hogy tulajdonképpen a Tanács gyűlésére. Kiderül, hogy hogyan is teltek Tessa napja Az angyal vége óta: Jem jelentette számára a vigaszt, megmutatta neki Londont és gyakran meg is nevettette. Ez segített Tessának a felejtésben, Willel és Nate-tel kapcsolatban. Jem - mivel jól ismeri Tessát - elviszi őt a Költők sarkához, ahol híres írok és költők vannak eltemetve. Aztán váratlanul megjelenik Will, ezzel véget ér a körbevezetés, illetve a Westminster apátság egy elzárt részén folytatódik, amíg odaérnek a Tanács gyűlésére. A gyűlésen jelen van rengeteg Árnyvadász, olyanok is, akiket Tessa már ismer - pl. Benedict Lightwood, és olyanok is, akik messze földről érkeztek. És ott van maga Wayland konzul is. Tessát újra kihallgatják, és megint felmerül a kérdés, hogy vajon mi is lehet valójában - hiszen nincsen rajta a boszorkánymesterekre jellemző jel. A tanácskozáson végül Benedict Lightwoodnak hála az a döntés születik, hogy Charlotte-éknak két hetük van, hogy megtalálják Mortmaint. Amennyiben ez nem sikerül, Benedict Lightwood kihívhatja, és indulhat Charlotte posztjáért. 

Ezt most csak nagyon röviden foglaltam össze, mert rengeteg lényeges dolog történik még a fejezetben, egy-két dologra külön felhívom a figyelmet. 

A Westminster apátság meglehetős részletességgel le van írva a fejezetben, mindenesetre ha valaki olvasni szeretne róla, megteheti itt magyarul, itt angolul. Emlegetik a Baedeker útikönyvet, ez egy akkoriban létező útikönyv volt, illetve több útikönyv is született, itt nyilván a Londonra vonatkozó kötetről van szó, amit elolvashattok (vagy akár meghallgathattok) itt. És akkor ha már belemerültem a könyv a könyvben dologba, akkor Tessa emlegeti Capitolát A rejtett kézből. Erről itt olvashattok részletesebben, itt pedig megtaláljátok a teljes művet angolul.

Az első fejezetben már bőven látjuk a kialakuló szerelmi háromszöget. Tessa Jemmel van, és elmondja, milyen jól érzi magát a fiúval, Jem pedig bókol neki, és elpirul. Ezután, amikor Tessa a barátjának nevezi, Jem nem felel. Mire azonban megtehetné, felbukkan Will, és a lány leírásán érezni, hogy még mindig táplál érzelmeket a fiú iránt. (Itt jegyezném meg, hogy Will külseje tükrözi a belső harcát és a szenvedést, amit éppen átél.) Ebben a jelenetben már rögtön van valami idegesítő: egyikük sem tudja, hogy mit érez a másik kettő. Tessa nem tudja, hogy Will tulajdonképpen szereti, és azt sem, hogy titokban Jem is. Jem nem tudja, hogy Tessa Willt szereti, ahogyan ebben Will sem lehet biztos, sőt... És Jem azzal sincs tisztában, hogy parabatai párja szerelmes Tessába, ahogyan Will sem tudja ugyanezt Jemről. 

És ha már szerelmi szálak. Idézem: "Jessamine-t foglalkoztatta valami." Na, vajon mi? Lehet tippelni! 

És ugye ott van még Charlotte és Henry, akik bájosan nem tudnak mit kezdeni egymással. Henry próbálja vigasztalni Charlotte-ot, de csak elfuserált kísérletei vannak. (Szerény véleményem szerint elképesztően aranyos. :D)

Miről érdemes még szót ejteni? Hm... Az angyalok a falon: a végzet ereklyéi, aztán ugye a kard megjelenik teljes valójában is. Még apróságok: a Wayland és Fairchild család kapcsolata, Gideon épp visszatér Spanyolországból, Jessamine érdektelensége. 

Amit imádtam ebben a fejezetben: Will minden megszólalása. Komolyan mondom, szerintem aranyat érnek. Nagyon tetszett Jem és Will kapcsolata, ahogyan Jem visszatartja a forrófejű Willt. Benedict idegesítően tenyérbemászó, de ezt viszont nagyon jól hozza, úgyhogy összességében jól van megírva. Szegény Henry. Akárhányszor ott van, nem tudok nem rá figyelni, és arra, hogy hogy lenézi mindenki - miközben mi tudjuk, hogy használni fogják a szenzort. Szegény, elismerést nem kapó zseni. 

Alapvetően azt gondolom, hogy ez egy jó indítás - rögtön belecsapunk a dolgok közepébe. Kapunk egy határidőt, ami feszültséget kelt. Megvannak az alapjáraton igen nagy feszültséget gerjesztő szerelmi háromszögnek az alapjai. Érezzük Will szenvedését, ami szintén fontos lesz a kötetben, de azt is, hogy Jem sokkal inkább előtérbe kerül ebben a könyvben, mint az elsőben (na ki van a borítón???).

És akkor a Mundie Moms mai kérdése:

• Jem és Tessa barátsága. Szeretem, ahogyan ez a fejezet kezdődik, Jem és Tessa együtt. Mindig szerettem, hogy Jem úgy tud apróságokat Tessáról, hogy nem kell kérdeznie. Figyel rá, és ezt imádom benne. Mit gondoltok a barátságukról?
• Wayland konzul. Összekötitek valahogy a szereplőt a The Mortal Instruments sorozattal? Én nagyon izgatott vagyok a családfával kapcsolatosan.
• Imádom Willt azért a megjegyzésért Tessának, hogy Benedict lábát vágja le. Mit gondoltok Benedict Lightwoodról?

A Mundie Moms mai kérdéseire itt tudtok kommentelni, hogy versenyben legyetek a dedikált Clockwork Prince példányért.

CP2 előzetes - Fordítás

Sziasztok!

Na, itt a fordítás az előzeteshez, a dőlt részeket mondja a lány, a többi pedig a felirat. :)

A nevem Tessa Gray. Hadd meséljek el nektek egy történetet! Volt egy lány, aki szeretett egy fiút, aki haldokolt. A lányt széttépte egy másik fiú iránti szerelme, akinek a szíve az elsőével együtt halna. Mindezek felett a lány tudni akarta, ki is volt ő. Az egyetlen ember, aki megmondhatta volna, a legrosszabb ellensége volt. 

A végzet ereklyéi előtt

voltak a Pokoli szerkezetek

Ha megmenthetnéd azokat, akiket szeretsz, azzal, hogy átkot hozol a világra, megtennéd?

Én igen.

Cassandra Clare nemzetközi bestsellerének lenyűgöző lezárása

Az óra ketyeg. Mindenkinek választania kell. 

Clockwork Princess

Clockwork Princess előzetes!

Sziasztok!

Megérkezett, amit annyira vártunk! A Clockwork Princess előzetes!!!
Mivel órán ülök, részletesebben nem tudok róla írni, de ígérem, fogok, és ma este hozom még a fordítást is hozzá, hogy mindenki értse. :)

Addig is itt az előzetes:

 Katt ide a megnézéséhez!

Vélemény?

Once upon a Time (Egyszer volt, hol nem volt) és Karib-tenger kalózai rajongók előnyben!

TMI éd TID inspirálta teakeverékek

Sziasztok!

Egy rajongó összeállított több TMI és TID szereplők inspirálta teakeveréket. Ezeket meg is lehet venni, ezen a linken megnézhetitek.

Jace teája például mangós. :D

A herceg hangoskönyv - Német

Sziasztok!

Akkor folytatódjon a sorozat, ezúttal A herceg hangoskönyv első részét hozom németül, a többit megtaláljátok ajánlva oldalt Youtube-on:

Szavazzatok!

Sziasztok!

A Teen.com kiírt egy szavazást, amiben arra kíváncsiak, hogy melyik minden idők legjobb YA sorozata.

A következőt írták:

Vallomás: Megszállottan szeretjük a young adult sorozatokat. Ez az, amiért összefogtunk a HarperTeennel és a Figmenttel, hogy a Delírium trilógia befejező részének, a Requiemnek a megjelenése alkalmából tartsunk egy kis versenyt a könyvek között. Mi mindenki idők legjobbja? Ez rajtatuk múlik! Gyertek vissza naponta, és szavazzatok a kedvenceitekre, így nem maradnak ki. A győztest március 4-én, hétfőn hirdetjük ki.

Tehát minden nap szavazhattok, és egyszerre négy könyvsorozatra szavazhattok. Nem lesz könnyű döntés, már most szólok. Legalábbis nekem biztosan nem az.

A jelöltek:

• The Mortal Instruments
• The Infernal Devices
• Delírium
• Harry Potter
• Twilight
• A gyűrűk ura
• The Hunger Games
• Percy Jackson
• Divergent (Beavatott)
• Vámpírakadémia
• Lemony Snicket
• Beautiful Creatures - Lenyűgöző teremtmények
• Narnia krónikái
• Pretty Little Liars
• Vámpírnaplók
• Gossip Girl

Szavazzatok! :D

http://www.teen.com/survival_competition/teen-book-series-poll/

Új CP2 részlet

Sziasztok!

Cassie tegnap újabb CP2 részlettel lepett meg minket:

"Charlotte megrázta a fejét. Itt könyörületességre és irgalomra van szükség. Jessamine már nem az, aki egyszer régen volt - ahogy bármelyikőtök tudná, ha meglátogatta volna a Néma városban. 

- Semmi kedvem árulókat látogatni - mondta Will."

CP prológus

Sziasztok!

Készült a CP prológusához egy fanart, gondoltam, megosztom, ha már ez a fejezet volt ma soron. :D

Lily portrék tegnapról + 1 kép az eseményről

A herceg (újra)olvasás - Prológus

Sziasztok!

Ez az első nap, remélem sokan leszünk! :D És ha esetleg nem olvassátok újra a könyvet, de elmondanátok a véleményeteket, természetesen a kommenteteknek akkor is nagyon örülök. 

A Prológus az első napi adag, de hozzácsapnám még az ajánlást és a könyv eleji idézetet is. :) Szeretném elmondani, hogy az elemzősebb részek az én saját véleményemet tükrözik. Nem vagyok irodalomtudós, könnyen lehet, hogy butaság, amit írok. De hát, azért van az újraolvasás, hogy megtárgyaljuk, kinek mit jelent az adott rész! :))

Az ajánlás a következőképpen hangzik:

Elkának

Khalepa ta kala

Elka minden bizonnyal Elka Cloke, Cassie egyik barátnője, aki költő és akit ti is biztosan ismertek már, hiszen a Clockwork Angel elején olvasható vers, A Temze dala szerzője.

A Khalepa ta kala görögül van, többféle fordításban is megtalálhatjátok. Ami szép, az kemény. A szépség zord.

Ezután a könyv nyitóidézete Charles Dickens a Két város regénye című művéből származik, ami Tessa kedvenc könyve, és újra meg újra visszatér a sorozatban. Ebben a bekezdésben spoilerek lesznek a Két város regényére nézve, szóval ha valaki szeretné olvasni, akkor itt most hagyja abba! :D Sajnos nem tudom elkerülni, hogy spoileresen írjak, mert ha tudjuk, miről is szól a történet, akkor sokkal többet mond az idézet is. Tehát KÉT VÁROS REGÉNYE SPOILER!!! Az idézet egy szerelmi vallomás része, amiben Sydney Carton vallja meg érzelmeit Lucie iránt. Lucie az, aki szerinte jobbá tette őt. (Sydney cinikus, alkoholista, depressziós...) De mindeközben tisztában van azzal, hogy az érzelmei reménytelenek, és ezért feláldozza magát, hogy Lucie boldog lehessen azzal, akit szeret. Ahogy olvashatjuk: "ön volt a lelkem utolsó álma [...] Álom, álom, mely semmiben sem végződik...". Ezt a részt érdemes megjegyezni, mert vissza fog még térni Will és Tessa kapcsolatát illetően. Tehát gyakorlatilag az idézet Will érzéseit tükrözi, és azt, hogy hogyan szembesül ugyanazokkal az érzelmekkel, amelyekkel Sydney a Két város regényében.

És akkor következzen a ténylegesen mára kiosztott adag, a prológus! :)

Prológus

A számkivetett holtak

Tehát, a prológus alapvetően Willről szól, és ez passzol a nyitóidézethez is.

Will a Cross Bones temetőbe tart, ahol találkozik az Öreg Molly nevű szellemmel. Már nem először üzletel vele, ezúttal finomra őrölt Foraii démonporra van szüksége, illetve nem neki, hanem Magnusnak. Ezt némi győzködés után meg is kapja, majd egy személyesebb jellegű dolgot kér: olyan bájitalt, ami elmulasztja a szerelmet. Molly azt hiszi, hogy egy lánynak akarja adni, de Will igazából saját magának szánná. 

Röviden ez történik a prológusban, de akkor most menjünk bele a részletekbe is, hiszen azok az igazán fontosak! :)

A Cross Bones temető valóban létezik, azt mondták róla, hogy az "egyedülálló nők" temetője, azaz nem finomkodva a prostituáltaké. Akit bővebben érdekel, az itt olvashat a temetőről részletesebben.

És ha már a Cross BONES temetőnél tartunk, kinek tűnt még fel rajtam kívül, hogy milyen sokszor szerepel a csont szó ebben a fejezetben? Ötször is, ami ugyan nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy ebben nem szerepelnek az olyan szavak, mint koponya, illetve azt, hogy milyen hosszú a prológus...

És ami még nekem feltűnt - és igen, tudom, hogy én különösen érzékeny vagyok a számokra -, hogy Will háromszor kopogtat. Efelett könnyen el lehetne siklani, de ez egy fantasy. És igen, számmisztika! A hármas bűvös szám, három testvér, három próba, háromfejű sárkány stb. Az, hogy Willnek háromszor kell kopogtatnia, hogy úgymond bejusson a másik világba, nem véletlen!

Na, de akkor a fontosabb részletek!

Will látja a szellemeket, pedig a legtöbb Árnyvadász csak akkor látja őket, amennyiben a szellemek is úgy akarják. Will nem. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért? Történt valami a múltjában, ami ezt okozza? Esetleg a származása miatt van? Vagy valami teljesen más okból? És ha már azon gondolkozunk, honnan fakad a dolog, jogosan merül fel a kérdés, hogy lesz-e ennek szerepe a jövőben? Azaz fontos-e a történet végkifejlete szempontjából, hogy Will látja a szellemeket? Esetleg valami titkot tud meg egy szellemen keresztül? Vagy - és higgyétek el, utálom ezt leírni - Jem meghal, és esetleg őt magát látja szellemként, mondjuk miközben áldását adja Will és Tessa kapcsolatára? Mindenesetre tudjuk, hogy Cassie ilyesmit nem írna bele ok nélkül, tehát érdemes megjegyezni. 

Másik elejtett, ám annál fontosabb megjegyzés Mollytól, hogy a Néma testvérek föld alatti börtöneibe élőket is, és halottakat is bezárnak. Itt is felmerül a kérdés, hogy hogyan? Hogyan, milyen módszerrel börtönzik be a holtakat? 

A szellemeket egy bizonyos személyes tárgy köti ehhez a világhoz, a múlt egy elveszett darabja. Erre sem árt odafigyelni, hiszen ha annak van szerepe, hogy Will látja a szellemeket, ezzel együtt fontos lehet, hogy mi tart itt egy szellemet és hogyan lehet megszabadulni tőle. 

Molly-t mi tartja itt? A jegygyűrűje. Ez sok szempontból érdekes. Egyrészt utalhat arra, hogy a szerelemmel kapcsolatos érzések - vagy maga a szeretett személy, vagy a csalódás utáni bosszúvágy stb. - itt tarthatja a szellemet a mi világunkban. (A jegygyűrű nyilván ezért olyan fontos Mollynak - vagy pozitív vagy negatív értelemben.) És mit kért Molly fizetségül? A halom arany karikagyűrűt. Azt hiszem, a fantasy rajongóinak nem igazán kell elkezdenem magyarázni, hogy a gyűrű mint szimbólum milyen sokszor jelenik meg az ilyen történetekben és mit jelképez. (Igen, Cassie nagy Gyűrűk ura rajongó, ezt soha nem feledjük!)

És végül... A szerelmi bájital. Vagyis a bájital, ami ennek az ellenkezőjét éri el. Szerintem mindenki szíve összetört egy kicsit, amikor Will elsuttogja, hogy neki van rá szüksége. Will tulajdonképpen itt ismeri el először, hogy szerelmes Tessába, és milyen ironikus! Egy temetőben teszi mindezt. 

Ezzel nagyjából végig is értünk, de ha már szóba kerül a temető, el kell mondanom, hogy nekem mi tetszik rettenetesen ebben a prológusban. A temetőben játszódó prológus, és igazából a temetőben induló történetek alapból már igazi klisének számítanak. Sok írónak tanácsot adó szerkesztő, oktató már kifejezetten óva int ellene, hogy bárki így indítsa a történetét, pontosan azért, mert már annyian megtették. De szerintem Cassie zseniálisan csinálja. Az egésznek hátborzongató hangulata van, de valahogy tökéletesen passzol a viktoriánus Árnyvadászok világába. Visszatérnek a hangulatfestő elemek: a sötétség, a köd, a csontok, a hangok, a hideg, a kovácsoltvas kapu, még a megjelenő színek is hidegek (ezüst, ősz, kék). Az egészet olvasva - ahogy Willnek is - feláll az ember hátán a szőr. És ez az utolsó bekezdéssel válik kerekké. Will szerelmi vallomásával. Mert kiderül, hogy tulajdonképpen a környezetben Will érzéseit látjuk - a kilátástalanságot, a reménytelenséget. 

Na, és akkor részemről ennyit a prológusról. Nézzük, mi a Mundie Moms mai kérdése:

• Ó, Will! Megtudtunk pár dolgot ebből a fejezetből. Egy, Will tud beszélni a szellemekkel. Kettő, a Néma testvérek fogva tudják tartani az élőket és a holtakat (édekes), és három, Will olyan bájitalt keres, ami gondoskodik róla, hogy ne legyen szerelmes. Oké, tépjétek ki a szívemet! Szegény Will. Mi a véleményetek a prológusról?
• Mit hoztok ki a Két város regénye idézetből a Clockwork Prince elején? Mit gondoltok, mit próbál elmondani nekünk Cassie az idézettel, már ha bármit próbál elmondani? 

Nos, úgy látom, ezeket a kérdéseket azért elég jól kifejtettem feljebb is, már ami az én véleményemet illeti. Itt tudtok kommentelni a mai nap a Mundie Moms kérdéseire, hogy versenyben legyetek a dedikált CP kötetért. 

Ettől még NEM biztos, hogy túlélik

Sziasztok!

Az egyik kommenttel kapcsolatban jutott eszembe, hogy megírom ezt a posztot. Szóval, Cassie válaszolt a napokban egy kérdésre, amit az oldalon is megosztottam. Az volt a lényege a kérdésnek, hogy lesz-e LGBTQ szereplő a TDA-ban, mire az volt a válasz, hogy igen.

Ebből tévesen arra a következtetésre juthattok, hogy ez azt jelenti, hogy Magnus és/vagy Alec biztosan vagy legalábbis nagy eséllyel túlélik. Nos, jelentem, nem. Még akkor is, ha Magnus és Alec túlélik, ők nem lesznek szerves részei a TDA történetnek, ahogy Cassie elmondta, a TMI utolsó részét túlélő szereplők visszatérhetnek, de csak mint epizódszereplők. Mivel a TDA nem róluk fog szólni. Szóval bármennyire szeretem Magnust én is, ne számítsatok rá, hogy ez a bizonyos LGBTQ ő lesz. Nem ő lesz.

És ezt már onnan is tudjuk meglehetősen biztosan, mert alap dolgokat tudunk a főbb TDA szereplőkről, és tudjuk, ki a két LGBTQ szereplő. Róluk majd írok részletesebben is, ahogy szépen sorban végigmegyek a TDA szereplőkön, de azért is hagyom őket a végére, mert róluk tudjuk a legtöbbet - mivel szerepelnek már az Elveszett lelkek városában. És egyébként lányokról van szó, és már mindenki ismeri legalább az egyiküket, azok is, akik nem olvasták a CoLS-t. Csak úgy mondom. :)

Árnyvadász tarotkártyák - Henry

Sziasztok!

Itt egy újabb tarotkártya, ezúttal Henryvel. A kártya a 22-es számot, a The Scientist, az A tudós címet viseli. Az eredeti tarotpakliban ez a Bolond.

Csontváros előzetes - "Dolgozunk rajta"

Sziasztok!

Martin Moszkowicztól, a Csontváros film egyik producerétől megkérdezte egy rajongói oldal, hogy hogy áll az előzetes. Martin válasza az volt, hogy dolgoznak rajta, és értesítenek minket a hírekről. :)

Eközben a Waterstones könyvesboltban...

Sziasztok!

Nézzétek csak, milyen feliratot tettek ki egy Waterstones könyvesboltban a TMI sorozat fölé!

Azaz: Lépj túl a Twilighton, köszönj el a Hunger Gamestől!

Na, szerintetek?

Újabb Lily képek + részlet a beszédből

Sziasztok!

Az újabb képek mellett újabb információk is érkeztek a tegnapi Costume Designers Guild Awards átadásáról. Lily volt az, akit átvette Eiko Ishioka, a Mirror Mirror (Tükröm, tükröm) című film jelmeztervezőjének járó díjat. (Excellence in Film Fantasy kategóriában.) 

Lily a következőket mondta: "Eiko egyike volt a legmelegszívűbb, legelegánsabb nőknek a világon, akikkel valaha találkoztam."

És akkor a képek: