Will befejezetlen levele a családjának

Extra/Kimaradt rész Cassie-től:

Will befejezetlen levele a családjának

Apám, Anyám, my Chwaer fach*.

Ma van a tizenhetedik születésnapom. Tudom, hogy azzal, hogy írok nektek, megszegek a Törvényt. Tudom, hogy valószínűleg darabokra szaggatom ezt a levelet, amikor befejeztem, ahogy minden korábbi születésnapomon tettem tizenkét éves korom óta. De akkor is írok, hogy megemlékezzem az alkalomról, ahogyan sokan évente elzarándokolnak a sírokhoz, hogy emlékezzenek a szeretteik halálára. És mi nem vagyunk halottak egymásnak?

Kíváncsi vagyok, hogy amikor felkeltetek ma reggel, emlékeztetek-e arra a tizenhét évvel ezelőtti napra, amikor fiatok született. Kíváncsi vagyok, gondoltok-e rám, elképzelitek-e az életemet itt, a Londoni Intézetben. Kétlem, hogy el tudjátok képzelni. Itt minden annyira más, mint a mi házunk a hegyekben, és az óriási, tiszta kék éggel és a végtelen zölddel. Itt minden fekete és szürke és barna, és a naplementét füst és vér színezi.

Kíváncsi vagyok, aggódtok-e, hogy magányos vagyok, vagy hogy anya, mint mindig, félt-e, hogy megfáztam, mert megint kalap nélkül mentem ki az esőbe. Itt senki sem aggódik ezek miatt. Annyi minden van, ami bármelyik pillanatban megölhet minket, hogy elkapni egy kis megfázás semmiségnek tűnik.

Kíváncsi vagyok, tudtátok-e, hogy hallottalak titeket, amikor eljöttetek értem tizenkét éve. Összegömbölyödtem az ágy alatt, hogy kizárjam a hangokat, ahogy a nevemet sírjátok. De hallottalak titeket. Hallottam anyát, ahogy a kisfiát hívta. Addig haraptam a kezem, amíg vérezni nem kezdett, de nem jöttem le, és Charlotte végül meggyőzött titeket, hogy menjetek el. Azt gondoltam, hogy majd megint jöttök, de soha nem tettétek. A Herondale-ek ilyen csökönyösek.

Emlékszem a hatalmas sóhajokra, amiket kiadtatok, minden egyes alkalommal, amikor a Tanács eljött, hogy megkérdezzék, csatlakozni kívánok-e a Nephilimekhez és elhagyni a családomat, és én minden alkalommal nemet mondtam, és elküldtem őket. Kíváncsi vagyok, hogy tudtátok-e, megkísértettek: a dicső élet ideája, a védelmező harc és gyilkolás, amit egy férfinak tennie kell. Ez a vérünkben van: a hívás a szeráfokhoz és az irónokhoz, a Jelekhez és a szörnyekhez.

Kíváncsi vagyok, miért hagytad el a Nephilimeket, Apám. Kíváncsi vagyok, Anyám miért nem választotta a Felemelkedést, és hogy Árnyvadász legyen. Azért, mert kegyetleneknek és hidegnek találtad őket? Én nem. Charlotte kifejezetten kedves hozzám, keveset tud arról, mennyire nem szolgáltam rá. Henry őrült, de jó ember: megnevettetné Ellát. Kevés jót tudok mondani Jessamine-ról, de ártalmatlan. Amilyen kevés jót tudok mondani róla, olyan sok jót kell elmondani Jemről – ő a testvérem, akiről Apa mindig úgy gondolta, hogy szükségem lenne egyre, vér a véremből, bár nem vagyunk rokonok. Bár minden mást elveszítettem, legalább egy valamit nyertem az ő barátságával. És van a háztartásunknak egy újabb tagja is. A neve Tessa. Szép név, nem igaz? Amikor a felhők a hegyek fölé úsztak az óceán felől – ez a szürke az szeme színe...

* my Chwaer fach rész abban a verzióban, ami Cassie honlapján olvasható, nincs benne, de abban, amit például Ed Westwick felolvasott igen. Jelentése: húgom.