Sziasztok!
Ígérték, hogy kapni fogunk részletet a Bane krónikák következő novellájából, a The Runaway Queenből, és most meg is kaptuk. Íme:
Párizs
1971 júniusa
(az évszám minden bizonnyal gépelési hiba, mivel elvileg a francia forradalom idején járunk)
(az évszám minden bizonnyal gépelési hiba, mivel elvileg a francia forradalom idején járunk)
Volt egyfajta illat Párizsban a párás hajnalokon, amit Magnus imádott. Ez már csak azért is meglepő volt, mert a nyári reggeleken Párizsnak napon álló sajt, hal és a halbelsőség szaga volt. Bűzös volt az emberektől, és azoktól a dolgoktól, amelyeket az emberek produkáltak (ez nem a művészetre és kultúrára vonatkozik, hanem ennél alapvetőbb dolgokra, amiket vödrökben öntöttek ki az ablakokon). De ezeket elnyomták másik illatok, és ezek az illatok utcáról utcára, házról házra változtak. A pékség mámorító fuvallatát váratlan gardéniakert aromája áraszthatta el, amit a vágóhíd vasszaga váltott fel. Párizs igazán élt - a Szajna óriási artériaként pumpált, a széles utcák erekként futottak, míg végül apró sikátorokká szűkültek... és minden egyes centiméterének megvolt a saját illata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése