Első értékelés a filmről

Sziasztok!

Lupi és Regi lefordította nekünk az első értékelést, ami a Csontváros filmről született! Nekik ezúton is nagyon köszönöm!

Értékelés: 7/10

Jó volt: Koncepció, Különleges effektek, Színészi játék
Rossz volt: Karakter pillanatok
Alapjában véve: A Végzet Ereklyéi: Csontváros megfelel azoknak a várakozásoknak, amik egy erős és igéző fantasy filmet remélnek, igaz, azok, akik valami nagyon sötétre és felnőttesre vágynak, azok kicsit hiányosnak találják majd.

Spoilereket tartalmaz

Benne van az időkeretben, ami általában élcelődő komédiáknak és romantikus komédiáknak van fenntartva, és nyilvánvaló randilehetőséget biztosít majd a kampuszra visszatérő egyetemistáknak, a  Sony és a Screen Gems által bemutatott A Végzet Ereklyéi: Csontváros. A Végzet Ereklyéi: Csontváros egy ifjúsági fantasy könyvön alapul (ami egy sorozat része). Bevallom őszintén, nem olvastam a sorozatot, tehát ez a kritika összehasonlítási alap híján kizárólag a filmről készült. ( Főleg a médiában) hatalmas az előítélet az ifjúsági fantasy műfajjal szemben és az év elején a műfaj már kaszált, hiszen a Lenyűgöző teremtmények (Beautiful Creatures) és  A Burok (The Host) bemutatásra kerültek. A jó mozik rajongóinak szerencséjére, A Végzet Ereklyéi: Csontváros – főleg az erőszakosság terén kapott pofonok dacára – kellemesebb és érettebb újdonság, mint a műfaj idén elkövetett bukásai. Igazság szerint, a szerelmi háromszög ellenére, ami talán mutat egy kis hasonlóságot az Alkonyat Sagára, A Végzet Ereklyéi: Csontváros inkább hasonlít a Constantine – A démonvadász és az Underworld elegyére, mint egy csöpögős románcra. Valójában, önmagához híven, A Végzet Ereklyéi: Csontváros óvatosan ígéri, hogy a folytatásokban nem kívánja alkalmazni az azonos mondén formulát, ami jó döntés.


A Végzet Ereklyéi: Csontváros olyan jól működik, ahogyan csak tud, úgy mutatja be a nézőnek az Árnyvadászok, démonok és természetfeletti lények univerzumát, ahogy Clary megismeri őket. miközben ez a formula szerencsétlen mentség lehet az idióta magyarázatokra, amiket a rendező Harald Zwart még hatékonyabban használ a filmben, hogy megmutassa a nézőnek a világot, ahogyan Clary látja azt. A gyilkosságot követően a klubban a lány világa egy éjszaka alatt olyan lényekkel és fogalmakkal telítődik meg, amikkel azelőtt még nem találkozott. Az eredmény egy zavaró és váratlan változás Clary életében.  Zwart meglepően szervezett  módon csomagolja ki ezt a világot; Clary elkezdi látni az Árnyvadászokat és démonokat maga körül, és aztán belép az elrejtett világba, amiről a film is kapta a címét.

Clary már a kezdettől érdekes főszereplő, ami szinte azonnal megnyerővé teszi A Végzet Ereklyéi: Csontvárost. Míg hősünk elkövet néhány buta hibát ( berohan az otthonába, mikor az ajtó ki van törve, talán hogy még hősiesebbnek tűnjön, pedig ez egyáltalán nem jellemző egy new yorkira), amiket könnyen foghatunk a korára, mint kapcsolataiban elkövetett naivitását is. Eközben számos támogató karakter veszi körül. Simon és Jace legalább olyan érdekesek, mint Clary, és Valentine, aki örökös ellenségnek van beállítva.


A különleges effektek  A Végzet Ereklyéi: Csontvárosban megnyugtatóak és lélegzetelállítóak. Több más ifjúsági fantasy könyvekből készült fantasy filmeknél, A Végzet Ereklyéi: Csontvárosnak szerves részét adják ezek az effektek és Zwart és a csapata kiválóan alkalmazzák az effekteket ezeknél a részeknél. A smink és a díszletek közt (teret adva sokuknak, a legtöbb digitális) Zwart és a különleges effektekért felelős csapat egy csodálatos világot teremtett, ami teljesen valóságos és A Végzet Ereklyéi: Csontváros nagy része úgy látszik és érződik, mintha a néző a való világban merülne el a számítógép által generált különleges effektek, lények és helyek helyett.

A színjátszás frontján, Jonathan Rhys Meyers uralja a jeleneteit Valentine Morgensternként.

Meyers képes arra, hogy Morgensternből ne csináljon egy látszólag túlságosan drámai gonoszt és a szerepét elég kétértelműen játssza ahhoz, hogy a nézőt kételyek között hagyja, hogy vajon valóban a sötét természete miatt rabolja-e el a karaktere Jocelynt. Sőt, Meyers egy hitelt érdemlő, igazi vezetőt csinál Morgensternből. Teljesen ésszerűen tűnik, hogy mások követnék Morgensternt és készségesen tennének eleget a parancsának; ami inkább Jonathan Rhys Meyers karizmájának köszönhető, ami átjön a vásznon is, mintsem a karakter szövegének. Bár csak rövid ideig szerepelnek a képernyőn, de Lena Headey és CCH Pounder is eléggé érdekessé teszik a karakterüket ahhoz (Jocelyn Fray illetve Madame Dorothea), hogy érdekeljen minket a sorsuk és elhiggyük nekik azt, amit mondanak.

Az igazi meglepetés az, hogy Lily Collins mennyire jó. Könnyű volt leírni Collinst a Tükröm Tükröm kapcsán, de A Végzet Ereklyéi: Csontvárosban, ahogyan a karaktere is, végre ő is önmagára talál. Collins képes volt eljátszani Clary, a körülötte újonnan megnyílt világ miatti meglepett és összezavarodott szerepét anélkül, hogy teljesen hülyének tűnne. Ellentétben sok mai fiatal színésznővel, Collins egészen jól adja át az érzelmeit, anélkül, hogy nagy szemeket meresztene és az ajkait tágra nyitná (komolyan, mi ez a legújabb trend, hogy a színésznők soha nem csukják be a szájukat?! Ez nem ide tartozik, de nézzétek meg Mary-Louise Parkert, aki úttörő szerepet játszik abban a sok agyatlan előadás stílusban, amit azonnal átvettek a rendezők, mert azt hiszik, hogy sokat elárul a szereplőről vagy szexepilt ad a színésznőnek, ha soha nem jelennek meg a képernyőn csukott szájjal.). Helyette, Collins érzelmei valódiak és Claryt ha kell megrázottnak, vagy eltökéltnek jeleníti meg. És pluszban úgy tűnik, hogy Collins teljesen jól képes együtt dolgozni a digitális karakterekkel és helyszínekkel, a szemét mindig arra a pontra szegezi, ahová néznie kell. Ennek eredményeképpen Collins segíti eladni a szerepét és A Végzet Ereklyéi: Csontváros élethűségét, és a nézőt érdekli Clary (ami számomra, mint egy olyan nézőnek, aki nem olvasta a könyvet, így alapjáraton nem nagyon érdekli a szereplők sorsa, nagy szó!).

Végeredményképpen, a Sonynak és a Screen Gemsnek minden lehetősége megvan arra, hogy sikert érjenek el a Nyári Kasszasiker Szezonban. A szeptemberi pangásba lépve egy olyan filmet nyújtanak át, amit érdemes megnézni, és amiről érdemes beszélni, és ami A Végzet Ereklyéi: Csontváros már meglévő rajongótáborát még nagyobbá növelheti.