Filmajánló: Transamerica

Sziasztok!

Fummie ezúttal a Kevin Zegers Transamerica című filmjéről írt meg nekünk a véleményét. :D Neki köszönjük, nektek meg jó olvasást hozzá! :)

A hosszú utak valahogy mindig tanulsággal végződnek…

Megnéztem ezt a filmet. Másodszor, hogy rendes leírást tudjak róla adni, és egyszer megnézni úgyis kevés. Másodszorra is nagyon tetszett. Már korábban meg akartam nézni, eleve érdekelt a téma, és már mások is mondák, hogy jó, úgyhogy ott csücsült lent, valahol a képzeletbeli filmes listám alján. Aztán jött a TMI, megtudtam, hogy Kevin játszik benne, és ez elég is volt ahhoz, hogy letöltsem megrendeljem a netről.

Itt van nekünk Bree (Felicity Huffman), a transzszexuális férfi (vagy nő), akit már csak egy műtét választ el attól, hogy teljesen nő legyen. Izgatottan várja, hogy végre megszabaduljon az utolsó fizikai jeltől, ami még férfivá teszi, amikor kap egy hívást, miszerint Stanley (Bree kislány… fiú kori neve) fiát lecsukták. Hogyan reagált erre főhősünk? Hát hogy reagálhat valaki egy olyan hírre, miszerint van egy 17 éves fia, akiről eddig nem is tudott? Persze, hogy elmegy érte New Yorkba, és leteszi az óvadékot. Toby (Kevin Zegers) anyja meghalt, ő maga egy drogtanya közepén lakik, és szexszel keresi meg a napi betevőt. Igazán pozitív életkép. Bree-ben felélednek eddig nem ismert apai (vagy anyai?) ösztönei, és elviszi magával Tobyt. Kocsival vágnak neki az országnak, New Yorktól egészen Los Angelesig. Az úton aztán sok nehézséggel kell szembenézniük, de közben látjuk, ahogy lassanként kialakul köztük az apa/anya-fiú kapcsolat.

Elsőre azt hihetjük, ez a film Bree-ről szól, meg az ő betegségéről, de igazából Toby és Bree kapcsolatáról, és mindketten tanultak valamit az út során. Bree azt hiszi, akkor lesz a legboldogabb, ha végre testileg is teljesen nő lehet, de rájön, hogy a saját életénél másoké néha sokkal fontosabb. Toby pedig megtanulja, hogy néha teljesen más az igazság, mint amire számítunk.

Felicity Huffman szerintem nagyon jól adta a nőt, aki korábban férfi volt, érdekes volt a karaktere, de engem valahogy sokkal jobban lekötött Toby. Nem azért, mert Kevin játszotta, de kétségtelen, hogy Kevin egy nagyon tehetséges színész. Írta is korábban, hogy ez volt a kedvenc karaktere, akit valaha eljátszott, és meg tudom érteni. Nem lehetett könnyű szerep, egyfelől a filmben sokszor van alsógatyában vagy anélkül (oké, annyira sokszor nem, de ha átlagolunk, akkor az nem kevés), ráadásul több meglehetősen intim jelenete van, és nem csak nőkkel; másrészt pedig nagyon összetett a karakter (és feltételezem ezt nehezebb volt átadni, mint azt eljátszani, hogy félmeztelenül fekszik az ágyon). Nem akarok lélektani elemzésbe menni, főleg azért, mert akkor holnap reggelig írhatnám a kritikát, ti meg gondolom, nem akarok oldalakat olvasni erről (pedig szeretek karakterelemzést csinálni), meg spoilereznem kéne, amit szintén nem akarok, úgyhogy csak annyit mondok, ha megnézitek a filmet, ti is látni fogjátok, milyen Toby, és miért olyan.

Amit még muszáj vagyok hozzátenni, ha már egy Cassandra Clare-es honlapra írok, hogy a film elején Toby mondja, hogy TMI (too mutch information), én is gyakran használom ezt a kifejezést a mindennapokban, de ahogy Kevin mondta, egyből elvigyorodtam, és rávágtam: The Mortal Instruments. Személyes megjegyzés: a film végén Kevinnek szőke a haja, nem áll neki jól, örülök, hogy Alec nem szőke. :D

Szóval igen, a film nagyon jó, nézzétek meg, és okuljatok. :)

És akkor végül én még így hozzácsapnám a film előzetesét: