Véleményem - Shadowhunters 1x03

Sziasztok!

A harmadik részről is írtam véleményt:

Vigyázat! Spoileres a harmadik epizódra nézve!

Szóval az előző részben ott hagytuk szereplőinket a trutyiban, Simont elvitték a vámpírok, cserébe a Kehely kell nekik. Ahogy a rész elején Clary szépen össze is foglalja: Simont is és az anyját is csak a Kehellyel szerezheti vissza, valakit mindenképpen elveszít. (Mondjuk azzal a problémával nem számol, hogy fogalma sincs, hol a Kehely, de ez részletkérdés.) Mindenesetre persze a megoldás egy öngyilkos mentőakció, amibe a kis csapat minden tagja beledolgozik, ki-ki mivel. 

És akkor ezzel bele is vágnék az egyik nagy problémámba, ami csak félig új az előző részekhez képest. Ugyanis az egy dolog, hogy Izzy a női bájaival szerez információkat, de most már eljutottunk oda, hogy Clary is. És félreértés ne essék, Clary szerintem még ebben a részben volt eddig a legelviselhetőbb - végre mutatott valamit nyavalygáson kívül, és kezébe vette a dolgokat. Érezni lehetett, mennyire meg akarja menteni Simont, és tényleg harcolt is. Bravó, tetszik. Csak miért volt szükség arra, hogy mindkét csaj bevesse "női csáberejét" azért, hogy valami legyen? Ne mondja nekem senki, hogy Jace nem talál ki jobb módszert annál, mint hogy Clary flörtöljön a pasival? Most komolyan? Ráadásul Clary, akinek a természetéhez ez abszolút nem illik, már másodszor játssza ezt el. (Emlékeztek, a Pandemonium különtermébe pont ugyanígy ment be?) 

Izzy viszont... Te jó ég. Ha előzőleg azt írtam, hogy Izzyből egy ribancot csináltak, akkor az most hangsúlyozottan igaz. Na nem azért, mert lefekszik pasikkal, félre ne értsetek. De ahogy mindez tálalva van! Információszerzésért, mint egy hivatásos - és még meg is jegyzi, hogy keményen megdolgozott az infóért. És persze feltétlenül szükség volt az ágyon fehérneműben ide-oda vonagló (na jó, azért ez a szóválasztás azért talán sok) látványára, hogy teljes legyen a sorozat.

Szóval nem, ez nagyon nem tetszett. 

Aztán ha már szóba került az, hogy Jace flörtölni küldi Claryt... Nos, Jace-szel alapvető problémáim vannak. Nem mondom, hogy rossz, mert ha nem ismerném Jace-t, nem hiszem, hogy bármi bajom lenne vele azon kívül, hogy bár főszereplőnek kéne lennie, kb. mindkét másik srácot erősebb karakternek érzem - Alecet és Simont is. Na de Jace annyira, de annyira nem Jace! Vannak elejtett mondatai, amikkel arra a Jace-re akarnak visszautalni, akit a könyvben ismerünk, de ez a Jace max. súrolni tudja azt a szarkasztikus, egoista Jace-t, akit a könyvben kaptunk. Nem olyan kiemelkedően tehetséges Árnyvadász, legalábbis ennek semmi különösebb jelét nem látjuk. Nem olyan jók a beszólásai, már csak azért sem, mert Alec, Simon és Izzy is viccesebb beszólásokat kapnak, így ha Jace el is ejt egy-két ilyet, már szinte fel se tűnik - miközben alapvetően ez az ő személyiségjegye lenne. Emellett valahogy... túlságosan szimpatikus. Jace-t azzal együtt lehet imádni a könyvben, hogy egyébként ha szembejönne az utcán, valószínűleg erős lenne a késztetés, hogy két perc után lekeverj neki egyet. Dominic Sherwood Jace-énél ezt nem érzem - túlságosan ölelgetnivaló, még akkor is, amikor épp határozott. (És megint csak, főleg Alec mellett, aki sokkal jobban hozza azt, amit amúgy Jace-nek kéne.)

Egyébként hogy valami jót is mondjak, az Alec-Jace parabatai kapcsolat még mindig nagyon tetszik, és örülök, hogy ténylegesen beszélnek róla - bár valóban átérezni a csak tévésorozatot nézők valószínűleg nem fogják, ahhoz több példa és több sztori kéne, amire valószínűleg nincs idő a sorozatban sem. Meglátjuk. 

Clary és Simon kapcsolata még mindig nagyon jól működik, Claryből sikeresen árad a "mindennél jobban szeretlek" életérzés, Simon oldalán meg megvan a "de" rész, amikor szegénykém puffan - a friend-zoned tipikus példája, és nagyon jól hozza is. Ó, mekkora koppanás volt - a mennyből a földre, mindenféle szempontból.

A Clary-Jace szállal még mindig az a bajom, hogy sok jelenetbe bele van erőltetve a kötelező kémia, amit egyébként természetes módon nem érzek a szereplők között. Mondjuk legalább ebben a részben volt néhány normális jelenetük is. Sokkal jobb lenne csak egyszerűen hagyni őket beszélgetni, és nem betolni ezt a "bámuljuk egymást szexin" dolgot mindenhová.

Viszont bármennyire akartam, nem tudtam megbékélni a DuMort jelenetekkel. Egyrészt nem igazán értem, miért kellett ilyen csókolózós-szexuális jelenetet összehozni Simonnak, abszolút felesleges volt. (Illetve azért felmerült bennem, hogy mekkora erővel kellett volna Simonnak harapnia, hogy ott vér fakadjon? Ehhez képest látszólag épp csak simogatott a szájával. No mindegy.) Aztán nem értem, miért nem Raphael vére került a szervezetébe? Kulcsszál lenne az a kapcsolat, ami Simon és Raphael között fennáll, ehhez képest most Camille vére folyik az ereiben. Oké, behozták Camille-t már most, ez van, tulajdonképpen túl sok vizet nem zavar ez a változtatás. De a Raphaeles változtatást nem értem, főleg így, hogy az ő szálán behoztak valami különlegességet - azzal kapcsolatban, ahogy Raphael az Árnyvilág politikai csatározásaihoz áll, ez nagyon raphaeles volt. És még egy gondolat Raphaelről: hogy lett ennyire gagyi a sminkje? Senki nem vette észre, hogy nagyon-nagyon gáz és hiteltelen? Lesír róla, hogy lemosható, mintha csak Halloween bálba készülne. (Mondjuk némelyik díszlet is elég szegényes volt... Pl. Simon cellája. Vártam, mikor dől ki a fal, amit döngetett az öklével.) Ó, és ha már vámpírok. Miért vannak karmaik? De most komolyan? És mióta tudnak megdermeszteni valakit egy csettintésre?

És Camille. Korábban már sokat problémáztam rajta, hogy Camille színesbőrű, ugyanis ez Camille történetével összeférhetetlen. (Francia nemeskisasszony volt, szóval nem a rasszizmus beszél belőlem, pusztán a történelmi hűség.) Nos, a magyarázat megszületett: valószínűleg nem sokat kapunk ebből a történetből. Camille-t a kiszámított hidegség, a ravaszság és sok-sok éves tapasztalat teszi azzá, aki. Sugárzik belőle, hogy mindenki felett áll a ranglétrán, igazi nemes hölgy - még vámpír formájában is. Na, ez az, ami itt nincs meg. Sikerült ledegradálni egy nővé, aki mást se akar, mint smárolni a mondénnal, akit egyébként lenéz. Hogy Ti se értitek, hogy miért? Akkor jó. (És észrevettétek, hogy ő a harmadik női szereplő, aki ebben a részben szexuális tárggyá lett degradálva? Csak kérdezem...)

Na de akkor vissza az akcióra! Megint csak vannak dolgok, amiket nem értek. Tekintsünk el attól, hogy a természetfeletti halállal kapcsolatos effektek nagyon gagyik, de épp egy nagy akciójelenetet vártam volna. Úgy értem... négy fiatal betör a vámpírok központjába. Ne már, hogy 2 perc alatt gond nélkül letudjuk! A könyvben erre volt megoldás, hogy jöttek a farkasok. Itt meg csak... hirtelen megjelent Alec és Izzy, és fogalmunk sincs, mi történt pontosan a 2 egész vámpír meggyilkolása és aközött, hogy Jace-ékhez érnek. Csak bennem maradtak sűrű kérdőjelek? Ott egy egész kemény akciónak kellett volna lemennie, de nem láttunk belőle semmit, és ez különösen gáz úgy, hogy nem igazán hihető, hogy 2 Árnyvadász egymaga kinyírt annyi vámpírt, amennyit láttunk. (Ami egyébként a New York-i központhoz mérten még kevésnek is tűnik.) Mit csináltak azok ketten? Hogy tudták egyetlen karcolás nélkül megúszni? Komolyan kinyírtak mindenkit ketten? 

Szóval nem csak az akció hiányzott nagyon, amire végre lett volna lehetőség, hanem a logikusság is.

(Azért pirospont Clarynek, az tetszett, hogy csinál valamit végre. És egyébként határozottan ebben a részben nézett ki eddig a legjobban, mondjuk leszámítva azt a jelenetet, amikor négyen vonulnak, mert ott nem tudtam nem azt bámulni, hogy milyen vékonyak a lábai.)

Még néhány logikai kérdés: Alecék félnek, hogy nem fognak tudni fegyvert kicsempészni az Intézetből, mert észreveszik. Két kérdés: előzőleg, amikor magánakcióban elindultak a Klávé engedélye nélkül a Csontvárosba, miért nem szólt senki? A másik pedig hogy mégis ki vonná őket kérdőre, amikor már napok óta magánakcióznak, és a kutya se bagózik rájuk? Úgy értem, futkosnak a háttérben statiszták, de eddig egyetlen épkézláb felnőttel sem találkoztunk az Intézetben. (Hodge kivételével, aki kb. leszarja, hogy mit csinálnak. Meg egyébként is vicces, hogy kb. bármikor beszélni kezd, nem tudja befejezni a mondatait, mert jön az átok. Azt hinnénk, ha már 18 éve küzd ezzel, akkor rájött, hogy standard ne mondja ki, hogy Valentine, hanem kapásból helyettesíti mondjuk a szörnyeteg szóval, ahogy másodszorra tette is. Mondjuk ettől még tűnjön fel jó sokszor, mert öröm csak ránézni is.) 

Aztán Clary feltette a millió dolláros kérdést. Miért van az a rengeteg számítógép meg monitor az Intézetben, ha semmire se tudják használni? 

Honnan tudta Camille, hogy Magnus törölte Clary emlékeit? Más boszorkánymester nincs, aki ilyet tud csinálni? 

Hogy a fenébe tud átlőni Alec egy falat nyíllal? Mármint... értem én, hogy megerősítik a rúnák a cuccot, na de azért mégis. Miért nem tudnak rögtön repülni és lézert lőni a szemükkel? És miért csak akkor jutott eszébe? Ennyi erővel kilőhették volna az épület összes falát, probléma megoldva, vámpírok elégve.
(Ja, és másnak is feltűnt, hogy kb. 3-4 nyilat vesz magához - ennyivel indul egy egész vámpírhorda ellen, most komoly?)

Ó, és a nagy kérdés, ami visszatér. A Kehely kell mindenkinek, mert nem csak Árnyvadászokat lehet vele létrehozni, hanem irányítani a démonokat is. Ez persze magyarázat arra, hogy miért akarja mindenki a Kelyhet, viszont a világépítés szempontjából rohadt logikátlan. Kb. 20 évvel ezelőttig elvileg a Klávénál volt a Kehely. Ha tudták irányítani a démonokat az Árnyvadászok, akkor miért küzdenek velük már több száz éve, miért haltak meg annyian az ellenük folytatott csatában? 

Jaj, és nem logikai kérdés, de hová tűnt Luke? Az egy dolog, hogy kiírták a vérfarkasokat a DuMort jelenetből (ja, amúgy cselesen nagy M-mel középen, mert az amcsik talán nem értik meg a poént, ha nincs külön kiemelve?), de Luke eddig mindkét résznek szerves része volt, most meg csak úgy... eltűnt. Szóval még mindig nem értem, miért lett belőle rendőr, ha 3 rész alatt nem csinált még annyit se, mint a könyvben.

Amit szerettem: Clary miniharcjelenetei, hogy kaptunk repülő motort, a parabatai magyarázat, hogy Alec tényleg nyilaz, a kis utalások Alec nemi irányultságára, ó, és a rúnarajzolás Claryre! Na, az a megoldás tetszik a sorozatban, ahogy a rúnákat rajzolják, és kifejezetten tetszik, hogy látszott Claryn, fáj neki. 

És a legjobb ebben a részben, ami miatt minden hibája ellenére még mindig kevesebbszer hördültem fel és röhögtem kínomban, hiába a változások és logikátlanságok, az az, hogy nem volt Csernobil. El se hiszitek, milyen megkönnyebbülés volt!

Talán ezért is éreztem úgy, hogy egyébként minden hibája, hiányossága és logikátlansága ellenére az eddigi legnézhetőbb rész volt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy el voltam tőle ájulva.