12 nap karácsony: 11. nap - Kedvenc páros 4.

Sziasztok!

Ellisif J Magnus-Alec novellát írt és figyelem 18+-os történet ez is!

Randi, vagy nem randi

Magnus Bane már a sokadik ruhát rángatta magára, de még mindig nem találta megfelelőnek, mellette az ágyon szépen növekedett egy hatalmas csillogó, szivárványszínű ruhakupac.  Éppen körbefordult a teljes alakos tükre előtt szikrázó lila ruhájában, ami egy kivágott lila selyem felsőből állt hozzá tökéletesen passzoló fekete bőrnadrággal, mikor csengettek az ajtón. „Ki a csuda lehet az ilyenkor?”, gondolta a boszorkánymester, majd morcosan az ajtóhoz sétált közben azon gondolkodva, hogy hordja le a sárga földig azt aki meg merte zavarni a randijára való készülődésben.  Mikor kinyitotta az ajtót elmosolyodott. Egy fekete hajú fiú állt ott csurom vizesen, hajából és ruhájából patakokban volt az esővíz. Szégyellősen pillantott Magnusra.

 - Szia! Bejöhetek? – kérdezte halkan.

 - Alec? Korán jöttél. És mért nincs nálad esernyő? Várj egy pillanatot. – mondta a boszorkánymester majd elrohant és egy lila csillámokkal teleszőtt bolyhos törülközőt tett a fiú fejére.

 - Hmmf. – nyekkent egyet Alec, mert Magnus sikeresen a száját is betakarta a nedvszívó kendővel. – Köszi.

 - Szóval miért is nincs nálad esernyő? – nézett rá a boszorkánymester kérdően.

 - Otthon felejtettem. – válaszolta ártatlanul a fiú.

Magnus hirtelen magához húzta Alecet és szájon csókolta, igazi szenvedélyes szívből jövő csókkal. A fiú meglepetésében először csak kapálózott a karjaival aztán észbe kapott és szorosan szerelméhez bújt. Magnus óvatosan odahúzta szerelmét a kanapéhoz majd együtt lehuppantak és Alec pont alá került.  Óvatosan rátapasztotta a száját a fiú nyakára majd kényeztetni kezte, mire a fiú halkan felnyögött.

 - Vizesen még ellenállhatatlanabb vagy. – mondta lágyan Magnus, majd kezével benyúlt Alec pólója alá és végigsimította a fiú felsőtestét.

Alec sem tétlenkedett, szaporán bontani kezdte szerelme ingjének gombjait. Néhány perc elteltével már mindketten anyaszült meztelenek voltak és szorosan összebújva kényeztették egymást. Már épp a lényegre tértek volna, mikor Alec hirtelen leállította Magnust.

 - Menjünk inkább be.

 - Mért? – kérdezte meglepődve a boszorkánymester.

 - Nyomja a kanapé a hátam. – mondta elvörösödve Alec.

Magnus hirtelen a karjaiba kapta a fiút majd bevitte a szobába, ahol ledobta a fehér selyem lepedők közé.

 - Remélem így megfelel édes. – mondta, majd szerelmére vetette magát.

Másnap reggel totálisan egymásba gabalyodva ébredtek, természetesen továbbra is meztelenül. Magnus kiszállt az ágyból, mert hozni akart egy kávét Alecnek, aki éppen akkor állt fel, majd egy hangod nyögés kíséretében szerelme karjai közé esett.

 - Auu… Fáj a csípőm. – mondta Alec – Amúgy Magnus… Mi tegnap nem moziba akartunk menni?

 - De… - sóhajtott a boszorkánymester majd szájon csókolta szerelmét. – De nekem ez sokkal jobban tetszett.