Sziasztok!
Végre meghoztam a részletet a The Whitechapel Fiendből, a harmadik Akadémia novellából.
Már a véleményemet is megírtam róla, ITT OLVASHATJÁTOK.
Egy rövid részlet belőle:
"Ez a novella igazi jutalomfalat a régi rajongóknak. Kapunk Végzet
ereklyéit is, Pokoli szerkezeteket is, és finomabb utalások vannak már a
negyedik Árnyvadász sorozatra, a The Last Hoursre. (...) Összefoglalva még mindig tart a rajongásom a sorozatért, egyszerűen
imádom. Ha kérhetnék valamit, akkor egy kicsivel több George-ot
szeretnék, de nem panaszkodhatok, hiszen mindig kapunk valami jó kis
csemegét. Epedve várom a folytatást! :)"
És akkor a részlet magából a novellából:
London, 1888. október
- Ez nem helyes - mondta Tessa a férjének, Willnek.
- De szereti.
- A gyerekek mindenféle dolgot szeretnek, Will. Szeretik az édességet meg a tüzet, és megpróbálják feldugni a fejüket a kéménybe. Csak azért, mert szereti a tőrt...
- De nézd, milyen szilárdan tartja.
A kis James Herondale, aki épp két éves volt, valóban nagyon ügyesen fogta a tőrt. Beledöfte a szófán heverő díszpárnába, ezzel pedig egy halom toll robbant ki belőle.
- Kacsák - mondta a tollakra mutogatva.
Tessa gyorsan kivette a tőrt apró kezéből, és helyette a fakanalat adta oda. Jameshez újabban szinte hozzánőtt a fakanál, magával vitte mindenhova, sokszor még aludni sem volt hajlandó nélküle.
- Kanál - mondta James, és áttotyogott a szalonon.
- Hol találta a tőrt? - kérdezte Tessa.
- Lehetséges, hogy bevittem a fegyverszobába - vallotta be Will.
- Lehetséges?
- Igen, az. Lehetséges.
- És lehetséges, hogy valahogy megszerzett egy tőrt, amit a falra rögzítettünk, olyan magasságban, ahol el sem éri - folytatta Tessa.
- A lehetőségek világában élünk - somolygott Will.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése