Blogger Widgets

2013. augusztus 8., csütörtök

Csontváros újraolvasás - 19. nap


15. fejezet

Cím: Biztonságban
Hát, a fejezet címe az izgalmak közepén azért elég megnyugtató.


Tartalom:
Clary és Jace, illetve a patkány Simon a vámpírok és vérfarkasok kereszttüzében találják magukat. Kiderül, hogy a vérfarkasok Claryt akarják, és amikor ezt a vámpírok visszautasítják, megkezdődik a harc. Simon végül talál egy ajtót, amin keresztül menekülhetnek, de előtte Clary meg elhajítja a tőrét egy farkas felé és megsebzi. A tetőn szorulnak, és Clary fejében már épp megjelenne egy rúna, amit használhatnak, de Jace előáll a tervvel, hogy a vámpírok repülő motorjával meneküljenek. Minden rendben megy, amíg el nem kezd feljönni a nap, ekkor lezuhannak. Mire Clary magához tér, Simon már újra ember, és nagyon örül Clarynek. Jace már kevésbé boldog...


Érdekességek:
  • Clary fejében egy gondolat kezdett alakot ölteni. Egy rúna táncolt a szemhéja belső felén: két lefelé mutató háromszög, amiket egyetlen vonás kötött össze - egy rúna, ami két szárnyra emlékeztetett... – Clary itt tulajdonképpen saját rúnát alkotott, valamit, amitől repülni tudnak. Azóta sem használta. Vajon fogja még?


Kedvenc idézetek:

- Ez rossz - csóválta a fejét Jace. . .
- Már említetted.
- Érdemesnek tűnt megismételni.”


Jace füttyentett. - Hát, Raphaelnek nincs valami fényes éjszakája.”


- A vállam már sosem lesz a régi. Elvárom tőled, hogy addig ápolj, amíg fel nem gyógyulok.”


Hogy ne veszítse el az egyensúlyát, Clary megragadta a korlátot, mire kitört belőle egy darab, és a kezében maradt. Halk sikolyára Jace kimerült kuncogása volt a válasz. A fiú megfogta a kezét. - Gyere, kapaszkodj belém! Simon olyasféle hangot hallatott, amit egy patkánytól akár fortyogásnak is gondolhatott az ember.


- Átjutottak az ajtón - mondta komoran Jace. - A fenébe! Azt hittem, tovább fog tartani.
- Most akkor fussunk? - kérdezte Clary.
- Most akkor fussunk - felelte a fiú.”


- Anya mindig azt mondta, hogy ha felülök egy motorra egy fiú mögé, megöl - kiáltotta túl a fülében süvítő szél zaját és a motor fülsiketítő morajlását.
Nem hallotta a fiú nevetését, de érezte, ahogyan megrázkódik a teste.
Nem mondta volna, ha ismer engem - kiáltotta vissza magabiztosan. -Remekül vezetek.”


-Jól vagy? Csodásan nézel ki - mondta Simon megkönnyebbülten. -Ennél szebbet soha nem
láttam...
- Ez azért van, mert nincsen rajtad a szemüveged - felelte erőtlenül Clary, de az okostojás
riposzt, amire számított, nem érkezett meg. Simon ehelyett köré fonta a karját, és szorosan magához
ölelte.


Amikor egy pillanatra hátralesett, Clary látta, hogy Jace elfordul, mintha a felkelő nap sugarai bántották volna a szemét.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendeljétek meg innen Cassie könyveit!

Blogger Widgets