Sziasztok!
Kaptunk egy hosszabb részletet a Lady Midnightból! Nem is akármilyet, egy Emma-Julian részlettel lepett meg minket Cassie:
"- Nem egyszerű a Látás képességével bírni, ha mondén vagy - suttogta Julian. - Olyasmiket látsz, amiket mások nem. Nem beszélhetsz róla, mert senki nem értené meg. Titkolóznod kell, és a titkok - a titkok szétszakítanak. Felhasítanak. Sebezhetővé tesznek.
A fiú hangjának mélysége egészen Emma csontjaiig hatolt. Volt benne valami, ami megrémisztette őt. Valami, ami Mark szemére emlékeztette, a távoliságára és a magányára.
- Jules - mondta meglepetten. Messze nem volt látó mondén, és amennyire tudta, nem is ismert senkit, aki igen.
A fiú valami olyasmit mormogott, hogy "ne is figyelj rám", aztán megpördítette, majd magához rántotta. Évekig gyakorolták, hogy együtt harcoljanak, és ez végül szinte tökéletes táncospárrá formálta őket, jött rá Emma döbbenten.
Előre megérezték a másik mozdulatait, együtt siklott a testük. Meg tudta mondani, merre lép majd Julian, pusztán a légvétele mélyéségéből, és abból, ahogy az ujjait szorosabbra fonta az övéi körül.
Julian sötét fürtjei megzabolázhatatlanul kócosak voltak; amikor közelebb húzta magához a lányt, érezte parfümjének szegfűszegaromáját, és alatta a festék halvány illatát.
A dal véget ért. Emma felemelte a fejét és a banda felé fordult; a vörös hajú klarinétos őt és Juliant bámulta. Váratlanul kacsintott. Újra rázendítettek, ezúttal egy lassabb, lágyabb számra. A párok megbabonázva ringtak együtt, karjaikat egymás nyakába fonták, kezük a másik csípőjén nyugodott és összehajoltak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése