Vasárnapi Vámpírok: Dracula 8. rész

Három napi Game of Thrones maratont szakítottam meg a Drakulával, azért, hogy a szokásos időben olvashassátok a beszámolómat. Ilyen kedves vagyok.

Ha már úgy is benne voltam a Game of Thronesban, jól jött, hogy egy középkori jelenettel kezdtünk, teljesen beleéltem magam, aztán át kellett váltanom fejben, hogy ez most nem Westeros, hanem London és a XIX. század. Tetszett, hogy belevették Vlad Tepest. Ugye Drakula eleve belőle indult, Bram Stoker onnan vette az ötletet, de ez a műben nem volt kimondva, ott Drakula csak Drakula volt. Na most rendesen körbejártuk ezt a témát, és azt is megtudtuk, hogyan lett Drakula vámpír. Ez nagyon tetszett.

Még mindig tetszik, ahogy Drakula taktikázik, és a vámpírvadász nő karaktere is bejön (eskü, ebben a részben ki se mondták a nevét, egyszer sem, nem csoda, hogy nem jegyzem meg). Lucy még mindig idegesítő, de legalább okos, Mina most meg leginkább csak az a tipikus hősnő volt, aki várja, hogy megmentsék. Jó, nem panaszkodom, egy ilyen helyzetből én sem verekedtem volna ki magam, de azért Minára ebben a részben csak az áldozat szerepét osztották.

A komikusan fröcsögő vér most még viccesebb, a GoT-ban azért van rendesen minden, és ott el is hiszem, hogy az tényleg vér, ezek után a Drakulában egy lerepülő végtag láttán röhögő-görcsöt kaptam.

Illetve ahogy fűzik a szálakat, kezdem azt hinni, hogy ezt egy évadosra tervezték, mert ahogy én tippelem ezek alapján, nem lesz jó a vége. Valaki meg fog halni előbb-utóbb, és erős a gyanúm, hogy ez Drakula lesz, de ez korántsem biztos. Ha a vámpírvadász hal meg, a sorozat folytatódhat, de ha Drakula, akkor nem sok értelmét látom. Persze még lehet variálni, visszahozni, nem most láttunk ilyet először (ugye, Sherlock rajongók?), de elsősorban az a kérdés, hogy lesz-e második évad, ez pedig a nézőszámtól és a pénztől függ.

De majd megtudjuk két rész múlva, igazam volt-e.