Sziasztok!
Kaptunk egy nagyon érdekes interjút Harald Zwarttal, a rendezőnkkel, amit a kanadai Tribute készített. Íme:
Kicsit egy európai városra emlékeztetett, a forgatás után mindig volt valami hely, ahová mehettünk és
vacsorázhattunk, vagy csak Yorkville utcáin sétálgattunk. Tényleg beleszerettem Torontóba mint városba.
Hiszel abban, hogy vannak "szörnyek, rémálmok, legendák, amiket a tábortüzek körül suttognak" - ahogy a filmben hallhatjuk?
(nevet) Nagyon jó kérdés! Nos, most már igen!
Mi változtatta meg a véleményed? A film?
Igen, az ötlet, hogy mi emberek, korlátozottak vagyunk a felfogásunkban - nem látunk mindent, ami körülöttünk van. Azt hiszem, több van a mennyország és a föld között, mint amit képesek vagyunk befogadni.
Most már annyi filmadaptációt mutattak be, miért választottad, hogy ennek leszel része?
Nagyon szerettem a könyv árnyalatait. Sok humor van benne, de komolyan veszi a karaktereket. Clary utazása, aki olyan, mintha egy detektívtörténetben lenne, és megpróbálja kitalálni, mi van a saját elméjében. Azt gondoltam, hogy csodálatos, pszichológiai szempontból komplex.
Mi tesz egy regényt olyanná, amit jó filmmé gyúrni?
Csak erről beszélhetek, de ahogy Cassandra ír, az nagyon vizuális. Amikor elkezdtem olvasni, folyamatosan képek ugrottak be, a csodálatos helyekről, amiket leírt, meg a portálról. Az egész hangulata vizuális inspirációhoz vezetett. Nézd csak meg, miket csináltak a rajongók hosszú éveken át! Nyilvánvaló, hogy a könyv rengeteg fiatal, kreatív rajongók inspirált szerte a világon, hogy elkészítsék a saját plakátjaikat, mozielőzeteseiket - mindegyiküket megihlette vizuálisan ez az egész.
Sok könyvrajongó van, akik nagyon izgatottak a film miatt. Van rajtad nyomás emiatt?
Igen, azt hiszem, hogy... próbáljuk nem érezni a nyomást, de tisztelni, ami miatt izgatottak. Nem feltétlen követheted mindig azt, amit akarnak. Még mindig azt csinálom, ami jó a filmnek, mivel végül is ez egy film. És szerintem a rajongók imádni fogják. Azt hiszem, eddig nagyon jók a visszajelzések, és magabiztos vagyok, élvezni fogják, amit csináltunk.
Mennyire dolgoztál együtt Cassandra Clare-rel?
Nagyon szerencsés voltam, mert Cassandrával nagyon könnyű együtt dolgozni. Megérti a filmkészítést, és megérti, hogy egy ekkora könyvet nagyon nehéz venni, és leképezni egy filmre. Szóval nagyon sokat dolgozunk együtt. Jól ismeri a rajongóit. Voltam vele egy dedikáláson, amire meghívtak - nagy kedves dolog volt tőle -, és nagyon meglepett, hogy láttam a sok fiatal rajongót, de vannak rajongói a saját korosztályából is. Nagyon jó és érett rajongótábora van - és érett alatt azt értem, hogy a tizenéves rajongó is nagyon fejlettek és okosak. Nagyon okos kérdéseket tettek fel, és nagyon örültem, hogy a célcsoportunk sokkal nagyobb, mint amire eredetileg gondoltunk.
A könyvek elég hosszúak, és nem igazán vannak benne unalmas részek. Hogy döntötted el, hogy mit vágsz ki?
Ez nehéz. Van egy folyamat, ami egészen a legvégéig tartott. Tudod, újra meg újra végigmentünk rajta, lejátszottuk embereknek, megnéztük mi is, és a film igazából megáll a lábán a végén, és nyilvánvalóvá válik, hogy minek kell maradnia. De gondolhatod, hogy ha van egy ilyen könyv, ha ezt leképezed egy film hosszúságára...
Mennyire voltak fontosak a részletek a forgatáson? Azt hallottam, lélegzetelállító volt.
Ez számomra mindig fontos. Szerintem ha nem hiszed el, hogy egy hely tényleg létezik, akkor az emberek, akik a filmet nézik, nem hiszem, hogy elhiszik. Nagy szerencsém volt egy production designerrel, aki már a Karatekölykön is dolgozott, Francois Séguin, aki igazi művész, és biztosította, hogy minden olyan legyen, mintha már több száz éves lenne, és minden okkal volt ott.
Érdekelne, hogy te rendezd az egész trilógiát?
Igen! Ha akarnak, akkor nagyon érdekelne!
A jövőben, van olyan filmfajta, amiben szívesen részt vennél?
Nem bánnám, ha csinálhatnák valami science fictiont, nagyon jó lenne például egy Star Wars filmet csinálni.
Van bármi, amit még szeretnél elmondani a filmről?
Azt gondolom, az emberek meg fognak lepődni. Szerintem a középkorú férfiak is élvezni fogják a filmet. Izgalmas. Volt egy nagy vetítés, és a fiúk azt mondták, hogy elég akció volt számukra is, és nem sok abból, amit nyálas romantikának hívnak. És a lányok meg pont fordítva voltak, megkapták azt, amit a kapcsolatokról látni akartak, és nagyon élvezték az akciót is. Szerintem jól megtaláltuk az egyensúlyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése